14 mentális csapda, ami észrevétlenül irányítja az életünket

0
1958

Kövess a Facebookon!


Időnként a saját elménk csapdájába esünk, és olyan döntéseket hozunk, amik nagyon rosszul sülnek el. És mindezt még csak észre sem vesszük. Néha ezek a döntések ártalmatlanok, de sokszor nagyon komoly következményeik vannak.

Most többet megtudhatsz ezekről a csapdákról. Olvass tovább, és soha ne hagyd, hogy az elméd becsapjon.

14. Kettős mércét használunk.

Gyakran próbáljuk mások viselkedését az élet nehézségeivel és más problémákkal magyarázni. De amikor a saját hibáinkat igazoljuk, olyan körülményeket hozunk fel, amik tőlünk függetlenek. Az ilyen hibáktól néha azt hisszük, mindannyiunknak egyforma az élete, ezért könnyű más embereket hibáztatunk.

13. Vitázunk a győzelem érdekében.

Hugo Mercier és Dan Sperber tudósok álltak elő egy teóriával, mely szerint az embereknek meg kell tanulniuk vitatkozni, hogy hatással tudjanak lenni másokra. A modern társadalomban is ez a meghatározó, ezért van, hogy az emberek még akkor sem hagyják abba a vitatkozást, ha már kifogytak az érvekből. Az ősidőkben a vita elvesztése csökkentette az életben maradás esélyeit. Ezért vagyunk hajlamosak vég nélkül vitatkozni.

12. Összehasonlítjuk az összehasonlíthatatlant.

Gyakran hasonlítunk össze olyan dolgokat, amiket egyáltalán nem lehet összehasonlítani. Például azt hisszük, hogy ha egy kutya nagyobb, akkor agresszívebb is. Pedig a kutya viselkedését a mérete egyáltalán nem befolyásolja.

11. Csak a “saját embereinkben” bízunk.

Ősidők óta szándékosan vagy akaratlanul két csoportra osztjuk az embereket. Akik hozzánk közel állnak, akikkel egy csoportot alkotunk, például a kollégákkal és a barátokkal, akikben bízunk. Akik pedig ezen a szűk körön kívül állnak, azokkal bizalmatlanabbak és gyanakvóbbak vagyunk. Ezt a jelenséget a saját csoport favorizálásának nevezik. Az emberek túlértékelik a saját csoportjukba tartozókat, és alábecsülik azokat, akiket nem ismernek jól.

10. Túlzottan általánosítunk.

Ha azt hiszed, hogy valami, ami egyszer igaznak bizonyult, legközelebb is igaz lesz, csapdába esel. Ha egy pénztáros átvert, az nem jelenti, hogy az összes meg fog rövidíteni.

9. Azt hisszük, hogy a többség nem tévedhet.

Az emberek hajlamosak elhinni bármit, ha azt mások is elhiszik. Így jelennek meg a csoporton belül az általánosnak elfogadott szabályok, amiket mindenki normálisnak tekint és elfogad. Mivel az emberek hajlamosak elfogadni a csoport véleményét, a statisztikai adatokat is mindig kritikusan érdemes kezelni.

8. Csak a legjobb cselekedeteinkre és tulajdonságainkra emlékszünk.

Az emberek mindig emberek maradnak. Szinte mindenki csak a legjobb dolgokra emlékszik saját magával kapcsolatban. Hajlamosak vagyunk túlozni is, és ezt észre sem vesszük. A Nobel-díjas Daniel Kahneman egyszer azt mondta: “Meglepő, hogy az emberek milyen ritkán változtatnak a véleményükön. Amikor pedig megteszik, még csak fel sem fogják. A véleményüket megváltoztatva sokan korrigálják a korábbi gondolkodásmódjukat azzal, hogy meggyőzik magukat, hogy ők eddig is pont így gondolkodtak.”

7. Az agyunk azt hiszi, a jövőben más emberek leszünk.

Különböző tanulmányok kimutatták, hogy amikor a jövőbeli önmagunkra gondolunk, az agyunk egy része elkezd úgy működni, mintha egy másik emberre gondolnánk. Más szóval, ha megkérnek minket, hogy gondoljunk a jövőbeli önmagunkra, egy idegent képzelünk el, akinek szinte semmilyen közös vonása nincs a jelenlegi énünkkel.

6. A Peltzman-hatás irányítja a biztonságérzetünket.

Ennek a lényege, hogy a sokféle biztonsági eszköz és instrukció az emberben a sebezhetetlenség érzését kelti. Ez pedig megnöveli a baleset kockázatát. Például ha egy motorostól elvesszük a sisakját vagy valamilyen más biztonsági felszerelést, sokkal biztonságosabban fog közlekedni, mintha teljes felszerelésben lenne.

5. A jóra számítunk.

Ez a csapda főként azoknál gyakori, akik kedvelik a szerencsejátékokat. Ők biztosak abban, hogy egy sor kudarc után visszatér a szerencséjük, és a következő játékon nagyot szakítanak majd. A szerencseszériával kapcsolatos tévhitek ugyanezen az elven működnek.

4. Bízunk a rímelő kifejezésekben.

Az emberek megbízhatóbbnak tartják a rímelő szlogeneket. Az ilyen mondatok megragadnak bennünk. A különböző vállalatok a hirdetésekben és reklámokban ezért alkalmaznak előszeretettel rímeket, hogy termékeiket megjegyezhetőbbé tegyék.

3. Úgy gondoljuk, hogy mindig több a rossz hír.

Az emberek hajlamosabbak jobban felfigyelni a rossz hírekre. A tudósok szerint ez azért van, mert tudat alatt fontosabbnak tartjuk a rossz híreket. Ezenkívül a rossz hírek bizalmat ébresztenek, ami azért fordulhat elő, mert a jó hír túl gyanúsnak tűnik és nem is annyira érdekes.

2. Az IKEA-hatás befolyásolja az értékítéletünket.

A nagyi által kötött kesztyűt mindig szépnek és a szívünkhöz közel állónak találjuk, bár egy boltban fel sem figyelnénk rá. Ez egy nagyon jó példa az ún. IKEA-hatásra. Ennek lényege, hogy gyakran értékesebbnek tartunk egy tárgyat, ha az a saját, a rokonaink vagy a barátaink munkájának gyümölcse.

1. Különbnek tekintjük magunkat.

Egy kísérlet során sofőröket arra kértek, hasonlítsák össze vezetői képességeiket más sofőrökével. Szinte az összes résztvevő átlag felettinek gondolta a saját vezető képességeit. A legtöbbször az emberek túlbecsülik a saját képességeiket, ezért nem tudják magukat objektíven értékelni.

A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kapucíner fordításában.

Érdekes volt? Kövess a Facebookon!

Köszönjük szépen!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét