Egy szokványosnak nem nevezhető családi történet következik, ami vegyes érzéseket kelt. A történet elmesélőjének nagyon különleges a kapcsolata a nővérével, és mikor megtudta, hogy a nővére meddő, színtiszta örömöt érzett. Nézzük, mi történt a két nő között, ami ilyen fordulathoz vezetett az életükben.
A két testvér között a kapcsolat bonyolult volt már gyermekkoruk óta.
Nevezzük Annának a történet elmesélőjét, aki megosztotta az eléggé összetett történetet, aminek gyökerei a gyermekkorukig nyúlnak vissza. Ő 26 éves, nővére, Vanessa 28. Anna bevallotta, hogy igazából sosem szerette a testvérét, mégpedig azért, mert az folyton versengett vele, de olyan módon, aminek semmi köze nem volt az egészséges testvéri rivalizáláshoz.
Vanessa egész életében neheztelt Annára pusztán a létezése miatt is. Azt akarta, hogy a figyelem mindig rá irányuljon. Emiatt tönkretett mindent, amit Anna szeretett és amiben örömét lelte. Mikor Anna hegedülni tanult, Vanessa is elkezdett hegedülni. Mikor Anna kiválóan teljesített valamilyen tantárgyból, hirtelen Vanessa is remekelni kezdett belőle. Ha Annának megtetszett egy fiú, Vanessa néhány napon belül randizott is vele.
Anna mindig elmondta szüleinek ezeket az eseteket, de nem foglalkoztak a panaszaival, azt mondták, a testvérek gyakran utánozzák egymást, és Anna nem akadályozhatja meg, hogy Vanessa azt tegyen, amit szeretne. Vanessa mindig leste, hogy Anna mivel foglalatoskodik, még azt is, hogy milyen ruhákat visel, hogy túl tudjon tenni rajta.
Ahogy felnőttek, a rivalizálásuk még erőteljesebbé vált.
Anna a történetet folytatva elmondta, hogy Vanessa mindenért több dicséretet kapott, mint ő. Ha Anna valamilyen tevékenységbe belefogott, nővérét dicsérték, amiért jobban megy neki. A szülők még a munkából is elkéretőztek azért, hogy megnézhessék Vanessa táncos fellépéseit, egyet sem hagytak ki, mert elképesztően büszkék voltak rá. Ám Annának csupán 3-4 előadását látták, arra hivatkozva, hogy nagyon elfoglaltak a munkájuk miatt, vagy más fontosabb dolguk van.
Vanessa ezt kihasználta. Mikor a szülők jelen voltak, nagyon kedves volt Annával. Ám mikor nem voltak ott, elmondta húgának, hogy mennyire gyűlöli és hogy abba is hagyhatja a próbálkozást, mert úgyis csak a második hely juthat neki mögötte. Még az iskolában is piszkálta húgát. Gyakran elgáncsolta, és nap mint nap elkövetett ellene bántó dolgokat.
Anna sosem találta a helyét nővére miatt.
Az iskolában felfigyeltek Vanessa viselkedésére, és felfüggesztéssel fenyegették meg, de a szülők minden alkalommal igazolták lányuk viselkedését. Folyamatosan azzal mentegetőztek az iskolában, hogy ez családi ügy, és a lányok csak cívódnak egymással, ahogyan testvérek közt szokás.
Anna gyakran került bajba, mikor Vanessa sírva mesélte, hogy milyen rosszul bántak vele az iskolában, mikor Anna szembeszállt vele. Anna elkezdte magát kívülállónak érezni, nővére rosszindulatú pletykái miatt lehetetlenné vált számára, hogy barátokat találjon. Így Anna kizárólag távolabb lakó gyerekekkel tudott barátkozni. Vanessa azonban minden barátjának azt hazudta, hogy Anna a szülők kedvence, és Anna az, aki folyton piszkálja és megalázza őt.
Anna azt is elárulta, hogy nővére még a fiúját is lecsapta a kezéről. Azt mondta neki, hogy Anna szörnyű ember, aki folyton őt utánozza.
Vanessa most élete legnehezebb időszakát éli, Anna azonban nem érez sajnálatot.
Anna elmesélte, hogy boldog házasságban él, egy kedves, szerető férfihoz ment hozzá. A családja azonban nem ment el az esküvőjére, még csak nem is gratuláltak neki. Annának 3 gyermeke van, de a szülei az elmúlt évek alatt semmilyen lépést nem tettek, hogy találkozzanak az unokáikkal.
Vanessa az egyik olyan fiúhoz ment férjhez, aki korábban Anna párja volt. Középiskola óta együtt vannak és boldognak tűnnek. A közösségi oldalán posztolt a meddőségéről, és leírta, hogy a szülei most nagyon szomorúak, “mert nem tarthatják majd kezükben az első kisbabát”.
Anna így írta le érzéseit: “Boldog vagyok, hogy Vanessa szenved. Boldog vagyok, hogy soha nem lehet anya. Ha velem ezt csinálta éveken át, mit tenne egy gyerekkel? Főleg egy lánnyal. A világon egyetlen gyereknek sem kívánnék rosszat, tudom, hogy Vanessa tönkretenné a gyereke életét. Semmilyen együttérzés nincs bennem felé, sem a szüleim felé. Mindig őt támogatták és engem lebecsméreltek.
A szüleim többet foglalkoztak az ő vetélésével, mint az én három gyerekemmel. A gyerekeim mindig kérdezik, miért csak egy nagypapájuk és nagymamájuk van. Soha nem fogom együttérzésemet nyilvánítani a nővéremnek, aki a születésem óta szörnyen bánt velem. Talán a problémái hatására megváltozik, talán kialakul benne némi empátia vagy bármiféle érzelem a gyűlöleten kívül.”
A legjobb, ha Anna mégis megpróbálja támogatni a nővérét.
Bár ez nem könnyű, mégis az a legjobb, ha Anna megértést mutat nővére, Vanessa felé. Szinte lehetetlennek tűnik ez, hiszen Vanessa tönkretette Anna egész gyermekkorát, ennek ellenére jót tenne, ha beszélgetnének egymással.
Ez nem azt jelenti, hogy el kell felejteni mindent, ami a múltban történt, de feltehetően Anna is jobban érezné magát, ha kedvességet és szimpátiát mutatna nővére felé. Néha nem az a megoldás, ha a rossz cselekedetekre azonos választ adunk vagy bosszút állunk. Ha kedvességgel viszonozzuk a bántásokat, jobb leckét adhatunk a másik félnek, mintha tükröznénk a cselekedeteit.
