11 cuki történet, melyben az emberek tetteikkel bizonyították szerelmüket

0

A szerelem nem csak a bókokról, virágcsokrokról, dalokról szól. Kemény munka, ami erőfeszítést igényel mindkét féltől. Időnként a tetteinkkel sokkal inkább elmondhatjuk, hogy mennyire szeretünk valakit, mint akár a legédesebb szavakkal.

A következő történetekben van minden: igaz szerelem, humor, cuki pillanatok.

  • A barátommal élek. Egy laptopunk van, és veszekedni szoktunk, hogy mi legyen a háttérképe. Ő tankokat állított be, én édes nyuszikat. Átjött egy barátnőm. Kinyitotta a laptopot, és azonnal nevetni kezdett. Mondta, hogy nézzem meg jobban a tankot. Akkor vettem észre, hogy egy gyűrű van rajta. És már egy hónapja ott volt! Én meg nem vettem észre! Ekkor a barátom bejött a szobába és azt kiáltotta: “Hozzám jössz feleségül vagy sem?!” Hamarosan lesz az esküvőnk.
  • Amikor éppen munkába autóztam, észrevettem egy furcsa párt. Egy fiatal család volt egy kisgyerekkel. A lánynak hallás- és beszédproblémái voltak, ezért jelnyelven kommunikáltak egymással. A párja megtanulta a jelbeszédet csak a lány miatt. Szerintem ez az igaz szerelem!

  • A nagyszüleim 80 évig voltak együtt, 15 éves koruk óta. Együtt élték túl a háborút, a nagyapám elvesztette a karját, a nagyanyám a hallását. Szegények voltak, éheztek, felneveltek 6 gyereket. Amikor nyugdíjasok lettek, elköltöztek a tengerhez. A nagyanyám kétszer is harcolt a rákkal, a nagyapám pedig felépült egy stroke után. Mindig vitt virágot a nagyanyámnak, nagyon szerették egymást. 95 évesen, egy nap különbséggel haltak meg.
  • Minden házassági évfordulónkon a férjem küld nekem egy üzenetet: “Miss Johnson, elfogadja jövendőbeli férjének Mr. Johnson-t?” Én meg mosolyogva válaszolok neki, hogy “Igen!”

  • Apukámnak 35 éves korában sürgős szívműtétre volt szüksége. Egész idő alatt, amíg kórházban volt, anyukám mellette maradt. Apukám műtétje 5 nappal anyukám szülinapja előtt volt. Nagy fájdalmai voltak. A születésnapján anyukám felébredt és nem látta apukámat. Pánikba esett és elkezdte keresni. Kiment a kórházból és meglátta apámat: hatalmas csokor virággal, tortával, édességgel. Alig bírt menni, de mosoly volt az arcán és szerelem a tekintetében.
  • Én 19 voltam, ő 24. Ő volt az első szerelmem. 2 éve voltunk együtt, és őrülten szerelmes voltam belé. Egyszer azt mondta nekem: “Többé nem akarok randizni veled.” Mintha leforráztak volna. Azután kihúzott egy gyűrűt a párnája alól, és azt mondta: “Többé nem akarok randizni veled, hanem feleségül akarlak venni.” 5 évvel később mondtam neki, hogy valaki másba lettem szerelmes. Sokkot kapva kérdezte, hogy kibe? Azt feleltem: “A fiunkba vagy a lányunkba, még nem tudom.” A bosszú édes!

  • 3 éve élek együtt a barátommal, aki nem igazán romantikus típus. Egyszer vacsorát főztem, kinéztem az ablakon, és láttam egy feliratot rózsákból kirakva: “Mary, szeretlek”. Gondoltam, milyen jó annak a lánynak, aztán eszembe jutott, hogy engem is Marynek hívnak. Eszembe jutott, hogy talán a párom csinálta. Erre kapok tőle egy üzenetet: “Süssünk egy kis húst, mert éhen halok. Túl sok időt töltöttem a rózsaszirmok rakosgatásával.” Annyira romantikus!
  • Amikor megkérte a kezem, azt mondtam neki, ha összeházasodunk, többé nem engedem el. Nevetett és azt mondta, akkor fogjam csak szorosan. A nászutunkon voltunk. Butaság volt egy magas szikláról beleugorni a tóba. Nem jött fel a víz felszínére. Amikor kihúztam a partra és megkezdtem az újraélesztést, sírtam és kiabáltam, hogy “Nem engedlek el!” Hallott engem. Lélegezni kezdett. Amíg élek, ott leszek mellette.
  • Hogy meglepjen, a férjem megtanulta, hogyan kell úgy palacsintát sütni, hogy a levegőbe dobva fordítja át. Csak nemrég tanulhatta meg, mert a plafon tele van zsírfoltokkal.

  • A szüleim 35 éve házasok. Az elmúlt két évben anyukámnál demencia alakult ki és mindennap úgy tekint apámra, mintha először találkoznának. Minden egyes nap végén szerelmes lesz belé, mert senki más nem gondoskodik róla jobban, mint apám.
  • A férjem a szemembe nézett és nevetett, majd megkérdezte: “Tehetek valamit érted?” Rámosolyogtam. Fogott és elcipelt. Kora este volt, az emberek az utcán mosolyogtak, amikor láttak minket. De egyikük sem tudta, hogy azért cipel, mert dühös rám. Hogy ne veszítse el a fejét, inkább megfogott és engem cipelt, hogy levezesse a feszültségét.
A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kapucíner fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét