12 tény, ami bizonyítja, hogy az aztékok megelőzték a korukat

0

Az azték volt az egyik legnagyobb és leghatalmasabb amerikai civilizáció. Egy egész birodalmat építettek lenyűgöző műemlékekkel, amelyet aztán hatékonyan igazgattak összetett kormányzati rendszerükkel, aminek szerkezete nagyon hasonló sok mai országéhoz. Kétségtelen, hogy a mexikák (az aztékok másik elnevezése) bizonyos szempontból megelőzték saját korukat, még az akkori európaiaknál is jobban.

Egy időutazásra invitálunk, hogy többet megtudhass az aztékok életéről.

1. Átjárhatóság volt a különböző társadalmi osztályok között.

Az azték társadalmat 3 nagy csoport alkotta: a legkiváltságosabbak osztálya, a közemberek csoportja, valamint a legszegényebbek, ahova a bűnözők, a foglyok vagy az adósság miatt szolgasorba süllyedt emberek tartoztak.

Érdekes módon, míg más társadalmakban az emberek vagy szegénynek vagy gazdagnak születtek és azok is maradtak életük végéig, az azték kultúrában mindenki előtt nyitva állt a lehetőség, hogy változtasson a társadalmi státuszán. Úgy hitték, hogy az univerzumban mindennek és mindenkinek megvan a megfelelő helye, és mindenkinek erkölcsi kötelessége megtalálni ezt. Ebből következően volt lehetséges, hogy mindenki változtasson a saját társadalmi státuszán, úgy lefelé, mint felfelé.

2. Ránézésre is meg lehetett állapítani, hogy ki melyik társadalmi réteghez tartozik.

Az aztékok szigorú protokollt követtek az öltözködésben, a hajviseletben és a kiegészítők terén is. Ezek mindegyikét az határozta meg, hogy az illető melyik társadalmi osztályhoz tartozott. A parasztok ágyékkötőt viseltek, míg a nemesek, a papok és a magas rangú harcosok tilmát. Cipőt csak a magasabb társadalmi osztályba tartozók viseltek.

A parasztoknál a női viselet egy négyszögletű anyag volt, amit a derekukra csavartak, majd kötéllel rögzítettek, hogy szoknyaként viseljék. Az otthonaikban nem takarták el a melleiket, de amikor kimentek, a huipilt vették magukra. A nemesek előjoga volt a quechquemitl, egy poncsószerű ruhadarab, ami elöl és hátul háromszög alakban takarta őket.

3. A férfiaknál és a nőknél is számtalan hajviselet létezett.

Mind a férfiak, mind a nők sokat foglalkoztak a hajukkal. Ékszerekkel, szalagokkal, fejdíszekkel dekorálták. A férfiak többnyire frufrut és vállig érő hajat viseltek, a harcosok lófarokba kötötték a hajukat, vagy leborotválták, és csak a fejük tetején hagytak hosszú tincseket, amiket copfban viseltek vagy különböző módokon befontak.

A nőknek általában hosszú hajuk volt, amit kiengedve viseltek, de különleges alkalmakra befonták. A harcosok párjait azonban könnyen fel lehetett ismerni, mert ők rövid hajúak voltak.

4. Sajátos szépségápolási módszereik voltak.

A ma ismert tükröket csak jóval később találták fel, de az aztékoknak volt egy hasonló eszközük, ami visszatükrözte az arcképüket. Obszidiánból, fekete, fényes felületű kőből készítették. A férfiak nem sokat foglalkoztak a szépségápolással, ám a testükkel annál inkább. Büszkék voltak rá, ezért ékszerekkel és kiegészítőkkel díszítették, függően a társadalmi státuszuktól.

A nők változtatták a hajuk és a bőrük színét, és sminkelték is magukat. A leggyakoribb módszerük az volt, hogy porral vagy sárga színű agyaggal kenték be az arcukat, így világosították a bőrüket. A hajukat egy növény segítségével festették kékre vagy lilára.

5. A higiénia nagyon fontos volt.

Az utcákat naponta seperték, és komplex szemétgyűjtő rendszert építettek ki. Figyeltek arra, hogy környezetüket a legkevésbé szennyezzék, főleg a vizet. Az aztékok naponta fürödtek, használtak szappant, bőrradírt, parfümöt és dezodort is.

A személyes higiéniára nagyon odafigyeltek, tudatosak voltak ilyen szempontból is. A szájhigiéniát sem hanyagolták el. Használtak a mai rágógumihoz hasonló kelléket a fogaik tisztítására és a leheletük frissítésére.

6. A mai szaunák tekintetében is előfutárnak számítottak.

A temazcal, azaz a “gőz ház” volt a gőzfürdő, ahol forró köveket használtak, hasonlóan a mai szaunákhoz. Ezek a gőzfürdők részét képezték a napi személyes higiéniai rituálénak.

Orvosi célokra is alkalmazták, bizonyos betegségek kezeléséhez használták gyógynövényekkel együtt. De vallási funkciójuk is volt. A gőzt isteni leheletnek tekintették, ami a lelket és a testet is megtisztítja.

7. Komplex mértékegységrendszerük volt.

Lehetetlen lett volna ilyen templomokat, házakat, palotákat emelni mértékegységek és mértékegységrendszer nélkül. Megalkották a saját matematikai rendszerüket, és különböző mérési módszereket fejlesztettek ki.

Az azték naptár 365 napos volt, akárcsak a Gergely-naptár, amit nemzetközileg használunk. A hosszúság mérését is hasonlóan oldották meg, mint mi. Matematikusok alaposan tanulmányozták a módszereiket, és arra jutottak, hogy egy igen pontos, kevés eltérést megengedő rendszerrel számoltak az aztékok.

8. Nagy tudásuk volt az orvoslás tekintetében.

Az azték az egyik olyan prehispán kultúra, ami kifejezetten ismert a gyógyító módszereiről, kezeléseiről és a gyógynövények kiterjedt ismeretéről. Meg tudták állítani a fertőzéseket, a sebeket hajjal varrták össze, immobilizációs technikával a törött csontokat is gyógyítani tudták, és természetes érzéstelenítőkkel szinte fájdalommentesen végeztek fogászati kezeléseket.

Azok a hatékony módszerek, amelyekkel az aztékok a betegségeket és sérüléseket kezelték, a hódítók figyelmét is felkeltették. Ők is jobban bíztak a helyi gyógyítókban, mint az európai orvosokban.

9. Ez a két élelmiszer többet ért az aranynál.

Bár hivatalos pénzük nem volt, az azték társadalomban a kereskedelem igen fontos szerepet kapott. A fizetési rendszerük a cserén alapult, a kukorica és a kakaó jelentették a kereskedelem alapját. A kukorica az azték gasztronómiában is nélkülözhetetlen termék volt.

Mivel sokféle célra fel lehetett használni, a kakaó luxuscikknek számított. Ráadásul könnyű volt szállítani és megszámolni, ezért előre meghatározott értéke volt. Például egy gyümölcsöt meg lehetett vásárolni egy kakaóbabért, egy nyúl ára körülbelül 10 kakaóbab volt, egy takaróért pedig 65-100 babot kellett fizetni.

10. A szülésznők közössége minden kismamát ellátott, társadalmi osztálytól függetlenül.

“Tlamatlquiticitl”-nek nevezték azokat a nőket, akik gyógyászati, érzelmi és spirituális tekintetben is felkészítették a nőket a szülésre, valamint tanították őket a várandósság alatt. Időnként felkeresték a kismamákat, hogy minden rendben van-e velük. Ha szükség volt rá, akkor kezeléseket írtak elő. A szülésznő 5 nappal a szülés várható időpontja előtt megjelent a kismama otthonában, és ottmaradt, míg a baba világra nem jött.

Előkészítette a helyiséget a baba érkezéséhez, és maradt a szülés után is 4-5 napig. Csak akkor ment el, ha megbizonyosodott róla, hogy a baba és az anyuka is megfelelő állapotban vannak. A mexikák egy csatának tekintették a szülést, azokat a nőket pedig, akik nem élték túl, elesett harcosoknak, akik tiszteletet érdemelnek a bátorságukért.

11. A szülők nem adtak nevet a kisbabáknak.

Az azték társadalomban öröm és ünnepség övezte egy baba világra jöttét. De ahhoz, hogy nevet is adhassanak a jövevénynek, a szülőknek vagy a szülésznőnek pontosan informálnia kellett a papot a baba születési időpontjáról. A pap ezután megvizsgálta az azték naptárat, hogy lássa, milyen jegyben született a baba, és mi az ómene a jövőre nézve.

Ezen információk alapján a pap nevezte el úgy a csecsemőt, ahogyan azt jónak látta. A baba nevét néhány nappal később egy ceremónia keretében hozták nyilvánosságra a család otthonában, hasonlóan a mai keresztelőkhöz. A Citlalli, Tenoch, Izel, Zuma és Yaretzi voltak a hagyományos azték nevek.

12. A modern nyelvek sok szót örököltek az aztékoktól.

A guacamole és az avokádó olyan azték szavak, amelyeket ma is használunk. A mai spanyol nyelvben is sok olyan szó található, amelynek azték eredete van. Amikor a spanyol és portugál hódítók megérkeztek az aztékokhoz, számos új dologgal találkoztak, főként növényekkel. Mivel sosem láttak ilyeneket korábban, nem tudták, hogyan nevezik őket, ezért átvették az azték nevüket.

A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kapucíner fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét