A magánszféra megsértése túlmutat a személyes határok megsértésén. Tönkreteheti a bizalmat és félelmet kelthet. Egy feleség került hasonló helyzetbe, mikor véletlenül egy idegen telefonra bukkant a gardróbjában. Pánikolva fordult a férjéhez, hogy segítséget kérjen, de ő érzéketlenül reagált. A nő ezért online kért segítséget.
32 éves nő vagyok, és egy éve boldog házasságban élek a 38 éves férjemmel. Neki az előző házasságából van egy kamasz fia, akivel csak egy hónappal ezelőtt találkoztam, mikor nyárra ide költözött hozzánk. A fiú az elmúlt két évben az anyjával élt egy másik államban, ezért nem találkoztunk korábban.
Hogy a tárgyra térjek: mindig a gardróbszobában öltözöm át. Tegnap, miután lezuhanyoztam, bementem a gardróbba, hogy felvegyek egy ruhát. Mikor nyúltam érte, lecsúszott és a földre esett. Lehajoltam, hogy felvegyem, és teljesen sokkot kaptam, mikor megláttam egy mobiltelefont a cipőim közé téve a gardróbszekrény legalsó polcán.
Megdöbbentem, főleg, hogy láttam, hogy már 18 perce felvételt készít. Mivel én akkor léptem be a gardróbszobába, nyilvánvaló volt, hogy valaki gondosan elhelyezte itt a telefont, miközben én a fürdőben zuhanyoztam. Pánikolva rohantam a férjemhez.
A telefon nem olyan volt, mint amilyenek nekünk vannak, ezért a férjem úgy gondolta, talán a kertészé lehet, mivel ő az egyetlen ember, aki beléphet a birtokunkra. Mikor megkérdeztük a kertészt, fogalma sem volt, miről beszélünk.
Miközben próbáltam kitalálni, hogy mit tegyünk, eszembe jutott, hogy megnézem a felvételt. Visszajátszottam a videót, és láttam, hogy a férjem fia belép a gardróbszobába, elrejti a telefont a cipőim között, és úgy igazgatja őket, hogy a telefon ne látszódjon (szerencsére nem volt elég alapos). Még az egyik kabátomat is átakasztotta máshova, hogy zavartalan legyen a felvétel.
Mikor a férjem kérdőre vonta, elkezdett remegni, és sírós hangon mondta, hogy azért tette, mert pénzre volt szüksége, és azt akarta megtudni, hol tartom a pénztárcámat. Beismerte, hogy a póttelefonját használta ehhez. Legnagyobb meglepetésemre a férjem egyszerűen annyit mondott neki, hogy nyugodjon meg, majd beküldte a szobájába.
Mélyen megbántva éreztem magam, és mondtam a férjemnek, hogy többé nem akarom a fiát a házunkban látni. De ő a védelmére kelt, azt magyarázta, hogy a fiának pszichés rendellenessége alakult ki a válás után, emiatt kényszeresen lopkod. Próbálta igazolni a fia viselkedését azzal, hogy az egészet az érzelmi instabilitására fogta. Könyörögtem neki, hogy vigye el a fiát egy tanácsadóhoz és küldje vissza az anyjához, amíg meg nem kapja a megfelelő kezelést. Sajnos a kéréseim iránt teljesen közömbös volt, és kijelentette, hogy a fia velünk lesz egész nyáron, úgy, ahogyan az eredetileg lett tervezve.
A gondolat, hogy olyasvalakivel éljek együtt, akiben nem bízom, elviselhetetlen. Nem bírtam tovább, mondtam a férjemnek, hogy vagy én vagy a fia marad a házban. Mikor reggel felébredtem, a férjem már elment dolgozni, a fia a szobájában aludt, mintha semmi sem történt volna.
Amiatt, hogy nem tartja tiszteletben az érzéseimet, felmerül bennem a kérdés, hogy túlreagáltam-e a dolgot vagy valóban van okom, hogy ne érezzem magam biztonságban a saját otthonomban. Nem tudom, mit tegyek, mikor a férjem hazaér munkából.
A lényeg a kommunikáció.
Nagyon fontos, hogy nyíltan és őszintén beszéljetek arról, hogy elbizonytalanodtál és sértve érzed magad. Higgadtan és világosan fejezd ki az aggodalmaidat, hangsúlyozd, mennyire fontosnak tartod, hogy egy csapatként oldjátok meg ezt a helyzetet. Próbáljátok megérteni egymás nézőpontjait, és olyan megoldáson dolgozzatok, amitől újra biztonságban érzed magad az otthonodban.
Állítsatok fel határokat és kérjetek segítséget.
A fiú viselkedésére tekintettel állítsatok fel konkrét szabályokat az otthoni biztonság és jó közérzet érdekében. Ugyanakkor gondold át, milyen hatással lesz a férjedre, ha a fiát arra kéred, hagyja el a házatokat, hiszen a férjed már eleve aggódik a fia mentális egészsége miatt. Bátran támaszkodj megbízható barátok vagy családtagok segítségére ebben a nehéz időszakban.
Keressetek fel mediátort.
Ha a kommunikáció közted és a férjed között nem gördülékeny, és úgy érzed, megragadtatok a konfliktusban, kérjétek profi mediátor vagy terapeuta segítségét. A semleges harmadik fél elősegíti a konstruktív párbeszédet, és segít kölcsönösen elfogadható megoldást találni, ami megfelel mindenki igényeinek.
Helyezd előtérbe az érzelmeidet.
Nagyon fontos, hogy foglalkozz a saját lelki világoddal. Hagyj időt magadnak az olyan dolgokra, melyektől jobban érzed magad és kikapcsolódsz, vagy akár keress fel tanácsadót, hogy jobban fel tudd dolgozni az érzelmeidet, és hatékonyabban juss túl ezen a helyzeten.
Alternatívák és lehetőségek.
Gondold át a lehetőségeidet, és fontold meg azokat az alternatívákat, melyek biztonságot és megoldást jelenthetnek számodra. Ez magában foglalhatja a jogi lehetőségek megvitatását egy ügyvéddel, ideiglenes lakhatási lehetőségek átgondolását vagy az együttélés szabályainak felülvizsgálatát a férjeddel a világos határok és a jó közérzet érdekében. A saját biztonságodat és jó közérzetedet tartsd szem előtt.
