Bizonyították, hogy a gyerekek világnézete 11 éves korukra alakul ki, és ettől kezdve képesek úgy értékelni a világot, mint a felnőttek, megoldásokat találni problémákra, és terveket szőni a jövőre vonatkozóan. Ezt megelőzően viszont teljesen másként látják a világot. Még nincs elég tapasztalatuk és ismeretük, hogy megértsék a világ működését, ezért is látják a dolgokat más megvilágításban. A tudósok rájöttek, mi az igazi különbség egy felnőtt és egy gyerek világképe között.
Segítünk, hogy jobban megértsd, hogyan látják a gyerekek a világot.
1. Gyermeki fantázia
Egy bizonyos életkorig a gyerekek nem képesek különbséget tenni fantázia és valóság között. Ezért biztosak abban, hogy a képzeletükben lejátszódó események a valóságban is megtörténtek. Ha egy gyerek magától talál ki valamit, abban nem fog kételkedni, de ha egy aligha lehetséges dolgot valaki mástól hall, kevésbé fogja elhinni. Nagyon vékony a határ a kitaláció és a valóság között egy kisgyerek fejében, mert még nincs hozzá elég ismerete, hogy eldöntse, mi lehetséges és mi az, ami csak a képzelet szüleménye.
2. Az absztrakt gondolkodás hiánya
Bizonyították, hogy a 11 évnél fiatalabb gyerekek csak a jelenben tudnak gondolkodni, és nem képesek az absztrakt gondolkodásra.
Végeztek egy kísérletet, melyben a gyerekeket két csoportra osztották, és azt a feladatot adták nekik, hogy a testükön találjanak egy helyet egy harmadik szem számára. Az első csoportban minden gyerek 9 éves volt, ők a harmadik szemet a homlokukra tették, hiszen ott már van két szemük. A második csoport 11 éves gyerekekből állt, ők már képesek az absztrakt gondolkodásra, ezért a testük különböző pontjain helyezték el a harmadik szemet, például a tenyerükön, hogy hátrafelé is lássanak.
3. Nyelvtanulás
A gyerekek viszonylag könnyen tanulnak nyelveket, míg a felnőttek számára ez azért nehezebb feladat. Ennek az a magyarázata, hogy az agyban van egy bizonyos eszköztár, ami az összes létező nyelv szabályait összekapcsolja. Ezenkívül milliónyi, bonyolult rendszereket alkotó agysejtek felelősek a gyerek beszédérzékeléséért és beszédképességéért. Ezek a rendszerek 10 éves korra fejlődnek ki teljesen. Ezért van az, hogy minél idősebb valaki, annál nehezebb neki új nyelvet megtanulni.
4. Tárgyak állandósága
Az 1 éves kor alatti gyerekek meg vannak győződve arról, hogy amit nem látnak, az örökre eltűnt. Az egyik elmélet szerint az életkor előrehaladtával fejlődik ki az a képesség, hogy a szemünk által nem látott dolgok létezését is felfogjuk. Egy kisgyerek túl tapasztalatlan még ahhoz, hogy megértse, hogy valami, amit nem lát, az attól még létezik.
5. Felismerés
A tudósok szerint az újszülöttek még nem képesek felismerni az arcokat, mivel nincs elég tapasztalatuk. A látásuk sem teljesen fejlett, ezért homályosan látják a dolgokat.
Egy kísérletben bizonyították, hogy a 6 hónapnál fiatalabb babák képtelenek megkülönböztetni az arcokat, de a 9 hónaposak már fel tudják ismerni, hogy melyik arc ismerős számukra. 1 éves korukra a látásuk kitisztul, élesen és színesben látják a világot.
6. Megfordíthatóság
A gyerekek nem érzékelik a megfordíthatóságot. Ezért van az, hogy ha két különböző méretű poharat teszel egy gyerek elé, és a magasabból a szélesebbe öntöd át a vizet, a gyerek azt fogja hinni, hogy a víz több lett. 7 éves korukig úgy hiszik, hogy ha egy pohár formája megváltozik, akkor a tartalma is módosul. Bizonyos életkorig a gyerekek nem tudják kombinálni a magasság és a szélesség dimenzióját, csak az egyikre képesek fókuszálni.
7. Rajzolás
A gyerekek motoros képességei még nem kifejlettek, ezért rosszabbul rajzolnak, mint a felnőttek, hiszen még nem képesek stabilan fogni a ceruzát.
De van egy érdekesség, melyre egy kísérlet során jöttek rá. 5 és 9 éves kor közötti gyerekeknek azt a feladatot adták, hogy rajzoljanak le egy bögrét, amit úgy tettek eléjük, hogy nem láthatták a fülét. Annak ellenére, hogy nem látták a bögre fülét, minden 7 év alatti gyerek lerajzolta. Viszont a 7 évnél idősebbek fül nélkül rajzolták le a bögrét.
Pszichológusok szerint ez az egyik legfőbb különbség gyerek és felnőtt között. Ha egy felnőttnek azt a feladatot adják, hogy rajzoljon le egy tárgyat, amit lát, akkor pontosan úgy fogja lerajzolni, ahogy látja, míg a gyerekek hozzátesznek egyéb dolgokat is, amiket nem látnak, de tudják, hogy ott vannak.
8. Az erkölcsök megértése
Az erkölcsöket a gyerekek másként értelmezik, mint a felnőttek. A felnőttek tudják, hogy melyik cselekedet rossz és melyik jó, tisztában vannak az egyetemlegesen elfogadott normákkal, amiket azonban néha áthágnak.
Erkölcsök tekintetében a gyerekek dolga jóval egyszerűbb. Egy kisgyerek viselkedését eleinte az határozza meg, hogy elkerülje a rosszalkodás miatti büntetést. Az idősebb gyerekek úgy fogják fel az erkölcsöket, mint olyan fajta viselkedést, amelyért dicséret jár. A felcseperedés minden szakaszában belső morális szabályok alakulnak ki, amelyekhez a felnőttek többsége tartja magát.
Egy kutatás eredménye igazolta ezt. A kutatásban résztvevő gyerekeket arról kérdezték, hogy mi a rosszabb: szándékosan eltörni egy szemüveget vagy kettőt véletlenül eltörni. A gyerekek többsége azt válaszolta, hogy az rosszabb, ha valaki több szemüveget tör el, mert több kárt csinált.
9. Tudatelmélet
A tudatelmélet annak megértését jelenti, hogy nem mindenki rendelkezik ugyanolyan információkkal és tapasztalatokkal, mint mi magunk. A gyerekeknél ez a képesség csak egy bizonyos életkorban fejlődik ki.
Ezt a Sally-Anne-teszt során fedezték fel. Két felnőtt és egy gyerek volt a szobában. Mikor az egyik felnőtt kiment, a másik felnőtt elrejtette az egy játékot a szobában. Mikor az első felnőtt visszajött, megkérdezték a gyereket, hogy ez a felnőtt szerinte hol fogja keresni a játékot. A kísérletből kiderült, hogy a 3 év alatti gyerekek egyből arra a helyre mutattak, ahova a játék el lett rejtve, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a visszatérő felnőtt nem tudhatta, hogy a játékot az eredeti helyéről elvették.
