Amikor azt mondjuk, hogy a tetteink a saját döntéseink eredményei, egy kicsit hazudunk. Az agyunk folyamatosan trükközik velünk, csorbítva a valóság érzékelését.
A következőkben 10 olyan pszichológiai hatásról lesz szó, amelyek felülírják a viselkedésünket, és nem leszünk bölcsebbek tőlük.
Megfőtt béka szindróma
Ezt a szindrómát egy valódi kísérletről nevezték el: ha egy békát teszel egy edénybe, amiben kellemes hőmérsékletű víz van, és lassan elkezded melegíteni, a béka kimeríti önmagát azzal, hogy próbálja stabilizálni a saját testhőmérsékletét, és nem lesz képes kiugrani, amikor forr a víz. De ha forró vízbe helyezed, egyből ki fog ugrani.
Ugyanez igaz az emberek esetében is: amikor kellemetlen helyzetbe kerülünk, elszenvedjük az apró kellemetlenségeket, amíg teljesen ki nem szipolyoznak minket. A nehéz kapcsolatok és az örömet nem okozó munka olyan csapdák, amikbe azért hajszoljuk magunkat, mert idegenkedünk attól, hogy változtassunk a dolgokon.
Konzervatív gondolkodás
Az agyunk hajlamos belekapaszkodni a régi hiedelmekbe és mellőzni az új, ellenőrzött adatokat. Egy klasszikus példa: az emberek évszázadokig hitték azt, hogy a Föld lapos (és még ma is van erre példa). Egyszerűen kényelmesebb volt így gondolni rá.
Sokan rendkívül konzervatívak a mindennapi életükben. Nehezen mondanak búcsút az elavult információknak vagy akár érzéseknek.
Struccpolitika
Ha éppen minden kárba vész, akkor gyakran nem akarunk túl sok részletet ismerni a gondjainkról – mint a strucc a közmondásban, aki a homokba dugja a fejét. Ignoráljuk azokat az információkat, amik felzaklatnak minket, és jobb szeretünk nem gondolni a problémára. Például örülünk, hogy a tanár még nem nézte meg a dolgozatokat, mert nem akarjuk tudni az eredményt. Mert mi van, ha rosszul sikerült?
Torzítási vakfolt
Paradoxonnak tűnhet, de az is torzítás, hogy képtelenek vagyunk észrevenni a kognitív torzításokat. Ez a torzítási vakfolt. Az emberek hajlamosak meglátni a problémákat mások viselkedésében, de a saját hibáikat illetően vakok, még akár a legnyilvánvalóbbak esetében is. Tanulmányok azt mutatják, hogy minden ember megélte már ezt legalább egyszer.
Hozzáférhetőségi heurisztika
Gyakran túlértékeljük az elérhető információkat, különösen amikor döntést hozunk. Például egy személy a rossz szokásait védve azt mondaná, hogy hallott valakiről (ha nem személyesen ismeri), aki 3 csomag cigarettát szívott el egy nap, és 100 évig élt. Az agy kizárja a lehetőséget, hogy ez egyedi eset, ha nem teljesen hamis. Az adott személynek máris van egy jó példája, és egyáltalán nem aggódik.
Dunning-Kruger-hatás
Amikor beletanulunk valami új dologba, a véleményünk torzul a saját tehetségünkről, és egy felfújt önbecsülést eredményez. Ezért van az, hogy az újoncok “hasznos” tanácsot osztogatnak a tapasztaltabb kollégáknak, miközben nem látják a saját hibáikat. Ahogy tapasztalatot szereznek, kezd derengeni nekik, hogy még mennyit kell tanulniuk, és önmaguk megkülönböztetettsége mínusz előjelet kap.
Nulla kockázat preferencia
Egy tanulmány azt mutatja, hogy ha az embereknek választaniuk kell, hogy egy kis kockázatot nullára csökkentenének vagy inkább egy nagy kockázatot drasztikusan, a többség az előbbit választaná, még akkor is, ha ez kontraproduktív. Nullára csökkenteni a légi balesetek kockázatát vagy radikálisan csökkenteni a rengeteg autóbalesetet? A zéró kockázat gyakran vonzóbb az agyunk számára.
Rák-mentalitás
Megfigyelések igazolják, hogy egy elkapott rák csak akkor tud kimászni a vödörből, ha egyedül van benne. Amikor több rák van benne, ők elkezdik visszahúzni a szökevényt.
A társadalom teljesen ugyanilyen. Az emberek tudat alatt nem akarják, hogy valaki körülöttük jobbá tegye az életét, mert akkor ők maguk viszonylag rosszabbnak tűnnének. Például amikor egy csoport egy tagja azt mondja, hogy ő el akar járni konditerembe, a többi megpróbálja lebeszélni róla (“Úgy vagy jó, ahogy vagy!” vagy “Miért van neked erre szükséged?”), mert nem akarják, hogy sikerüljön neki.
Dr. Fox-hatás
Ez a hatás olyan erős, mint amekkora potenciális veszélyt hordoz. A kétes információkat teszi vonzóvá a nyilvánosság számára. Mindennek a karizma az oka. A legtöbb ember megbízik egy ékesszóló szónok szavaiban, és gyakran nem veszik észre a logikai bukfenceket vagy akár a fals információkat. Egy hozzáértőbb, de kevésbé meggyőző ember szavai viszont kevésbé fontosnak tűnnek.
Érzelmi várakozás
Képzeld el, hogy egy új kapcsolatban vagy, rajongsz a partneredért, és ezeket az érzéseket könnyen össze lehet keverni a szerelemmel. Az agy lefesti a jövőbeli esküvőtöket, és arról fantáziálsz, hogy milyen gyönyörű lesz a közös életetek. Azonban mikor a kezdeti szenvedély elillan, akkor lehet, hogy csalódott leszel, hogy a partnered nem ér fel a korábbi várakozásaidhoz. És ez mindenre igaz, amit nagyon vársz: minél jobban várod, annál izgatottabb vagy, és annál kevésbé leszel boldog, amikor a várakozásnak végre vége.
Neked mi a véleményed a fent leírtakról? Vannak tapasztalataid a témával kapcsolatban?
