“Nem voltam hajlandó elárulni a férjemnek a születendő babánk nemét, ő pedig kiabálni kezdett velem.”

0

A terhesség nehéz időszak egy nő számára. Az érzelmek áradata nagy nyomásként nehezedik a leendő szülőkre, akik emiatt különösen viselkedhetnek.

Valami hasonló történt Barbara esetében is.

Barbara levele így szólt.

Szívfacsaró események történtek velem.

A férjemmel az első gyermekünket várjuk. Izgatott vagyok az egész terhesség miatt, de a férjemet úgy tűnik, egyáltalán nem érdekli az egész. Amikor kértem, hogy jöjjön el velem az orvoshoz, mindig bugyuta kifogásokkal jött, otthon maradt meccset nézni vagy társasozni a haverjaival. Mindig azt mondja: “Nem én vagyok terhes, minek menjek?”

Múlt héten betelt nálam a pohár. Úgy volt, hogy eljön velem arra a vizsgálatra, amikor megtudjuk a baba nemét, de az utolsó pillanatban lemondta, merthogy beül valahova a barátaival. Bár iszonyúan mérges voltam, nem szóltam egy szót sem. Helyette az anyukám kísért el az orvoshoz.

Sms-ben kérdezte, hogy a baba fiú lesz vagy lány. Aztán folyamatosan hívogatott, de nem vettem fel a telefont. Amikor hazaért, elkezdett kiabálni velem, és könyörgött, hogy áruljam el a baba nemét, de nem voltam hajlandó. Azt mondtam neki, majd megtudja, amikor megszületik. Rám üvöltött, hogy hálátlan vagyok, gyerekes és így büntetem őt. Azt mondta, a gyermek apjaként joga van tudni.

Már nem tudom, mit csináljak. Miután ezeket mondta, bűntudatom lett. Mit kellene tennem?

Köszönöm a tanácsokat!

Barbara

Néhány tanács egy ilyen helyzetre.

  • Először is próbáld magad az ő helyébe képzelni. Talán nincs itt semmi nagy baj, előfordulhat, hogy csak időre van szüksége, hogy megszokja az új helyzetet, hogy apa lesz.
  • Ha viszont nem látsz semmilyen okot, ami indokolhatná a távolságtartó viselkedését veled és a terhességeddel kapcsolatban, tudasd vele, hogy mit érzel. Tedd világosság számára, hogy a terhesség alatt mindvégig szükséged van rá.

  • Egy másik gyakori hiba, hogy ürügyet szolgáltatunk a kifogásokra. Például ahelyett, hogy azt mondanád: “Tudom, hogy sok a munkád, de…”, inkább mondd azt: “Eljönnél velem az orvoshoz?”
  • Az utolsó pedig, amit tehetsz, hogy időt adsz neki. Ezalatt próbálj meg örülni a várandósságodnak, függetlenül tőle és a kialakult helyzettől. Sok férfiból csak a szülőszobában válik apa, miközben a nők már 9 hónapja azzá váltak. Amikor a férjed majd a kezében tartja a gyermekét, egészen más dolgokat fog érezni, mint most.

Reméljük, hogy Barbara párjának távolságtartó magatartása csak ideiglenes és a története jól fog végződni. Találkoztál már Barbara helyzetéhez hasonlóval? Szívesen hallanánk róla. Meséld el nekünk a történetedet egy hozzászólásban!

A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kapucíner fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét