13 társadalmi kísérlet, ami nem a terv szerint alakult, viszont sok mindent elárult rólunk

0
2377

A tudósok és a nagy márkák szeretnek társadalmi kísérleteket végezni, hogy még jobban megismerjék az emberi természetet. A résztvevők néha megszegik a szabályokat, a logikával teljesen ellentétesen cselekszenek, és sokszor még a pszichológusok is értetlenül állnak a történések előtt.

Most olyan társadalmi kísérleteket ismerhetsz meg, melyek váratlan eredményeket hoztak.

13. Ha egy termőföldet felügyelet nélkül hagynak, az emberek ellopják a terményeket vagy fizetnek érte az önkéntes kasszában?

Kísérlet: Az utak mentén vannak olyan termőföldek, ahol önállóan vásárolhatunk virágot, zöldséget, gyümölcsöt. A terményeken van árcímke, és ki van helyezve egy doboz, ahova betehetjük a pénzt. Ezt viszont senki sem felügyeli. Mindenki maga dönt, hogy fizet-e.

Eredmény: Szinte egyetlen esetben sem történt lopás. Sokszor még több pénzt is hagytak a dobozban, mint a termény ára. A bevételt a kísérletből jótékony célokra fordították.

12. Mi történik, ha egyes sofőröket megbüntetnek, a többieket viszont megjutalmazzák?

Kísérlet: Az úton egy kamera méri az elhaladó autók sebességét. Akik átlépik a megengedett sebességet, kapnak egy levelet a büntetésről, míg a szabályosan közlekedő autósokat köszönőlevéllel jutalmazzák, és részt vehetnek egy sorsoláson. A fődíj az a pénz, amit a szabálysértők fizettek be.

Eredmény: A kísérlet előtt ezen az úton az átlagos sebesség 20 mérföld/óra volt. A kísérlet során ez 22%-kal csökkent, azaz 15 mérföld/óra lett. Ezen felbuzdulva a Svéd Nemzeti Útbiztonsági Hivatal ilyen kamerákat helyezett ki az autópályákhoz.

11. Mi történik, ha egy zenélő lépcsőt tesznek egy mozgólépcső mellé?


Kísérlet: Egy hagyományos lépcsőt zenélő lépcsőre cseréltek le. A lépcsőfokokra lépve akár el is lehet játszani a kedvenc zenédet, akárcsak egy gigantikus zongorán. Az ötlettel az volt a cél, hogy az emberek lépcsőt használjanak mozgólépcső vagy a lift helyett.

Eredmény: A kísérlet során 66%-kal több ember használta a lépcsőt. Az ötlet annyira népszerű lett, hogy világszerte több városban is megvalósították, például Kuala Lumpurban, Szöulban, San Franciscóban, Mexikóvárosban, Szarajevóban, Bécsben.

10. Az emberek fel tudják ismerni a tehetséget, vagy az tetszik nekik, ami népszerű?

Kísérlet: A U2 zenészei egyszerű utcazenészeknek álcázták magukat, így adtak ingyenes koncertet a New York-i metróban. A koncertjeikre nagyon nehéz bejutni, mert a jegyeket pár óra alatt elkapkodják. Vajon a járókelők felfedezték a tehetséget az ismeretlen utcazenészekben?

Eredmény: Az emberek nem figyeltek fel a zenészekre, amíg fel nem fedték magukat. Ugyanezt a kísérletet Cristiano Ronaldo is megcsinálta Madridban. Az emberek észre sem vették a tehetséges játékost, aki hajléktalannak volt öltözve, amíg le nem vette a maszkját.

9. Mi történik, ha az emberek mindennap rossz híreket olvasnak?

Kísérlet: Facebook felhasználók egy csoportjának csak rossz híreket tettek láthatóvá 7 napon át. A hírek sokszor az érzelmekre is mélyen hatottak. A kísérletben 689.003 ember vett részt.

Eredmény: A rossz hírek megváltoztatták a résztvevők online viselkedését. Arra késztették őket, hogy azonosuljanak a negatív érzelmekkel, ezért ők maguk is többnyire negatív tartalmakat tettek közzé. A rossz hírek olyan hatással voltak rájuk, mintha velük történtek volna. Az ezzel ellentétes helyzetet is megvizsgálták. Mikor a hírek csupa jó dologgal voltak tele, az emberek boldogabbnak érezték magukat, kedvesebbek lettek, több szeretetet és együttérzést mutattak.

8. Hogyan lehet egyesíteni különböző véleményen lévő embereket?

Kísérlet: 6 idegent 3 párba osztottak. A pároknak el kellett menniük egy raktárba. A kísérlet egy pontján interakcióba lépnek egymással és kérdéseket tesznek fel egymásnak, melyeket a kísérlet lebonyolítói állítottak össze. A pár két tagjának ellentétes véleményt kell képviselnie. Utána eldönthetik, hogy szeretnék-e jobban megismerni a párjukat és egy üveg sör mellett elbeszélgetnének-e vele. A kísérlet egy Heineken reklámkampány része volt.

Eredmény: A pároknak a globális felmelegedés ellen és mellett kellett érvelniük, a feminizmusról és a konzervatív férfi nézetekről kellett beszélgetniük, valamint a transzneműséget és annak elítélését kellett megvitatniuk. Annak ellenére, hogy eltérő véleményen voltak, a résztvevők együtt maradtak, hogy jobban megismerjék egymást és jobban megértsék egymás nézőpontját.

7. Mi történik, ha munkanélküli emberek havi 560 eurót kapnak a semmiért?

Kísérlet: Finnországban 2000 ember kapott havi 560 eurót 2 éven át – a semmiért. Ezt a pénzt munkanélküli segély helyett fizették, viszont nem kérték érte cserébe, hogy az illető közben keressen állást magának. Ha lett közben munkájuk, utána is megkapták ezt az összeget.

Eredmény: Egyes résztvevők a stressz csökkenéséről számoltak be. 560 euró alacsony jövedelemnek számít Finnországban, de legalább fix, minden hónapban érkező bevétel, melynek köszönhetően az emberek válogathattak a munkák között, elkezdhették a saját vállalkozásukat vagy továbbtanulhattak, hogy jobb állásuk legyen később. A kísérlet sok embernek segített rátalálni önmagára, 6 hónapon belül pedig szinte mindenki talált állást, mégpedig jobb fizetéssel, mint korábban.

6. Mi történik, ha az internetezők szabadon rajzolhatnak egy online vászonra?

Kísérlet: A kísérletben egy online vásznat bocsátottak az internetezők rendelkezésére, akik rajzolhattak rá, kiválaszthatták a pixeleket és kiszínezhették azokat. Ahhoz, hogy egy újabb pixelt kiszínezzenek, 5 percet kellett várniuk vagy csoportban kellett dolgozniuk. Így alakult ki az alkotók csoportja, akik rajzokat készítettek, és más csoportok, akik ugyanolyan színekkel színezték be a vászon különböző részeit. Lettek “őrök” is, akik megóvták a vászon egyes részeit az ilyesfajta csínytevésektől.

Eredmény: Eleinte az alkotók bonyolult rajzokat készítettek, köszönhetően az “őrök” felvigyázásának. De később az “őrök” elkezdték cenzúrázni a rajzokat, és kiválasztották, hogy melyiket akarják megvédeni az összefirkálástól. A felhasználók között vita alakult ki, voltak köztük olyanok, akik feketére kezdték el színezni az összes pixelt. Azzal, hogy mindent leromboltak a feketére színezéssel, tulajdonképpen helyet teremtettek az új rajzoknak. A kísérlet 72 órán át tartott és az emberek közösségi interakcióját modellezték vele.

5. Hogyan hat a gyerekekre a felnőttek támogatása?

Kísérlet: A tanár az osztályban a gyerekeket 2 csoportra osztotta a szemük színe alapján. A kísérlet első napján a kék szemű gyerekek számos privilégiumot, dicséretet és támogatást kaptak, miközben a barna szeműeknek megkülönböztető szalagot kellett a nyakukban viselniük, és megfosztották őket minden dicsérettől és figyelemtől. A második napon a csoportokat felcserélték.

Eredmény: Annak a csoportnak a tagjai, akik kiváltságokban részesültek, érezték a tanár támogatását és elkezdtek jobban teljesíteni a tanulásban. Ugyanakkor arrogánsabbá váltak a másik csoportba tartozókkal szemben. A másik csoport tagjai megalázottnak érezték magukat, még a legegyszerűbb feladatokkal is alig tudtak megbirkózni. Ugyanez történt, mikor a két csoport helyet cserélt egymással. Egyre több iskola alkalmazza a jutalmazást és a dicséretet oktatási módszerként annak érdekében, hogy jobb teljesítményre ösztönözze a gyerekeket.

4. Mi történik, ha minden külföldi terméket eltávolítanak az üzlet polcairól?

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

heinzinger (@heinzinger) által megosztott bejegyzés


Kísérlet: Egyik hétvégén egy hamburgi hipermarketben csak a Németországban gyártott termékeket hagyták a polcokon. A vásárlók gyakorlatilag üres polcokat találtak.

Eredmény: A kampány célja a rasszizmus bármilyen formája elleni figyelemfelhívás volt, szemléltetve, hogy a német üzleteknek gyakorlatilag nincs mit árulniuk, ha nem működnek együtt más országokkal.

3. Hogyan látják az emberek magukat, és hogyan látják őket mások?

Kísérlet: Egy törvényszéki rajzoló megrajzolta nők portréit a saját leírásuk alapján, anélkül, hogy látta volna őket. Aztán megkért egy idegent, hogy ő mondja el, hogyan néz ki az adott nő, és az alapján egy újabb rajzot készített. Valamennyi nő megkapta mind a 2 rajzot magáról a kísérlet végén. Érdekes tanulság volt nekik. A kísérlet a Dove kampányához készült.

Eredmény: A saját maguk leírásán alapuló portrék nagyban különböztek azoktól, amiket az idegenek leírása alapján készített a rajzoló. A nők többsége kiemelte a hibáit, miközben az idegen egészben látta az arcukat és a pozitív vonásokra fókuszált.

2. Hogyan hat az utasokra a zene a taxiban?

Kísérlet: Egy taxisofőr hetente egyszer cseréli a zenét az autójában, és figyeli, hogyan hat ez az utasok viselkedésére, és utána milyen értékeléseket kap a taxi alkalmazásában.

Eredmény: Amikor rock zenét és retro slágereket játszott, kevesebb pontot kapott az értékeléseknél. A rap zenét az utasok többsége kifogásolta, ekkor még kevesebb pontot kapott. Voltak, akik az elmúlt néhány év zenéit szerették leginkább. De a legjobban az tetszett az utasoknak, mikor a klasszikus és a rock zenét kombinálta. Ekkor a taxisofőr úgy döntött, csak klasszikus zenét fog betenni. Mikor ezt az utasok meghallották, nagyobb borravalót adtak neki.

1. Mennyire vagyunk egyformák?

Kísérlet: 67 embert vontak be ebbe a kísérletbe, melynek során DNS-tesztet végeztek rajtuk, hogy meghatározzák a genetikai származásukat. Szinte valamennyi résztvevő biztos volt a származásában, és sok előítéletük volt más nemzetiségekkel szemben.

Eredmény: A teszt megállapította, hogy a 67 alany közül egy sem tartozik kizárólag egy etnikumhoz vagy rasszhoz. Azok közül, akik előítélettel voltak bizonyos nemzetek iránt, szinte mindenkinek a DNS-ében megtalálható volt az adott nemzetiség génje. A kísérlet arra késztette a résztvevőket, hogy változtassanak a másokhoz és a saját magukhoz való hozzáállásukon. Voltak, akik azt javasolták, ezt a tesztet az iskolákban is végezzék el, így harcolva a rasszizmus, az idegengyűlölet és a szélsőséges nacionalizmus ellen.

A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kapucíner fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét