A gyereknevelés sosem egyszerű dolog, és ha testvérekről van szó, az még tovább tudja bonyolítani a helyzetet. Szülőként az ember mindig vékony jégen jár, mindig próbál úgy cselekedni, hogy nehogy kirobbantsa a féltékenységet a testvérek között. Senki sem akar a családon belül rossz viszonyt, leginkább pedig azt igyekszünk elkerülni, hogy testvérháború törjön ki.
A következő családban viszont éppen ez történt. A szülők nagy gondban vannak, és nem tudják, hogyan másszanak ki belőle. Mint minden vitánál, itt is sok volt az egyet nem értés és a magyarázat. Ám mivel szerető családról van szó, mindenki a leghamarabb és a legjobb módon szeretne túljutni ezen a konfliktuson. Ám ez nem olyan egyszerű.
A történet így szól.
A fiunk 22 éves, a lányunk 26. A lányunk vett egy házat, és tudjuk, hogy ez milyen kiadásokat jelent számára. Karácsonyra ezért adtunk neki 4000 dollárt. A fiunknak ajándékokat vettünk, amelyeknek az összértéke körülbelül 800 dollár. A lányunknak karácsonykor dolgoznia kellett, ezért 26-án ünnepeltünk, amikor már ő is velünk tudott lenni. A fiunk még velünk lakik. Ma azzal állt elénk, hogy amíg itt volt a nővére, addig nem akart szólni, de nagyon bántja, hogy ennyire eltérő értékben kaptak tőlünk ajándékot. Elmondtuk neki, hogy az ő ajándékát egyénre szabtuk, ahhoz, ami érdekli. A nővére viszont mérföldkőhöz ért az életében, számára most fontosabb volt a pénz, mint az ajándékok. A fiunkat azonban ez a dolog még most is bántja, úgy érzi, a nővérére büszkébbek vagyunk, mint rá.
Azt mondta, ez mind szép és jó, de ettől ő még rosszabb ajándékot kapott, és ezért másodlagosnak érzi magát. A feleségem megkérdezte, azt várta volna-e, hogy ő is 4000 dollár értékben kapjon ajándékot. Azt felelte, nem, ő arra számított, hogy egyenlő értékben kapnak ajándékokat, a fennmaradó pénzt pedig neki is odaadjuk, ahogyan a nővérének. Mondtam neki, hogy nem tisztességes, hogy ő akarja eldönteni, kinek milyen értékben ajándékozunk. Ráadásul a pénz kicsit sem személyes dolog, ellentétben egy ajándékkal.
A feleségem ideges, a fiam neheztel ránk. Tényleg nem tudom eldönteni, hogy rosszat tettünk vagy sem. De azt gondolom, a pénzünket annak adjuk, akinek akarjuk. Viszont a fiamat sem akarom megbántani. Hibáztunk?
Néhány javaslat boldog testvérek neveléséhez.
- Ne hasonlítgasd a testvéreket egymáshoz, sem más gyerekekhez. Talán azt hiszed, ezzel motiválod majd az egyiküket, de ő csak azt hallja ki ebből, hogy a testvére jobb nála, és hogy őt kevésbé szereted. Állíts fel határokat, de ebbe ne vonj be másokat. Amit pozitív összehasonlításnak hiszel, az is visszafelé sülhet el.
- Ne fogd egyikük pártját sem. Még akkor sem, ha 100%-ig biztos vagy az igazadban, mert ezzel csak a feszültséget szítod köztük. Úgy érzik majd, a szeretetedet jelképezi az, hogy melyiküknek a pártján állsz.
- Ösztönözd a csapatmunkát. A gyermekeid egész életükben testvérek fognak maradni. Hosszú távon valószínűleg több időt töltenek majd egymással, mint veled. Ezért fontos, hogy erős kötelék alakuljon ki köztük. Csapatként kell működniük, és fontos, hogy keressék egymást, és számíthassanak is egymásra, ha baj van. Mindig keresd a lehetőséget, hogy ezt a csapatszellemet erősítsd köztük.
- Ne kezeld őket egyként. A gyermekeid különböző személyiségek. A legjobb, ha mindegyiknek segítesz felfedezni a saját érdeklődését, a saját tehetségét. Szánj erre időt, és ne azonos tevékenységekbe próbáld belekényszeríteni őket.
- Hagyj nekik elég személyes teret. A testvéreknek közösek a szüleik, a játékaik, a családi idejük, és osztoznak a figyelmen is. Ez nem kevés. Ha két, nagyban eltérő jellemű gyerek egy szobában lakik, az sem ideális. Számukra jobb, ha megvan a személyes terük, például egy saját szekrény, amiben a személyes holmijaikat tarthatják, amihez a testvérük nem férhet hozzá.
- Ne akard te megoldani a problémáikat. Teljesen természetes, hogy a szülők igyekeznek megelőzni a testvérek közti konfliktusokat. De ha ezt teszed, elveszed tőlük az esélyt, hogy saját maguk dolgozzanak a problémáikon. A gyerekeknek is meg kell tanulniuk, hogy ezeket hogyan oldják meg. Amikor veszekednek, csak végy egy nagy lélegzetet, és hallgasd meg őket. Ha a helyzet feszültebbé válik, szólj rájuk, de ne oldd meg a problémát. Ha sor kerül verbális vagy fizikai agresszióra, azonnal lépj közbe, és szakítsd félbe a veszekedést.
Mit gondolsz a testvérekkel való eltérő bánásmódról? Szerinted mi az aranyszabály, ha két vagy több gyermeket kell nevelni?
