Bocsánatot kérni nem könnyű. Sokan nagyon nehezen szánják rá magukat, és akik veszik a bátorságot hozzá, sokszor azok sem gondolják őszintén. Kiderült, hogy a hazug bocsánatkérés gyakoribb, mint hinnénk.
Cikkünkből megtudhatod, hogyan ismerheted fel, ha valaki nem őszintén kér tőled bocsánatot.
1. Benne van a “ha” vagy a “de”.
A pszichológusok szerint az a bocsánatkérés, amiben benne van a “ha” vagy a “de”, nem lehet őszinte. A “de” valójában értéktelenné teszi a bocsánatkérést, a “ha” pedig azt jelenti, hogy talán meg sem történt az, amitől te megbántódtál. Az igazi bocsánatkérés során az illető az összes felelősséget magára vállalja, és nem kicsinyli le a sértett fél érzéseit.
2. Túl terjengős.
Egy szívből jövő bocsánatkérésnek nem kell hosszúnak lennie. Ezzel szemben viszont a hazug bocsánatkérés rengeteg felesleges magyarázatot és részletet tartalmaz, amivel az adott személy próbálja elrejteni a valódi érzéseit a dologgal kapcsolatban.
3. Közömbös a hangvétele.
Az ilyesfajta bocsánatkérés közömbös kifejezéseket tartalmaz, például azt, hogy “azok a dolgok, amik ilyen hatással voltak rád” és hasonlókat. Az “elkövetett hibák” kifejezést gyakran használják nyilvános beszédekben, mikor az előadó elismeri, hogy történtek rossz dolgok, de nem vállal értük felelősséget.
A passzív hozzáállás folyamán a beszélő nem fogja kimondani, hogy ki a felelős közvetlenül a problémáért, miközben az aktív attitűd esetében elhangzik, hogy ki követte el a dolgot (például “Én hibáztam”).
4. Úgy kezdődik, hogy “Mondták, hogy kérjek tőled bocsánatot.”
Mikor valaki ezt mondja, akkor a bocsánatkérés nem őszintén jön. Csak azért teszi meg, mert valaki más úgy gondolja, hogy szükséges megtennie, egyébként biztosan nem kérne bocsánatot.
5. A “Tudod, én…”, az “Én már…” és az egyéb trükkös kifejezéseket akkor használják, mikor úgy akarnak bocsánatot kérni, hogy közben valójában nem kérnek bocsánatot.
Szakértők szerint sok olyan mondat van, amiből tudhatod, hogy a bocsánatkérés nem őszinte:
- “Tudod, én…” – Próbál meggyőzni, hogy valójában semmi sem történt, amin fel kellene idegesítened magad. (“Tudod, én nem úgy értettem.”)
- “Én már…” – Az ilyen kezdetű mondat azt sugallja, hogy már nincs miről beszélni, nincs miért bocsánatot kérni. (“Én már annyiszor bocsánatot kértem.”)
- “Sajnálom, hogy te…” – Ezzel téged hibáztat, téged tesz a probléma forrásává. (“Sajnálom, hogy te így érzed.”)
- “Azt hiszem, én…” – Ez csak utal arra, hogy bocsánatot kellene kérni, de valójában nem jelent bocsánatkérést. (“Azt hiszem, én bocsánatot kell hogy kérjek.”)
- “Rendben, sajnálom!” – Ez a bocsánatkérés egy erőszakos formája, ami valójában sem a tartalmát, sem a hangvételét tekintve nem tűnik bocsánatkérésnek.
6. Nem követik tettek.
Bármit is mond, mikor próbál bocsánatot kérni, az őszinte bocsánatkérésnél a legfontosabb dolog, hogy tettek is igazolják. Olyan cselekvések, amik enyhítik a sérelmet, és megmutatják, hogy az illető próbálja helyrehozni azt, amit először rosszul csinált. Egy másik kulcsfontosságú dolog, hogy ez a személy biztosítja a másikat, hogy a dolog soha többé nem fog megtörténni. Ettől lesz őszinte a bocsánatkérés.
