“A kamasz lányom terhes lett, és nem vagyok hajlandó felnevelni a gyerekét.”

4

Gyakori, hogy valamilyen okból kifolyólag a gyerekeket a nagyszülők nevelik. A nagyszülők ezért is játszanak fontos szerepet unokáik nevelésében és oktatásában. De nem biztos, hogy hajlandóak újra belevetni magukat a gyereknevelésbe, ahogyan következő történet szereplője sem.

A 17 éves lányom – ő a legfiatalabb, már idősebbek voltunk, mikor megszületett – 7 hetes terhes, és a szülés előtt fogja betölteni a 18-at. A gyerek apjával nincs kapcsolatban, aki – és ezt nem győzöm eléggé hangsúlyozni – egyáltalán nem akarja a gyereket. Őszintén azt sem hiszem, hogy a szülésnél vagy a későbbiekben felbukkan.

Annak ellenére, amit minden felnőtt tanácsolt neki, ő úgy döntött, megtartja a babát. Mivel nemcsak a terhesség kihordásához ragaszkodik, de a gyerek felneveléséhez is, megkérdeztem, hogyan tervezi a jövőjét. Nagyjából így zajlott a beszélgetésünk:

Ő: “Majd lesz munkám.”
Én: “És ki vigyáz a gyerekre, amíg te dolgozol?”
Ő: “Azt gondoltam, te és apa tudnátok.”
Én: “Azt felejtsd el. Én nem fogok egy újabb gyereket felnevelni.”

Alapvetően ez volt az, amitől megvilágosodtam, hogy ha a mi házunkba szüli ezt a gyereket, akkor gyakorlatilag én leszek az anyja. Nemrég mentem nyugdíjba, a férjem pontosan 11 hónap múlva lesz nyugdíjas, és én nem akarom a nyugdíjas éveimet így tölteni. Ez nem tisztességes velünk szemben.

Mondtam a lányomnak, hogy új lakhelyet kell találnia, mire a baba megszületik. A férjem mindig is nagyon elnéző volt vele – ami nagyon kedves dolog, és imádom, ahogy a gyerekeinket szereti –, ezért nem ért egyet velem, de szerintem ebben egy véleményen kellene lennünk.

A leendő nagymama bonyolult helyzetben van, ahogyan a lánya is. Néhány tippel próbálunk segíteni.

  • Biztasd, hogy készítsen hosszú távú terveket: Segíts a lányodnak célokat kitűzni maga elé és hosszú távú terveket kitalálni, mert ez kulcsfontosságú. A szülők és a gyermek közösen felfedezhetik azokat az oktatási és karrierlehetőségeket, amelyek pénzügyi stabilitást és egyértelmű utat biztosítanak a jövő felé.
  • Ösztönözd, hogy foglalkozzon magával: Alapvetően fontos, hogy a lányod foglalkozzon magával. Hagyjon időt magának a pihenésre, ügyeljen arra, hogy fizikailag és mentálisan is jó állapotban legyen és olyan dolgokat tegyen, melyektől jól érzi magát ebben az időszakban.
  • Segíts neki egy támogató háttér létrehozásában: Nagy jelentősége van annak, ha a lányodat támogató környezet veszi körül. Vegyétek fel a kapcsolatot a barátaival, a családtagokkal vagy közösségi csoportokkal, akik érzelmi és gyakorlati támaszt is tudnak nyújtani, hogy könnyebben megbirkózzon a rá váró, nehéz helyzetekkel.
A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kapucíner fordításában.

4 hozzászólás

  1. Az hogy babát vár a lánya, abban a szülőknek is van felelőssége, a szex tiltása nem helyettesíti a felvilágosítást. Ha most elvetették volna a gyereket, lehet többé nem lesz baba, nem lesz unoka. Most az a dolga a szülőknek, hogy támogassák mindenben. Nyugdíjasként rengeteget tudnak segíteni. Örüljenek a babának, a lányukat taníttassák tovább! Lehet, hogy ezt a gyermeket fogják a legjobban szeretni a sok együtt töltött idő miatt.

  2. Én ugyan még nem vagyok nyugdíjjas,viszont 4 gyereket neveltem fel egyedül,ebből 1 lányt.Mikor nekem is azt mondta a lányom,ha terhes lesz én is nagy szarban leszek,/30 éves /akkor én is azt mondtam-felejtse el,hogy én fogom felnevelni a gyerekét.
    Igen is jogos ha a hölyg így reagált,nekünk is jogunk van már élni a saját életünket,ha a kislány terhes let,nőljön fel a feladathoz,ennyi.
    Egy szülönek sem az a dolga,hogy a gyereke gyerekét/unokát/ ő nevelje fel,ez nem jelenti azt,hogy nem örülne neki,vagy ne szeretné.

  3. Én nem vártam el soha edesanyamtol, hogy nevelje a gyermekeimet. De mivel nincs más akire számithatnék, jól esett volna ha néha segitséget nyújt. Ehelyett ránk sem nyitja az ajtót. Igaz még kicsik a gyermekek és néha várom azt a napot amikor én is magamnak élhetek kicsit, de nagyon remélem megérem, hogy unokáim legyenek. Rám bármikor számíthatnak majd a gyermekeim, amíg bírom erővel. Szerintem egy anya nem mondhat ilyet. Az enyém is azt mondta annak idején, hogy magadnak szülj. Nem családba való az ilyen beszólás.

  4. Én most lettem nagymama aktívan dolgozok és még fogok is pár évig de soha nem küldeném el a gyerekem ha ilyen helyzetben lenne.
    Annyira örülök ha jönnek ha meg kér vigyázzak rá bármire képes lennék érte.
    Az ilyen nagyi meg érdemelné hogy a lánya el mennyen és soha többet ne nyissa rájuk az ajtót .

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét