Amilyen lenyűgöző az agyunk, olyan gyakran lehet az oka néhány hibának, amelyet napi szinten elkövetünk. Kiderült, hogy az agyunk folyamatosan próbálja előre megmondani, hogy hogyan működik a világ. A gondok akkor kezdődnek, amikor a világról alkotott belső kép nem felel meg a valóságnak. Ebben a cikkben nevezetes hibákat és torzításokat tartalmazó listát találsz, amelyek elkerülhetőek, amint tudomást szerzel a létezésükről.
Összegyűjtöttünk néhány meglepő pszichológiai megfigyelést, amelyet tudományosan bizonyítottak. Nézd végig a listát, hogy kitaláld, hogy hozd ki a legtöbbet az agyadból.
1. A választás paradoxona
Meglepő módon az emberek a kevesebb lehetőséget preferálják a több kínált alternatívához képest. Amikor sok lehetőség van, amelyből választhatunk, a döntéshozó képesség megbénul. A jelenséget a “lekvár” kísérlettel bizonyították. Amikor sok üveg lekvárt prezentáltak, a vevők csupán 3%-a vásárolt. Amikor a lehetőségek száma limitált volt, a vevők 30%-a vett valamit.
A paradoxon elkerülése érdekében a vásárlóknak nem kellene félni a választástól, míg az eladóknak középutat kellene keresni, hogy az emberek ne bénuljanak meg a kint lévő rengetek lehetőségtől.
2. Megerősítési torzítás
Valószínűbb, hogy az emberek elhiszik, hogy valami igaz, ha az megerősíti a saját feltételezéseiket. Ez a torzítás veszélyes, mert megakadályozza az események objektív értékelését és a további információk keresését, amikor a bizonyíték megerősíti azt, amiben egészen eddig hittünk. Ez a jelenség széleskörűen használt a közösségi médiában, ahol az információ saját preferenciáink alapján szűrt: csak azokat az információkat látjuk, amellyel valószínűbb, hogy egyetértünk.
3. Fókuszhatás
Pszichológusok szerint a témával kapcsolatos múltbéli tapasztalatok legemlékezetesebb része az, amely felelős a döntéseink irányításáért. A többi információ egyszerűen figyelmen kívül van hagyva. Ezt a torzítást hívják “fókuszhatásnak”.
Egy 1998-as tanulmány mutatja, hogy ez a hatás befolyásolja azt, ahogy érzékeljük az egyes dolgokat: a tanulmányban résztvevők hibásan azt hitték, hogy a kaliforniai emberek boldogabbak, mint a közép-nyugatiak, kizárólag arra az információra támaszkodva, hogy Kalifornia naposabb, miközben a többi tényezőt, amely hat a boldogságra, figyelmen kívül hagyták.
4. Pygmalion-effektus
A Pygmalion-effektus kifejezést Rosenthal és Jacobsen alkotta 1968-ban. Más emberek elvárásai és a saját teljesítményünk közötti kapcsolatra vonatkozik. A tanulók hajlamosabbak jobban teljesíteni, amikor a tanárnak magasabb elvárásai vannak velük szemben, és olyan szituációkat hoz létre, amelyekben a pozitív viselkedés nagyobb valószínűséggel fordul elő. Ha azt szeretnéd, hogy a tanulók vagy az alkalmazottaid sikereket érjenek el, soha ne jósolj kudarcot.
5. Csoportgondolkodás
A csoportgondolkodás jelenség magyarázza, hogy miért születnek rossz döntések még akkor is, amikor intelligens és képzett emberek vannak a csoportban: az emberek inkább elnyomják a véleményüket, minthogy megkockáztassák a konfliktus okozását. Meglepő, de a kifejezést először politikai döntésekkel összefüggésben használták, amely szörnyű következményekhez vezetett. A csoportgondolkodást csak akkor lehet elkerülni, ha a csoport vezetője megteszi a megfelelő intézkedéseket, mint egy kritikus értékelő kinevezése vagy fontos megbeszélések során csoporton kívüli szakértő bevonása.
6. Ok-okozati tévedés (swimmer’s body illusion)
Az ok-okozati tévedés az ok és az eredmény összetévesztéséből származik. Senki nem szerezhet úszó testalkatot csak edzéssel. Az úszókat a természet áldotta meg a testalkatukkal, és ezt kell támogatniuk átfogó edzéssel. Ugyanez a szabály alkalmazható más szituációk esetén is: a kiemelkedő egyetemek biztosítják a legjobb képzést vagy abba fektetik az idejüket, hogy kiválasszák a legjobb tanulókat, hogy ott tanuljanak?
7. Pareidolia: mintákat látni a különböző dolgokban
Miért látunk arcot a holdon vagy emberi alakot egy narancsban, amikor nyilvánvaló, hogy nincs ott? Az ismerős minták érzékelésének illúziója az agyban, a temporális lebeny területén alakul ki, mely terület felelős az arcok felismeréséért. Evolúciós szempontból ez nem olyan veszélyes, mint nem felismerni egy ragadozót, és továbbra is a tárgyfelismerés képességének “mellékhatása” marad.
8. A gyakoriság illúziója
A gyakoriság illúziója egy érdekes pszichológiai jelenség: amikor megtudunk valami új dolgot vagy látunk egy bizonyos tárgyat a TV-ben, elkezdjük mindenhol azt látni. A gyakoriság illúziója kapcsolatban áll a szelektív figyelem képességével. Az adott dolog nem azután jelent meg ott, miután te megismerted, hanem igazából mindvégig ott volt, csak nem vetted észre.
9. Operáns kondicionálás
Az operáns kondicionálás egy híres pszichológiai eszköz a viselkedés megváltoztatására pozitív és negatív megerősítés segítségével. Az operáns kondicionálásnak köszönhetően tudjuk, hogy bizonyos cselekmények bizonyos következményekhez vezetnek. Kondicionáltakká válunk, amikor minden egyes alkalommal, amikor megnyomunk egy gombot a távirányítón vagy a liften, akkor valami történik.
De mi van akkor, ha a lift elromlik vagy lemerülnek az elemek a távirányítóban? Ilyen esetekben a kapcsolat nem működik. Amikor ilyen szituációkkal szembesülünk, az a legelső reakciónk, hogy többször megnyomjuk a gombot, amíg az ismerős eredményt el nem érjük.
10. Veszteségelkerülő torzítás
A veszteségtől való idegenkedés az, ami megakadályoz abban, hogy új dolgokat próbálj ki vagy elköltözz a régi, megszokott lakásból. A legtöbb ember számára valami elvesztésének a fájdalma nagyobb, mint az az elégedettség, ami az egyenértékű nyereségből származhat. A veszteségtől való idegenkedés azt is megmagyarázhatja, hogy miért motiválóbb a büntetéssel való fenyegetés, mint egy lehetséges jutalom.
11. Önérdeket szolgáló elfogultság
A legtöbb ember hajlamos a bukásait a külső körülményeknek, a sikereit saját jellemének tulajdonítani. Az alacsony önbecsüléssel rendelkező emberek esetében ez a hozzárendelési stílus megfordulhat. Mindkét típusú viselkedés jól ismert a pszichológiában, és mindkettő kontraproduktív. Azért, hogy az emberek elkerüljék az önérdeket szolgáló elfogultságot, tudatában kell lenniük ennek a ténynek, hogy javíthassanak a viselkedésükön, és kedvesebbek legyenek önmagukkal a kudarc pillanataiban.
12. Színpszichológia
A fekete a legnépszerűbb szín a telefonok esetében, a feketét pedig szorosan követi a fehér. Kiderült, hogy a választott szín sokat elmond a személyiségünkről. Pszichológusok szerint körülbelül az idő 80%-ában ösztönösen választunk színt. Emellett mások figyelmet fordítanak arra, hogy milyen színt választottunk. Ha szeretnél kitűnni a tömegből, ne válassz fekete vagy fehér telefont, mert a fekete telefon úgy jellemez, mint valaki, aki sodródik az árral, a fehér pedig azt mutatja, hogy félsz kockázatot vállalni.
Magadra ismertél, hogy elkövetted valamelyik hibát az utóbbi időkben? Oszd meg a történeteidet és a tapasztalataidat egy kommentben!
