A szülőknek engedélyt kellene kérniük a babáktól, mielőtt pelenkát cserélnek, mondja a szakértő

Az újszülöttek pelenkáját 2-3 óránként cserélni kell. Ez összesen kb. 8000 pelenkacserét jelent addig, míg a gyermek eléri a szobatisztaságot. Deanne Carson, a neves ausztrál kutató, oktató, szerző és édesanya azt javasolja a szülőknek, hogy kérjék ki a baba engedélyét, mielőtt pelenkát cserélnek rajtuk. Ez a vélemény vitákat és döbbenetet váltott ki. Utánajártunk, vajon tényleg volna-e pozitív hatása a babákra.

A szakértő úgy véli, a babáktól való engedélykérés elősegítheti a beleegyezés kultúrájának fejlődését.

Deanne Carson hangsúlyozza, hogy mikor pelenkát cserél a kisbabáján, nem vár szóbeli megerősítést a babától, hiszen még nem tud beszélni. Helyette a baba iránti tiszteletre és az ő testbeszédére összpontosít. Szerinte annak a gondolatnak az erősítésével, hogy “Tisztellek, mint embert, látlak és számítasz”, erősíti a babában a tudatot, hogy a saját teste az övé.

A szakértő szeretné világossá tenni, hogy a babákat sosem szabad piszkos pelenkában hagyni. Egyszerűen csak azt javasolja, hogy a szülők szánjanak arra egy pillanatot, hogy tudassák a babával, hogy most ki lesz cserélve a pelenkájuk. A babára való odafigyeléssel ráhangolódhatnak a mozgásukra, a sóhajukra, az arckifejezéseikre, ezáltal könnyebben felismerhetik szükségleteiket és érzelmeiket.

Ez a fajta kommunikáció az újszülöttekkel számos módon lehet rájuk pozitív hatással.

• Erősítheti a testi autonómiát: Az engedélykéréssel már kiskortól kezdve a szülők erősíthetik a gyermekben a testi autonómia érzését és a személyes határok tiszteletét. Ez a megközelítés azt az üzenetet kívánja közvetíteni, hogy a testük hozzájuk tartozik, és számít a beleegyezésük, ezzel megalapozva a testi autonómiát és a konszenzust a későbbi életük során.
• Kommunikációt és bizalmat épít: A babával való párbeszéd kezdeményezése, még ha nem is értik teljesen a szavakat, elősegítheti a pozitív kommunikáció kialakulását szülő és gyermek között. Lehetőséget teremt a verbális interakcióra, a szemkontaktusra, a reagálásra, ami erősítheti a köteléket és a bizalmat a csecsemő és gondozója között.

• Nonverbális jelek felismerése: A babák az érzelmeiket és azt, ha kellemetlenül érzik magukat, nonverbális jelekkel kommunikálják, például arckifejezéssel, mozdulatokkal és hangokkal. Ha bevezetik az engedélykérés gyakorlatát, a szülők jobban rá tudnak hangolódni ezekre a nonverbális jelekre, mélyebben meg tudják érteni a babák szükségleteit is érzéseit.
• Támogatja a nyelvi fejlődést: Ha már a kezdetektől kommunikáció zajlik a babával, az segítheti a nyelvi fejlődést is. Bár a babák nem fogják fel a szavak jelentését, mégis előnyük származik abból, hogy hallják a nyelvet, a tónust, a hanglejtést.