A tudat 12 csapdája, melyet az okos emberek kikerülnek

0
1008

Kövess a Facebookon!


Tudod, hogy miért nevezik a gyermekkort boldognak? Vagy hogy miért lepődünk meg, mikor kiszámoljuk, mennyi idő telt el az érettségink óta? A trükkös elménk az, ami néha megváltoztatja a valóságot. A tudat csapdájába esünk, mely a világot a valóságtól eltérően ábrázolja. De ebből van kiút.

Most megtudhatod, milyen pszichés hatások gátolnak meg abban, hogy meglásd a valóságot.

12. Késztetés az egészre

Az agyunk nem szereti a befejezetlen dolgokat. Minden adag ételt egy egésznek értékel, még akkor is, ha túl sok ahhoz, hogy egyszerre megegyük. Egy kis doboz üdítő és egy kétszer nagyobb üveg ital is egy egész adagnak tűnik, ezért tudat alatt az egészet meg akarjuk inni. Ez az oka annak, hogy még napjainkban is sokszor hallani a vacsoraasztalnál, hogy edd meg az összes ételt, különben kárba vész.

  • Megoldás: Mikor valami újba kezdesz, fontos, hogy pontosan meghatározott célod legyen. És meg kell tanulnod nemet mondani, nem akkor, mikor a tányérod üres, hanem amikor jól laktál.

11. A csúcs-vég hatás

Melyiket választanád: kibírni a fájdalmat 1 percig vagy 1 perc fájdalmat és utána 30 másodperc kellemetlenséget? A józan ész azt diktálja, hogy válaszd az elsőt, de utólag bebizonyosodik, hogy a legtöbben a második lehetőség után érzik magukat jobban. Kutatások bizonyították, hogy az az utolsó 30 másodperc kellemetlenség kitörli az előző 1 perc alatt érzett fájdalom emlékét. Hajlamosak vagyunk az eseményeket az alapján megítélni, hogy hogyan végződik. Egy érdekes film is unalmasnak tűnhet, ha középszerű a befejezése, egy idegesítő kolléga pedig máris szimpatikusabb lesz, ha a nap végén bókol neked.

  • Megoldás: A csúcs-vég hatás emlékeztet arra, hogy mennyire fontos, hogy mindent pozitív befejezéssel zárjunk.

10. Pozitív visszatekintés

A gyermekkor gyakran gondtalan időszaknak tűnik, amire mosolyogva emlékszünk vissza. Pedig több stresszt éltünk át, mint most. Ennek a magyarázata az, hogy az agyunk hajlamos csak a pozitív emlékekre koncentrálni. Egy kevésbé élvezetes utazás is megszépül az emlékeinkben idővel, mert az apró bosszúságok kitörlődnek az emlékezetünkből.

  • Megoldás: Továbbra is visszatekinthetsz az emlékeidre rózsaszín szemüvegen keresztül, de ne feledd, hogy ez az agy egyik kis trükkje. A legboldogabb emlékek gyakran nem pontosan olyanok, mint amire mi emlékszünk.

9. A “szerencsés kéz” jelensége

Az első győzelmet követi a többi – ezt sugallja az elménk, mikor játszunk vagy nézünk valakit játék közben. Valójában ez a képzeletbeli szerencse egy másik trükk, aminek beleeshetünk a csapdájába. Ha egy játékos egyszer nyert, az nem jelenti, hogy ő a szerencse kegyeltje és hogy rá nem vonatkozik a valószínűség elmélete. A “szerencsés kéz” sem szerencsésebb egy átlagosnál – állítják a tudósok.

  • Megoldás: Mielőtt kockázatot vállalnál, hűtsd le magad és gondolkodj a megfigyelő, nem pedig a játékos szemével.

8. A teleszkópos elfogultság

Hány év telt el az érettségid óta? És a diplomázásod óta? Mióta dolgozol? Ezek a kérdések bárkit összezavarhatnak. Néha nagyon meg tudunk lepődni, mikor rádöbbenünk, hogy több idő telt el, mint ahogyan hittük. Ez a teleszkópos hatás, aminek következtében a nemrégiben történt események jóval távolibbnak tűnnek, míg a régi dolgokat időben jóval közelebbinek érezzük. Például az újév első napja egy hónap elteltével már igencsak távolinak tűnik, de 1 vagy 2 év eltelte után meglepődünk, hogy már ennyi idő elmúlt. A tudósok rájöttek, hogy ez az effektus 65 éves kor környékén felerősödik, és az 5 és 50 évvel ezelőtt történt dolgokat nagyjából ugyanarra az időpontra tesszük.

  • Megoldás: A fontos dolgokra és a fényképekre írj dátumot, hogy később ne vesszenek el az emlékeid időpontjai.

7. Tervezési tévedés

A Sydney-i Operaházat eredetileg 4 év alatt és 7 millió dollárból tervezték felépíteni. Végül azonban 10 év alatt és 102 millió dollárból készült el. Ez illusztris példája annak, hogy még egy sok millió dolláros projekt esetében is lehet téves a tervezés. Hajlamosak vagyunk alábecsülni az időt, hogy egyes dolgokat mikorra tudunk befejezni, és túl pozitívan látjuk a jövőt. A tervezési tévedés során az agyunk nem foglalkozik az előzetes tapasztalatokkal és a lehetséges nehézségekkel. Ezért van az, hogy kicsúszunk a határidőből, maga alá temet a sok feladat, és nem tartjuk be az ígéreteinket.

  • Megoldás: Mielőtt megígérsz valamit vagy új feladatba kezdesz, fontos, hogy ne csak az optimista verzióját lásd a dolgok kimenetelének, de számba vedd a lehetséges bonyodalmakat is. A valóságban a végkifejlet valahol a kettő között lesz.

6. A “csaló” effektus

Akik már elértek sikereket, gyakran tapasztalják ezt a jelenséget. Csalónak érzik magukat, félnek attól, hogy a sikerük csak a véletlennek vagy a szerencsének köszönhető és valójában nem is érdemlik meg. Ahelyett, hogy örülnének az eredményeiknek és tovább lépnének, ezek az emberek szorongást éreznek és megragadnak az adott szituációban. Sok közismert emberre jellemző ez, köztük például Emma Watsonra is.

  • Megoldás: Ha ismerős az érzés, hogy nem érdemled meg azt, amid van, készíts egy listát 30 olyan dologról, amire büszke vagy. Ez a lista emlékeztet majd arra, hogy mekkora utat tettél meg, és képes leszel elismerni a saját teljesítményedet.

5. A Streisand-effektus

Ha kísérletet teszel arra, hogy egy gondolatot kiverj a fejedből, az csak még mélyebben meggyökerezik. 2003-ban Barbra Streisand próbálta eltüntetni az internetről a házáról készült fotót, ami azonban annyira népszerű lett, hogy elneveztek róla egy pszichés effektust is. Ennek lényege, hogy az emberek nagyobb érdeklődést mutatnak a tiltott dolgok iránt. Ez az effektus nemcsak az interneten keringő dolgokkal kapcsolatban érvényes, de például az édességekre is, amik sokkal finomabbnak tűnnek, ha éppen fogyókúrázol és tiltottak számodra.

  • Megoldás: Ha nem próbálod korlátozni magad, akkor a gondolatok nem ülnek meg olyan mélyen a fejedben. A gondolatok elfogadása és a tudatos választás sokkal jobban működik, mint a korlátozás.

4. Az IKEA-effektus

Hajlamosak vagyunk túlértékelni azon dolgok értékét, amiket magunk készítettünk, függetlenül a minőségüktől. Egy kutatásból kiderült, hogy az emberek többre tartottak egy IKEA széket, amit maguk raktak össze, mint ugyanazt a széket már összeszerelt állapotban. Ennek pedig nem csak a belefektetett erőfeszítés az oka. Emlékszel még az egészre való törekvésre? Az összeszerelt bútor a teljesség érzetét adja és kissé elhomályosítja az elménket. Ez az oka annak, hogy a kézzel készült termékek többe kerülnek.

  • Megoldás: Szükséges és fontos értékelni a kézzel készült dolgokat, de teljesen normális, ha egy másik ember számára egy ilyen holmi értéke kisebb, mint a készítője számára.

3. Illuzórikus igazság effektus

Minden információ igaznak tűnik, ha elégszer halljuk. Ezért gyökerezik mélyen az emberek fejében az a mítosz is, hogy a strucc a homokba dugja a fejét, amikor fél. Az ismétlés ismerőssé teszi az adott információt az agyunk számára, így az minimális erőfeszítéssel dolgozza fel és meg sem kérdőjelezi a hitelességét. Ezért ismétlik a reklámokban megállás nélkül ugyanazokat a szlogeneket, hogy fenntartás nélkül elhiggyük őket.

  • Megoldás: A “bízz benne, de járj utána” szabály betartásával elkerülheted, hogy átverjenek és szükségtelenül vásárolj dolgokat.

2. Az igazságos világ jelensége

A hit az igazságos világban eltorzítja azt, ahogyan mások sikereit vagy kudarcait látod. Egy kísérlet során a tudósok észrevették, hogy miközben a résztvevők végignézték, ahogy valakit árammal sokkolnak, az empátiáról villámgyorsan az áldozat hibáztatására váltottak az érzelmeik. Azt a következtetést vonták le, hogy az áldozat biztosan megérdemli ezt a büntetést. Miért? Mert nagyon kényelmes azt gondolni, hogy mindenki azt kapja, amit megérdemel. Kényelmesebb, mint beismerni, hogy a világ egyáltalán nem igazságos. De a tragédiák nem mindig az áldozat hibájából történnek.

  • Megoldás: Ha a világ nem igazságos, az azt jelenti, hogy bármi megtörténhet velünk? Igen. Ahelyett, hogy az igazságosság kérdésével foglalkoznál, jobb, ha inkább tanulsz a különböző élethelyzetekből.

1. A reflektorfény hatás

Érezted valaha úgy, hogy te vagy a figyelem középpontjában, mikor valami új holmit vettél fel? Vagy, hogy ha egy foltos pólóban mész ki az utcára, akkor mindenki az gondolja majd, hogy igénytelen és ápolatlan vagy? Az emberek hajlamosak túlbecsülni a rájuk irányuló figyelmet. A megjelenésünk és a cselekvéseink közel sem olyan jelentősek, mint azt hisszük. Mindez azért történik, mert az agyunk a reflektorfény effektus csapdájába esett.

  • Megoldás: Ne félj önmagad lenni és kifejezni a személyiségedet. Az emberek nem olyan figyelmesek, ne törekedj arra, hogy mindenkit lenyűgözz.

BÓNUSZ

Ha elárulod a céljaidat másoknak, csökkented annak az esélyét, hogy megvalósuljanak. Egy sor kísérletet végeztek, hogy kiderítsék, igaz-e ez az állítás. Az eredmények pedig azt mutatták, hogy igaz. Mégpedig azért, mert az elménk a másokkal megosztott célt elkezdi a valóság részeként érzékelni, ettől pedig megnyugszunk és hátradőlünk. Ezt a jelenséget a teljesség túl korai érzetének is nevezik. Legközelebb, ha azt tervezed, hogy fogyókúrázni kezdesz vagy elkezdesz sportolni, inkább tartsd meg magadnak. Sokkal jobb, ha majd az elért eredményeidet osztod meg másokkal.

A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kapucíner fordításában.

Érdekes volt? Kövess a Facebookon!

Köszönjük szépen!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét