A családi ügyek – főleg az összejövetelek – néha bonyodalmassá válhatnak. A következő történet főszereplője, Samantha nehéz időszakon megy át férjével, Tonyval és annak családjával egy családi esemény lemondása miatt. Tony most ragaszkodik hozzá, hogy felesége bocsánatot kérjen.
A feszültség a férjem, Tony és köztem mára elviselhetetlenné vált, és nem tudom, mit tegyek.
Az egész azzal kezdődött, hogy Tony úgy döntött, meghívja az egész családját – összesen 18 embert – a házunkba egy 3 napos karácsonyi ünnepségre. Nekem nem szólt, azt gondolta, biztos nem bánnám. Pedig igen! Főleg, hogy van egy újszülött gyerekünk, és könyvelőként extra műszakot vállaltam. Tony részmunkaidőben dolgozik, és sokkal lazább a hozzáállása az élet dolgaihoz.
A korábbi években nem merült fel ilyen probléma, mert a karácsonyokat az anyósoméknál szoktuk tölteni. De tavaly vettünk egy nagy házat, és Tony szerint ezért idén a mi feladatunk megvendégelni az egész családot, mert már van hozzá helyünk, és a házunk sokkal kényelmesebb, mint a szülei sokkal kisebb lakása.
Mikor megtudtam, hogy meghívta őket, szinte sokkot kaptam, kérdőre vontam, és elmondtam, hogy aggódom a már meglévő kötelességeim miatt. Ő vehemensen tiltakozott és nem hagyott más lehetőséget, minthogy Whatsappon, a családi csoportba küldjek üzenetet és lemondjam a meghívást.
Miután rájött, hogy ezt tettem, azt mondta, ezzel gyávának tüntettem fel őt, és azzal vádolt, hogy megsértettem őt és a családját, főleg az anyját, aki külön felhívta és panaszkodott neki a bunkó viselkedésem miatt.
A férjem azt mondta: “Most, hogy tiszteletlen voltál az anyámmal az egész család előtt, a legkevesebb, amit tehetsz, hogy elmész hozzá. Azt akarom, hogy szemtől szemben kérj tőle bocsánatot.”
Hogy még szebb legyen a történet, azt akarta, hogy a szilvesztert nálunk tartsuk, hogy helyrehozzuk, amit tettem.
Ezt határozottan visszautasítottam, és elmondtam, hogy nem vagyok hajlandó sem bocsánatot kérni, sem vendégül látni őket semmilyen alkalomból. A probléma továbbra is fennáll, főleg, hogy az egész család egyre inkább ellenem fordul. A sógornőm még a szokásos közös karácsonyi bevásárlásunkat is lemondta, amit már évek óta szoktunk csinálni.
Nem tudom, hogy mit kellene tennem. Bocsánatot kérni biztosan nem fogok, viszont ezt a családi feszültséget sem bírom már tovább.
Beszéld meg a gyerek gondozásával kapcsolatos feladatokat a férjeddel.
Mivel teljes munkaidőben dolgozol és van egy újszülött gyermeked, alapvetően fontos, hogy a férjeddel tisztázzátok a gyerekkel kapcsolatos teendőket. Konkrétan jelöljétek ki az ő feladatait, hogy aktívan részt vegyen a gyerek gondozásában. Ettől majd jobban megérti, milyen nehézségekkel küzdesz, és mit jelent a közös teherviselés a gyereknevelésben.
Saját magadat helyezd előtérbe.
Fontos, hogy ilyen nehéz időkben önmagaddal is foglalkozz. Szakíts időt erre, tarts szünetet, pihenj, találkozz a barátaiddal és olyan családtagokkal, akik kimaradtak ebből az egész helyzetből. Ne feledd, magaddal foglalkozni létfontosságú, főleg most, mivel segíthet kezelni a családi életedben fennálló problémákat is.
Törekedj kompromisszumra.
Próbálj olyan kompromisszumot találni, ami neked és a férjednek is megfelel. Talán egy másik időpontban tartsatok egy kisebb összejövetelt a családnak. Ez segíthet, hogy a munkádat is el tudd látni, és a gyermeked körüli feladatokat is. Magyarázd el neki, hogy a kompromisszumok létfontosságúak egy egészséges kapcsolathoz. Hangsúlyozd, hogy a családi boldogságotokhoz elengedhetetlen, hogy olyan megoldásokat találjatok, melyek mindkettőtöknek megfelelnek.
Kérj elnézést a családjától.
Lehetséges, hogy ők nem is tudják, milyen nehéz helyzet elé állított a férjed, mikor meghívta hozzátok az egész családot. Bátran mondd el nekik az érzéseidet, hogy ott van neked a munkád, a baba, a takarítás, a főzés és a vendéglátás, ami már túl sok számodra. A sógornőddel se felejtsd el tisztázni a dolgot, talán fogalma sincs a helyzetedről. A kommunikáció segíthet, hogy jobban megértsék a te álláspontodat.
Szabj határokat.
A férjednek és a családjának is tisztán magyarázd el a határaidat. Egyes szám első személyben fejezd ki az érzéseidet, és ne hibáztass senkit. Például: “Túl soknak érzem a vendéglátással járó extra feladatokat, hiszen ott a munkám és a család is.” Ezzel nem vádolsz senkit, mégis felfeded az érzéseidet.
