Egyszerű trükkök is képesek kevésbé komplikálttá tenni az egyébként bonyolult dolgokat. Ez az emberi kapcsolatokra is érvényes. Meg szeretnéd tanítani a gyermekednek, hogyan beszéljen másokkal? Szeretnél rábírni egy csendes embert arra, hogy megnyíljon? Ezekkel nem vagy egyedül.
Internetezők osztották meg trükkjeiket, melyeket naponta használnak és neked is segítségedre lehetnek.
- Jobban szeretem így feltenni a kérdést: “Milyen kérdésetek van?”, mintsem úgy: “Van bármilyen kérdésetek?” Így nagyobb eséllyel kapok kérdéseket, és kisebb esélye van annak, hogy mindenki csak hallgatni fog.
- Légy kedves még a számodra kellemetlen emberekhez is. Van valami bájos abban az átalakulásban, mikor a korábban morcos ember egyszer csak megenyhül.
- Hogy elkerüld a munkahelyi problémákat és javítsd a kapcsolatot a kollégáiddal, mondj róluk jó dolgokat másoknak.
- Egy irodában dolgozom. Mikor valaki odajön az asztalomhoz és ott ragad, fogom a vizespalackot és elmegyek megtölteni, miközben folyik a beszélgetés. Ezután viszont nem megyek vissza az asztalomhoz, hanem annak az asztalához megyek, aki beszél hozzám. Erre ő leül a székére, én befejezem a beszélgetést és visszamegyek dolgozni.
- Ha felteszed a fejhallgatót, de nem szól benne semmi, a körülötted lévők könnyebben beszélnek majd számodra is érdekes dolgokról.
- Profi pókerjátékos vagyok. Játék közben próbálom megnevettetni az ellenfeleimet, de közben már a következő lépés jár a fejemben. Ha nevetnek, akkor kisebb eséllyel blöffölnek.
- Azt akarod, hogy az emberek kedveljenek? Akkor kérj tőlük valami nagyon apró szívességet, például: “Megfognád a tollamat egy pillanatra?” Ezzel kitrükközöd az agyukat, hogy kedveljenek, hiszen máskülönben miért segítenének?
- Először kérj valamit, amit biztosan nem fognak neked megtenni, majd kérd azt, amit tényleg akarsz. Ezt nevezzük “becsapott ajtó”-technikának.
- Ne kérj bocsánatot, helyette mondj köszönetet. Mondd azt: “Köszönöm a türelmedet!”, ahelyett, hogy: “Bocsánat, hogy elkéstem!” Ezzel eltereled a figyelmet arról, hogy hibáztál, és a beszélgetőpartnered arra fog koncentrálni, hogy milyen pozitív vonásod, hogy köszönetet mondtál neki.
- Ha véleményt kell mondanod valakiről, kezdd a pozitívumokkal, ezután fejtsd ki a kritikádat, majd a mondanivalódat újból egy pozitív dologgal zárd. Így a bírálatodat sokkal elfogadhatóbb módon tálalhatod.
- Általában több információhoz jutok hozzá, ha csendben hallgatok. Csak hagyd, hogy a másik beszéljen. Ha téged szakít félbe, csak várj. Úgy fogja érezni, hogy hangot kell adnia a véleményének, és tovább fogja folytatni a beszédet.
- A reklámszakmában dolgozom, és a főnököm megtanított arra, hogy ejtsek egy kicsi, de jól észrevehető hibát a jóváhagyás előtti tervezetben. Az ügyfél észreveszi a hibát, megkér, hogy javítsd és nagyszerűen érzi magát ettől. Most szabadúszóként dolgozom, és mikor nehezen kezelhető ügyfeleim vannak, szándékosan ejtek néhány hibát. Minden alkalommal működik.
- Vitában mindig találj valamit, amivel mindkét fél egyetért, majd ezután térj vissza a vita tárgyára.
- Ha valaki, akivel beszélsz, megpróbálja igazolni a tettét, a legjobb reakció a hallgatás, hogy a beszélgetésből az ő monológja legyen. Ha nem felelsz, el fogja veszteni a magabiztosságát. Ezt a technikát a főnökömtől tanultam, ő vezetett minden értekezletet, és mindig a legcsendesebb ember volt a teremben.
- Mikor távoli vidékeken, a vadonban vezetek túrákat, figyelnem kell a kutyás emberekre. A kutyasétáltatás ezeken a területeken nem engedélyezett. A vadőr tanított meg, hogy így kérdezzem meg a kutyasétáltatókat: “Olyan helyet keres, ahol sétáltathatja a kutyáját?” Ez lehetőséget ad nekik, hogy úgy tegyenek, mintha nem tudtak volna a szabályról (természetesen mindenhol ki van táblázva), így nem kell szégyenkezniük. Ezután adok nekik egy brosúrát a kutyabarát túraösvényekről.
- Nemrég olvastam, hogy ha azt mondod: “Igazad van!” és nem azt, hogy: “Tudom.”, kevésbé fogsz arrogánsnak tűnni, és nem kicsinyled le a másikat, aki lehet, hogy csak most jött rá valamire.
- Ezt egy barátomtól hallottam. Ő mindig ezt alkalmazta, mikor próbálta kitalálni, hova menjen vacsorázni a barátnőjével. Nem azt kérdezte, hogy: “Mit szeretnél?” és kapta rá a tipikus választ, hogy: “Nem tudom, bármi jó lesz.”, hanem azzal kezdte: “Mit nem szeretnél?” Alkalmaztam ezt néhányszor én is a kapcsolataimban, és tényleg bejött.
- Direkt módon, specifikusan tégy fel kérdéseket. Például ne azt kérdezd, hogy “Van valakinek egy tolla?”, hanem azt: “Kinek van egy tolla?” Ahelyett, hogy azt kérnéd, valaki hívja a mentőket, mondd azt: “Ön, abban a kék kabátban, hogy hívják? Oké, Tom, kérem hívja a mentőket!”
- Jelenleg kb. 240 embert irányítok 6 étteremben. Néha nehéz elérni, hogy megtegyék, amit kérek tőlük. De rájöttem, hogy ha azt mondom nekik: “Szükségem van a segítségedre”, akkor sokkal nagyobb eséllyel teszik meg. Az emberek szeretik érezni, hogy szükségük van rájuk és hogy van, amit csak ők tudnak megtenni. Ha ezt kifejezzük feléjük, az óriási különbséget eredményez majd mindenben.
- Ha emlékezni akarsz valamire, akkor gondolj rá, miközben valami különösen szokatlan dolgot csinálsz. Ez párosítja a memóriádat azzal a bizonyos dologgal, és amikor később észreveszed, a memóriádnak ez a része egyből aktiválódik. Például mondd magadnak, hogy később ki kell vinned a szemetet, és közben tedd a párnát az ágy lábához.
- Ha valaki ideges vagy dühös rád, mondd neki ezt: “Ez teljesen érthető.” Ezzel a győzelem érzését adod neki és elmozdítod az érzelmeit arról a pontról, hogy ellened irányuljanak, hiszen megérted őt és az ő oldalán állsz.
- A legfiatalabb, 4 éves gyerekem egy kicsit visszatért a “miért?” korszakba. Olvastam egy cikket, amiben azt írták, úgy lehet leszoktatni erről, hogy azt mondjuk neki: “Én nem tudom. Te mit gondolsz?” Igazi áldás ez a módszer. Megválaszolja a saját kérdését, te hozzáfűzöl valamit, például: “Igen, ez jól hangzik”, és rögtön témát vált. Fantasztikus!
- Azt tanítottam a lányomnak is, hogy ne csak annyit mondjon, hogy sajnálja és aztán minden menjen tovább. Először mondja, hogy sajnálja, majd kérdezze meg: “Mit tehetek, hogy jobban érezd magad?” Ezáltal kialakul benne a felelősségérzet, hogy ha megbántott valakit, olyankor egy egyszerű bocsánatkérés még nem oldja meg a dolgot. Erre a másik azt mondja: “Köszönöm, hogy bocsánatot kértél.” és esetleg azt is hozzáteszi: “Jobban érezném magam, ha visszaadnád a játékomat, amit elvettél.”
- Amikor valami fontosat kell mondanom a gyerekeimnek, nagyon halkan mondom, hogy figyeljenek rá. A kiabálásra már immúnisak, de a suttogás felkelti a figyelmüket.
- Elkezdtem arra tanítani a 4 éves gyerekemet, hogy egész mondatokban tegye fel a kérdést. Kérdezzen úgy: “Miért kék az ég?”, ahelyett, hogy csak annyit mondana: “Miért?” Ilyenkor elgondolkodik, majd jobban belemerül a beszélgetésbe és végre kizökkennünk az állandó miért-miért-miértből.
