Az intelligencia 12 jele, amit nem lehet imitálni

0
2854

Vannak olyan képességek és tulajdonságok, melyeket teljesen haszontalannak vagy akár negatívnak is tekintünk, valójában azonban az illető fokozott agyi aktivitását mutatják. Legalábbis a tudósok ezen a véleményen vannak.

Összegyűjtöttük, milyen jelek utalnak rendkívüli intelligenciára.

12. Balkezes vagy (vagy kétkezes).

1995-ben számoltak be egy kísérletről, melyet balkezes és jobbkezes emberek részvételével végeztek. Az eredmények szerint a balkezesek sokkal ügyesebbek voltak például abban, hogy két tárgyat újszerű módon kombinálva létrehozzanak egy harmadikat (pl. egy rúdból és egy konzervdobozból madáretetőt készítsenek). Abban is remekeltek, hogy bizonyos szavaknak minél több szinonimáját megtalálják.

A tudósok szerint a balkezesek eltérően gondolkodnak, olyan kreatív módon, mely segíti őket új ötletek kitalálásában. Ugyanez mondható el a kétkezesekről, akik egyformán tudják használni a jobb és a bal kezüket.

  • Ha jobbkezes vagy, próbálj bizonyos dolgokat a bal kezeddel elvégezni és fordítva. Ezzel erősítheted az agyad kevésbé fejlett területeit.

11. Gyakran aggódsz a legapróbb dolgokon is.

Egy tanulmányhoz a tudósok 126 általános iskolást kértek meg arra, hogy töltsenek ki egy kérdőívet. A kérdések arra vonatkoztak, hogy milyen gyakran aggódnak, mennyire figyelnek oda a pletykákra vagy mennyit gondolnak olyan dolgokra, amik felbosszantják őket.

Kiderült, hogy azok a gyerekek, akik gyakrabban aggódnak, jobb eredményt értek el a nonverbális intelligenciateszten. A tudósok szerint ennek oka, hogy azok, akik mindig aggódnak, alaposabban végzik el a feladataikat.

10. Szeretsz viccelődni.

Egy másik érdekes tanulmányt is végeztek, melyben 400 diákot teszteltek, hogy bizonyos témákról hogyan tudnak beszélgetni. A teszt után arra kérték őket, hogy rajzfilmek képeihez készítsenek képaláírásokat.

Ezeket a képaláírásokat független résztvevők értékelték. Kiderült, hogy a teszten magasabb pontszámot elért, okosabb diákok 86%-a humoros feliratot készített a képekhez. Később a kutatók ugyanezt a vizsgálatot humoristákkal is elvégezték, és a nonverbális teszten mindegyik az átlagnál magasabb pontot ért el.

Mi ennek a lényege? A tudósok szerint a humor hatással van az intelligenciára, jó formában tartja az agyat és az idegrendszert, azaz okosabbá tesz.

9. Túl kíváncsi vagy.

Egyetemi tudósok szerint, hogy egy kíváncsi gyerekből feltaláló lesz élete során, az valószínűbb, mint egy szorgalmasan tanuló gyerek esetében.

A kíváncsiság és a “folyton éhes elme” okosabbá tesz. A kíváncsiság következtében a gyerek jobban érdeklődik a tudományok és a művészetek iránt, mert ezek számára a megismerés és az önkifejezés eszközei.

Egy brit tanulmányban 6000 embert vizsgáltak, akik az elmúlt 50 évben születtek. Az eredmények szerint a 11 éves gyerekek, akik magasabb pontszámot értek el az IQ-teszten, sokkal kíváncsibbak és nyitottabbak az új dolgokra.

8. Éjjeli bagoly vagy.

Ha éjjeli bagoly vagy, feltehetően magasabb az intelligenciaszinted az átlagnál. A tudósok szerint ez azért van, mert az agyi aktivitás annyira fokozott, hogy megzavarja a napi bioritmust.

Egy kísérletben több ezer gyereken tanulmányozták az intelligencia és az alvási szokások közti összefüggést. Arra jutottak, hogy az okos emberek döntő többsége szeret később kelni a hét minden napján. Egy másik tanulmányban a légierő 400 újoncát vizsgálták, és ugyanerre az eredményre jutottak.

7. Könnyen befolyásolható vagy, és könnyű elvonni a figyelmedet.

Ha a figyelmed könnyen elterelődik akár beszélgetések közben is, a tudósok szerint okosabb vagy az átlagnál.

Egy tanulmány szerint minél nehezebben tudsz sokáig koncentrálni, annál intelligensebb vagy. Ennek oka, hogy a fokozott agyi aktivitást nehezebb kontroll alatt tartani.

6. Sokat gyalogolsz.

Amerikai tudósok készítettek egy statisztikát, és megállapították, hogy okosabbak az emberek azokban a városokban, ahol a gyaloglást részesítik előnyben, mint azokban, ahol legtöbbször a tömegközlekedést használják. Ugyanerre jutottak, miután a nagyvárosok gyalogos övezeteiben élőket vizsgálták.

5. Tudod, hogy mennyi mindent nem tudsz.

A Dunning-Kruger-hatás Justin Kruger és David Dunning nevéhez fűződik, a szociálpszichológia egyik klasszikusa. A lényege, hogy minél okosabb valaki, annál inkább kételkedik a saját képességeiben.

Más szóval, az okos emberek nem félnek kimondani, hogy nem tudnak valamit. Ha folyamatosan kérdések merülnek fel benned, és nem félsz feltenni őket, valószínűleg okosabb vagy sok más embernél.

4. Jó az önkontrollod.

Az okos emberek képesek kezelni az indulataikat, és kordában tartani az érzéseiket. Mindig végiggondolják a következményeket, mielőtt cselekednének.

Egy híres pszichológiai tanulmányban a résztvevőket arra kérték, hogy válasszanak két lehetőség közül: az első, hogy most rögtön kapnak pénzt, de kevesebbet, mint a második lehetőségként, ami több pénzt ígért az egész év során. Az eredmények azt mutatták, hogy akik később akartak több pénzt kapni (azaz volt önuralmuk), a különböző teszteken magasabb pontszámot értek el, és sikeresebbek lettek a jövőben.

3. Gyakran halogatod a dolgokat.

A kutatók szerint azok, akik könnyedén találnak okot egy edzés kihagyására, jobb kognitív képességekkel rendelkeznek.

Az okos emberek többsége hajlamos halogatni a dolgokat, ezt már sok híres tudós is felfedezte. Egyesek szerint a halogatás az innováció kulcsa. Steve Jobs kifejezett taktikaként alkalmazta a halogatást, hagyott időt az agyának pihenni azzal, hogy más feladatra váltott.

2. Folyton rágcsálsz valamit.

Közismert tény, hogy a rágózás fokozza az agyi aktivitást és a koncentrációt, de sajnos csak 20 percig. A tudósok azonban nemrég rájöttek, hogy az okos embereknek megvan az a szokásuk, hogy folyamatosan rágcsálnak valamit. A magyarázat, hogy rágás közben az agyunk nyitottabb az elmélkedésre és az elemzésre.

1. Gyakran alszol napközben.

Leonardo da Vinci a többfázisú alvást gyakorolta. 4 óránként aludt 20-30 percet. Hogy miért?

Az okos emberek agya intenzívebben működik, ezért hamarabb el is fárad. De hamarabb újra is töltődik. Ahhoz, hogy a problémákat jobban meg tudd oldani vagy jobb ötletekkel tudj előállni, az agyat újra kell tölteni. Egy 20 perces szundikálás ebben segíthet.

A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kapucíner fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét