Már gyerekkorunkban megtanultuk, mi a különbség a jó és a rossz között. Vannak jó emberek, mint Hamupipőke, és vannak rosszak, mint a gonosz királynő. De a világ nem fekete-fehér, még a filmekben sem. Hátrahagyva Batmant és Supermant, mind jobban megkedveljük Harley Quinnt és Jokert. Megvan az oka annak, hogy miért kezdünk rajongani értük.
Ha úgy érzed, téged is csábít a sötét oldal, eláruljuk, mi állhat a háttérben.
A gonosztevők valósághűek.
Tanulmányok bizonyították, hogy jobban szimpatizálunk azokkal a karakterekkel, akikkel hasonlóságot érzünk. A jófiúkat a filmekben gyakran szinte tökéletesnek ábrázolják, velük nehéz azonosulni, hiszen mindannyiunknak vannak hibái. Ezért a rosszfiúk inkább tűnnek valósághűnek, mint a pozitív hősök.
Ugyanakkor a mai modern negatív szereplők nem 100%-ban gonoszok. A személyiségük összetett, mindegyiknek megvan a maga története. Dolores Umbridge karakterét mindenki utálta a Harry Potterben, mert ok nélkül gonoszkodott. Tettei mögött sem történet, sem logika nem volt, csupán önkényeskedés. De sok negatív hősnek van saját nézőpontja, amit mi is láthatunk és akár el is fogadhatunk.
Ez különösen hatékonyan működik akkor, amikor a negatív karaktert már a történet elejétől nyomon követhetjük. Így bele tudjuk magunkat képzelni az ő helyébe. Láthatjuk, min ment keresztül, hogyan gondolkodik, és nem tehetünk róla, de elkezdünk vele együttérezni.
Feszegetik a határokat.
Az életünk során általában követjük a szabályokat, és igyekszünk a normáknak megfelelően viselkedni. Ami különlegessé teszi a negatív hősöket, hogy mit sem törődnek a társadalommal és a normákkal. Azt tesznek, amit akarnak, anélkül, hogy figyelembe vennék bárki elvárását vagy a határokat.
Nem kedveskednek csak azért, hogy kedvesnek tűnjenek. Azt mondják, amit gondolnak. Szabadok, és ez az, amire mi is vágyunk. Ezért csodáljuk őket.
Kíváncsiak vagyunk rájuk.
Amikor látunk valakiket, akik rosszul vagy furcsán viselkednek, tudni akarjuk az okát. Kíváncsivá tesz a múltjuk és a gondolkodásmódjuk. Ellentmondásosak, ezért szeretjük elemezni a személyiségüket és a cselekedeteiket.
Nem tisztán gonoszok, a modern filmekben ügyesen megoldják, hogy erre hamar rájöjjünk. Mindegyiküknél van valami, ami gonosszá tette, ami nem hagyja, hogy jó legyen. Folyamatosan belső konfliktus zajlik bennük, és ezt lenyűgözőnek találjuk.
Kiszámíthatatlanok.
Mindenki tudja, hogy általában mi történik a jófiúkkal. Jó dolgokat tesznek, és végül győzedelmeskednek. Túlélnek mindent, legyőzik a gonoszt, és megmentik a világot.
De azt, hogy a gonoszokkal mi történik, sosem tudhatjuk. Ezért keltik fel az érdeklődést már a történet elején, ez szögez minket oda a képernyőhöz a film végéig. Azt sem tudjuk megjósolni, mit fognak tenni. A hős tekintetében nincs sok opció, nyilván jót cselekszik majd. De egy gonosznál számos őrült lehetőség áll nyitva, amikre a legvadabb álmainkban sem gondolnánk. Ezért érdekes nézni őket.
Arra késztetnek, hogy szembenézzünk a saját sötét oldalunkkal.
Nem vagyunk tökéletesek. A köztünk és a gonoszok közt fennálló hasonlóságok arra késztetnek minket, hogy felfedjük saját sötét titkainkat és szembenézzünk a saját sötét oldalunkkal. Viszont ezek a karakterek, akikkel elkezdjük kapcsolatba hozni magunkat, nem valódiak. Tehát ezek a felismerések nem veszélyeztetik az önmagunkról alkotott pozitív képet, mégis felkeltik az érdeklődésünket.
