“Az anyósom borzalmas anyának nevezett, de a férjem semmit nem szólt erre.”

0

“A férjem és én is 37 évesek vagyunk, négy 6 éven aluli gyerekünk van. Van egy kis sportruházati webshopom, amit otthonról működtetek, a férjem pedig teljes munkaidőben dolgozik. Nemrég bónuszt kapott, és úgy döntött, azzal fogja kényeztetni magát, hogy egyedül elutazik Balira 10 napra. Oké, mindegy. Hogy mi a probléma? Hogy ez idő alatt nekem kell egyedül foglalkoznom a négy gyerekkel” – írta Stephanie.

Stephanie története.

Mikor visszajött, megígérte, hogy én is pihenhetek, de a dolgok másként alakultak. A családja előtt nyomást gyakorolt rám, hogy segítsek neki a gyerekekkel. Azt kiabálta: “Legalább egyszer meg tudnál mozdulni és tudnál segíteni a gyerekekkel?”

A javára szóljon, hogy kezdetben beleegyezett, hogy egy szombat délután ő vigyáz a gyerekekre. Az unokatestvére ugyanarra a szombatra meghívott minket egy jelmezes buliba, és mivel az ő párja nekem jó barátnőm, gondoltam, kiváló alkalom lesz, hogy lazíthassak. A férjem biztosított, hogy ő majd foglalkozik a gyerekekkel, amíg én lélegzethez jutok.

A buli napján a gyerekek elég hisztisek voltak, sírtak, kiabáltak és folyamatosan szembeszálltak minden utasítással és kéréssel. Mivel ez volt az én szabadnapom, úgy döntöttem, elvonulok a medencéhez relaxálni, napozni és zenét hallgatni. A férjem folyamatosan igényelte a közreműködésemet, de emlékeztettem rá, hogy beleegyezett, hogy ő vigyáz a gyerekekre, és hogy ez az én jól megérdemelt énidőm.

Egy órányi kaotikus helyzet után a férjemnél betelt a pohár, és hangosan követelte, hogy álljak fel és segítsek neki a gyerekekkel. A dühkitörésére mindenki felfigyelt, hallottam, ahogy az anyósom azt dörmögi: “Milyen borzalmas anya.”

Ideges lettem. Emlékeztettem rá, hogy én 10 napig voltam egyedül a gyerekekkel, miközben ő Balin lógatta a lábát. Ő visszavágott, egyre hangosabban beszélt. Akik hallották, azok között volt, aki lusta anyának nevezett, arra utalva, hogy kihasználom a férjemet.

Az egyre fokozódó helyzetben én is elértem a tetőpontot, és előtörtek a könnyeim idegességemben. Mondtam nekik, hogy most szükségem van néhány percre, beültem az autóba és elhajtottam. Néhány órával később visszajöttem a férjemért és a gyerekekért. A hazaúton végig némák voltunk.

Később aznap este a párom azzal a magyarázattal jött, hogy a gyerekeknek nagyon rossz napjuk volt, és egy időre szüksége lett volna a támogatásomra. Ellenkeztem, mert úgy éreztem, ez a helyzet nem méltányos, különösen, ha azt vesszük, hogy én 10 napig voltam velük egyedül. Ami még jobban megdöbbentett, az az, hogy nem védett meg rögtön, mikor az emberek megjegyzéseket tettek rám.
Én hibáztam? Segítenem kellett volna neki a gyerekekkel?

Tippek a probléma megoldásához.

Egyensúlyt találni egy otthonról működtetett vállalkozás kezelésében és a négy 6 éven aluli gyermek nevelésében nem egyszerű. Ezek az események, a férj utazása Balira és az azt követő feszültség a párkapcsolatban arra hívják fel a figyelmet, hogy konstruktív megközelítésre van szükség a felmerülő problémák megoldásához.

Mivel a helyzet összetett, a következő lépések segíthetnek, hogy a férjeddel jobban megértsétek egymást:

  • Kezdeményezz őszinte beszélgetést: Kezdd azzal, hogy elmondod, mint érzel, és hogy milyen aggodalmaid vannak a férjeddel kapcsolatban. Olyan hangulatban teljen a beszélgetés, hogy egyikőtök se ítélkezzen a másik felett, törekedjetek a megértésre.
  • Beszélj a tapasztalataidról: Segíts a férjednek megérteni, milyen érzelmi terhet jelent egyedül vinni a háztartást és foglalkozni a gyerekekkel napokon át. Hozz fel példákat és olyan nehéz helyzeteket, melyekkel szembesültél az ő távolléte alatt.
  • Legyenek reálisak az elvárásaitok: Működjetek együtt, hogy mindkettőtök reális elvárásokat tudjon megfogalmazni a másikkal kapcsolatban a gyereknevelés terén. Ne hagyjátok figyelmen kívül, hogy mindkét szülőnek szüksége van pihenésre és énidőre, amit tiszteletben kell tartani.
  • Foglalkozzatok a nyilvános vitával: Beszéljétek meg, milyen hatása van a kapcsolatotokra és a családra a nyilvános konfrontációnak. Állítsatok fel határokat, hogy az ilyen helyzeteket a jövőben elkerüljétek.
  • Kölcsönös támogatás: A kölcsönös támogatás és védelem fontosságát is beszéljétek meg. Ha valaki kritizál titeket, a másiktól azonnal egyértelmű támogatásra van szükség. Beszéljetek arról, hogyan lehet ilyenkor reagálni a családtagok vagy barátok véleményére.
  • Minőségi idő a párkapcsolatban: Töltsetek együtt párként is minőségi időt. Válasszatok olyan tevékenységeket, melyek során mindketten ki tudtok kapcsolni és fel tudtok töltődni, erősödik a köztetek lévő érzelmi kötelék, és előjön az a szerelem, ami egykor alapját adta a kapcsolatotoknak.
  • Fontoljátok meg szakember segítségét: Ha a kommunikáció nem megy gördülékenyen vagy egyéb, mélyebb problémák is vannak, kérjétek tanácsadó segítségét. Egy semleges harmadik fél értékes bepillantást és útmutatást adhat az egészségesebb kommunikáció és a megértés irányába.
  • Kölcsönös fejlődés: Ezt az időszakot tekintsétek a kölcsönös fejlődés és tanulás lehetőségének. Az előttetek álló kihívásokat használjátok ugródeszkaként a személyes és kapcsolati fejlődéshez, erősítsétek meg a párkapcsolatotokat.
A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kapucíner fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét