12 trükk, amit a saját agyunk játszik velünk

0

Sokan azt gondolják, hogy az agyunk egy tökéletes gépezet, amelynek működése során nem fordulhatnak elő hibák. Azonban megvannak a saját kis malőrjei, amiket kognitív torzításoknak nevezünk.

Magával ragadott minket a téma, és úgy döntöttünk, hogy felkutatjuk a legérdekesebb csapdákat, amibe mindenki legalább egyszer beleesett élete során. A cikk végén egy extra személyiségtesztet találsz.

1. A tudás átka

Egy kísérlet során a résztvevők egy csoportjának egy dallamot kellett ledobolnia, egy másiknak pedig ki kellett találni a dalt. Az előbbiek azt gondolták, hogy a másik csoport résztvevőinek legalább 50%-a ki fogja találni. Tulajdonképpen csak 2,5%-nak sikerült. Az az igazság, hogy azok, akik több információval rendelkeznek, gyakran nem tudják a kevésbé informált emberek szemszögéből nézni az adott helyzetet.

2. Status quo torzítás

Az emberek azt szeretik, ha a dolgok úgy maradnak, ahogy vannak. Ez késztet arra minket, hogy azt gondoljuk, hogy a másik opcióból származó potenciális profit sokkal kevesebb, mint amit a fennálló állapot biztosításával érhetünk el.

3. A transzparencia illúziója

Az emberek hajlamosak túlértékelni azt, hogy mások mennyire megértőek. Például azt gondoljuk, hogy mindenki látja a szorongásunkat és a magabiztosságunk hiányát, de valójában szinte senkinek nincs fogalma az érzéseinkről.

4. Hajlam a nézőpontunk bizonyítására

Az emberek olyan tényeket keresnek, amik megerősítik a saját véleményüket. Az a prioritás, ami nem mond ellent az aktuális nézetekkel. És nemcsak az adatok keresése lehet torzított, hanem az értelmezésük és az emlékek is.

5. Az elkötelezettségi hatás

A jelenséget az 1970-es években Richard Thaler és Daniel Kahneman írták le. Azt állítja, hogy az emberek hajlamosabbak azokat a javakat értékelni, amiket már birtokolnak. Készek egy olyan dolgot, amit szeretnek, sokkal magasabb árért eladni, mint amennyit fizetnének érte.

6. Szakmai deformáció

A szakma gyakran nyomokat hagy a személyiségen. Sok IT specialista rendszer hibát keres a való életben, a pszichoterapeuták segítenek a barátaiknak megoldást találni a problémáikra, a tanárok pedig hajlamosak arra, hogy ne tűrjék az ellentmondást.

7. Tervezési hiba

A kognitív torzítás miatt azt gondoljuk, hogy az adott feladat kevesebb időt vesz igénybe, mint amennyire valójában szükség van az elvégzéséhez. Az elképzelt eredmények is gyakran túlságosan optimisták. Érdekes módon abban az esetben, amikor az időt tervezzük egy feladathoz, amit valaki más fog elvégezni, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy több időbe fog telni neki, mint valójában.

8. A tétlenség alábecsülése

Az emberek azt gondolják, hogy a tétlenség jobb, mint az a tett, ami majdnem ugyanazt az eredményt hozza. A választás visszautasításával minden felelősségről lemondunk. Azonban a tétlenség mindig a legrosszabb választás.

9. Az ismertség hatása

Hajlamosak vagyunk rokonszenvet érezni azokkal a tárgyakkal kapcsolatban, amik ismerősek, és ezt mindenféle ok nélkül tesszük. Ez igaz az emberekre, akik tudják, hogy ki tette még vonzóbbá őket, valamint a márkákra is, akik felismerik, hogy mi miatt bíznak az ügyfelek bennük.

10. Információk áradata

Az emberek hajlamosak elhinni azokat az információkat, amik uralkodnak a közbeszédben. Például ritkán kételkedünk azokban az eseményekben, amikről a híradások tudósítanak, vagy inkább egyetértünk azzal a véleménnyel, amit az összes barátunk megosztott a Facebookon.

11. Vásárlás utáni racionalizálás

Miután vettünk valami drága dolgot, hajlamosak vagyunk okokat keresni, amik megerősítik, hogy jól döntöttünk. Mindenki szeretné azt hinni, hogy a vásárolt dolog megérte azt a pénzt.

12. Alapvető hozzárendelési hiba

A sikert a személyes tulajdonságainknak tulajdonítjuk, miközben a kudarcokat a külső körülményekkel magyarázzuk. Ha másokról van szó, fordított logikát használunk: a puszta szerencsének köszönheti a sikert, a veszteségei a rossz tulajdonságaiból erednek.

BÓNUSZ

  • A két krokodilt: Valószínű, hogy mindig próbálod a helyzetet irányítás alatt tartani, és mindenért te vagy felelős. Azonban nem vagy egy brutális zsarnok, hanem inkább egy figyelmes menedzser, főnök, vezető.
  • A madarat: Valószínűleg nem bánod, ha vezetnek. Ez nem azt jelenti, hogy nincs saját véleményed, de engedsz másoknak, és elég gyakran próbálsz kompromisszumot kötni. Ezért vagy ilyen nyílt és társaságkedvelő.

Mit gondolsz a fentiekről? Mondd el a véleményed!

A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kapucíner fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét