Hogyan vészeljünk át 4 életkori krízist, melyek mindannyiunkat elérnek

0

A válságról általában olyan kép él a fejünkben, hogy ez egy rossz dolog, és hogy túl kell lendülnünk rajta vagy belepusztulunk. Tényleg szükséges ez? Azt nem tudjuk elkerülni,  ami váratlanul történik velünk.

Segítünk, hogyan ismerd fel a közelgő életkori krízist, mely kérdésekre találj választ, és honnan meríts erőt, hogy szembe tudj nézni az életed új fejezetével.

18 évesen

Képzeld el, hogy egy teljesen összezavarodott tinédzsernek sarkalatos kérdésekre kell választ találnia. Ehhez adj még hozzá egy nagy halom érzelmi feszültséget és egy radikális világképet, ami jellemző erre a korosztályra.

Egyes családok megoldásként az egy év kihagyást használják fel. Ez az érettségi után és a főiskola előtt van. Lehet tölteni munkával, utazással, önfejlesztéssel és önmegismeréssel. Valószínűleg csoda ebben az évben sem fog történni, de a jövőre vonatkozó döntések talán átgondoltabbak és ezáltal sikeresebbek lesznek.

Megoldás:

Először is, lehetetlen átgondolt döntéseket hozni, mikor a vizsgák miatt stresszelsz. Az egyetlen dolog, ami segíthet, ha megpróbálsz a megszokott kereteken kívül gondolkodni a szabályok és a korlátok tekintetében.

Tedd fel magadnak a kérdést:

  • Ha egész életemben csak egyetlen dologgal foglalkozhatnék, mi lenne az?
  • Mit tennék, ha nem félnék semmitől?

25-30 évesen

A szakemberek szerint azok, akik ebben az életnegyedi válságban szenvednek, nagyjából így írják le az érzéseiket: egy óceán közepén érzik magukat, ahol bármilyen irányba úszhatnának, de sehol sem látják a partot, ezért fogalmuk sincs, merre induljanak.

Manapság már nem muszáj egyetlen munkahelyen dolgoznunk egész életünkben. Az egyéni fejlődés mindennél jobban felértékelődött. Bűntudatot érzünk, ha nem sikerül beteljesíteni a reményeket és megvalósítani a terveket.

Ez a krízis lehetőség arra, hogy nagyon mélyre kerüljünk, ott lehiggadjunk, felbecsüljük a jövőbeli lehetőségeinket, tisztába kerüljünk saját vágyainkkal, majd lazítsunk és felépüljünk. Ezután lesz elég erő ahhoz, hogy elrugaszkodjunk és újra a felszínre kerüljünk.

Megoldás:

  • Ne hasonlítsd magad másokhoz, a régi osztálytársaidhoz, a barátaidhoz, az egyetemi csoporttársakhoz, a kollégákhoz és főleg ne a szüleid barátainak gyerekeihez.
  • Ha úgy érzed, senkinek a terveit nem szeretnéd beteljesíteni a saját életeddel, azt azonnal hozd tudomására. Szükségtelen, hogy éveken át reménykedjenek, aztán pedig csalódjanak.
  • Ne félj attól, hogy hibázni fogsz.
  • Készíts terveket, és mindennap tegyél valamit a megvalósításuk érdekében. Legalább egy apróságot.

35 évesen

Úgy érzed, egész életedben helytelenül éltél. Túl sok kompromisszumot kötöttél, és túl kevés időt szenteltél a saját vágyaidra. Túl sok volt a “muszáj” a “szeretném” helyett. A napok csak múlnak, a melankólia és a depresszió eluralkodik, a csalódottság és az élet minden területén tapasztalt stagnálás a válladra telepszik. Úgy tűnik, már túl késő helyrehozni a dolgokat.

Ha nem érzed magad elég bátornak ahhoz, hogy változtass az életeden, keress fel egy pszichológust, olvass olyan könyvet vagy nézz olyan filmet, ami az érett kor mérföldköveiről szól.

Megoldás:

Létfontosságú ilyenkor, hogy időt szánj magadra, hogy ez a krízis ne tartson még tovább. Hasznos lehet, ha felteszed magadnak a következő kérdéseket:

  • Ha lenne 6 milliárd forintom és 10 évem, mit tennék?
  • Mik a terveim? Mi az, amit igazán akarok?
  • Mit szeretnék, milyen embernek tartsanak a gyerekeim?

45-50 évesen

A munkád már évek óta nem jelent örömöt, a szerelem rég elmúlt, a lakásod csupán 4 fal és semmi több, a gyerekeid pedig annyira el vannak foglalva a saját életükkel, hogy a te problémáidra már nem jut idejük. Úgy érezheted, az egész életed hiábavaló volt, már a legelején elrontottad, mindvégig másvalaki útját jártad. De nem vagy elég bátor, hogy előre nézz, hiszen félsz a haláltól, pesszimista vagy, és nincs benned elég vágy arra, hogy változtass azon, ami miatt most tévesen ítéled meg a múltadat.

Bármilyen közhelyes is, össze kell szedned magad. Lépésről lépésre szabadulj meg a negatív gondolatoktól. Kezdj el terveket gyártani, és figyelj az értékes dolgokra az életedben.

Megoldás:

  • Ha rájössz, hogy a karriered a végéhez közeledik, gondolj a nyugdíjas évekre: keress másik munkát vagy élj a jól megérdemelt pihenés lehetőségével.
  • Maradj aktív. A sport és az egyéb fizikai tevékenységek élénkítik a vérkeringést, és oxigénnel töltik fel az agyat.
  • Tartsd a kapcsolatot a barátaiddal és a gyerekeiddel. Ők kötnek össze a fiatalkori éneddel és a jó emlékeiddel. A gyerekeid és az unokáid a jövőd.

BÓNUSZ: A kínos korszak válsága

Ezekben az években a gyerekek mindent elkövetnek, hogy a barátaik menőbbnek lássák őket. Fontos segíteni nekik, hogy ne vesszenek el a végtelen lehetőségek világában. Mutasd meg nekik, hogy tudnak jó döntéseket hozni.

Ahelyett, hogy felajánlanák a segítségüket, a szülők gyakran indítanak háborút a tinédzserek ellen. Ebben sajnos senki nem győzhet. Ha megpróbálod elnyomni a kamasz érzelmi viharait, azzal elveheted a lelkesedését, ez pedig a jövőben rossz döntések sorozatához vezethet. Döntésképtelenség, függőségek és pszichés betegségek kialakulása is lehet a következménye.

Néhány tipp, ami jól jöhet:

  • Mutass neki jó példát.
  • Mutass érdeklődést az élete iránt: kérdezz, hallgasd meg és ösztönözd.
  • Szabj határt a telefon és a számítógép használatának, valamint a közösségi médiának a gyerek életében.
  • Működj együtt a tanárokkal ebben a nehéz életszakaszban.

Mit gondolsz erről a cikkről? Van hozzáfűznivalód? Oszd meg velünk a véleményed egy kommentben!

A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kapucíner fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét