Az évek során a tudósok az emberi agy és a pszichénkben rejlő számos rejtélyét és korlátját ismerték meg.
Ma tehetsz egy kis utazást a fejedbe, és megtudhatod, hogy mi mozgatja az elmédet.
1. Folyamatosan változtatjuk az emlékeinket.
Az emlékeinket úgy látjuk, mint kis videókat vagy rövidfilmeket. Azok a dolgok, amik az agyunkban egy-egy “polcon” raktározódnak, biztonságban vannak és megváltoztathatatlanok. De kiderült, hogy mikor ebből a raktárból előhívjuk őket, ezek az emlékek minden alkalommal megváltoznak.
A tartalmukat befolyásolják az emlékezetkiesések és azok az események, amik azóta történtek. Például nem tudod pontosan visszaidézni, hogy egy évekkel ezelőtt családi rendezvényen kik voltak ott, de mivel a nagynénéd sosem hagyott ki egy ilyen alkalmat sem, az agyad is odaképzeli őt az emlékbe, pedig lehet, hogy pont akkor nem volt jelen.
2. Csak korlátozott számú barátunk lehet.
Pszichológusok és szociológusok által is közismert elmélet az ún. Dunbar-szám, ami megmutatja annak a határát, hogy egy ember hány másikkal tud szoros kapcsolatot fenntartani. Lehet, hogy a Facebookon ezernyi “barátod” van, de közülük csak 50-200-zal lehet érdemi kapcsolatod.
3. Boldogabbnak érezzük magunkat, ha elfoglaltak vagyunk.
- Képzeld el, hogy a reptéren vagy és fel kell venned a poggyászodat. 10 perc alatt odaérsz a poggyászkiadóhoz és fel is veszed a csomagot.
Most képzeld el azt, hogy találtál egy rövidebb utat, és már 2 percen belül odaérsz a futószalaghoz. A maradék 8 percet pedig várakozással töltöd, hogy megkapd a bőröndödet.
Mindkét esetben 10 perc alatt hozzájutsz a poggyászodhoz. De szinte biztos, hogy a második szituációban türelmetlen és elégedetlen leszel. Ennek oka, hogy az agyunk nem szereti a tétlenséget, helyette az elfoglaltságot preferálja. Minden elvégzett feladat után dopaminnal jutalmaz meg minket, a boldogság hormonjával.
4. Egyszerre csak 3-4 dolgot tudunk megjegyezni.
Vizsgálatokban kimutatták, hogy az agyunk 3-4 információnál többet egyszerre nem tud eltárolni. Ráadásul ezek az információk csak 20-30 másodpercig maradnak meg. Ezután elfelejtjük őket, hacsak nem hívjuk elő őket az emlékezetünkből újra meg újra.
Például vezetés közben felveszed a telefont (persze ilyet ne tegyél). Aki hívott, mond neked egy számot, de nem tudod leírni, ezért megpróbálod megjegyezni. Újra és újra elismétled, ezért elraktározódik a rövid távú memóriádban, amíg le nem tudod írni.
Az a tény, hogy könnyebben megjegyzünk 3-4 információt egyszerre, megmagyarázza, miért áll annyi minden 3-4 számjegyből vagy sorból. Ez vonatkozik a telefon- és bankkártya számokra, sőt a bekezdésekre is.
5. A dolgok vizuális észlelése eltér a tényleges megjelenésétől.
Az agyunk folyamatosan feldolgozza azokat az információkat, amik a különböző érzékszerveinken keresztül eljutnak hozzá. Elemzi a látott képeket és egy számunkra értelmezhető módon alakítja át őket.
- Például annak, hogy egy szöveget gyorsan el tudunk olvasni, az az oka, hogy valójában nem is olvassuk el. Minden szónak az első és utolsó betűjét észleljük, a köztes részeket pedig ösztönösen töltjük ki a korábbi tapasztalataink alapján. Nem számít, hogy milyen sorrendben vannak a szavakban a betűk, ha az első és az utolsó a helyén van.
6. A napunk 30%-át ábrándozással töltjük.
Képzeld el, hogy a munkahelyeden vagy, és éppen egy fontos iratot tanulmányozol. Hirtelen azt veszed észre, hogy már egymás után harmadszor olvasod ugyanazt a mondatot. Ahelyett, hogy értelmezted volna, az agyad éppen elkalandozott.
Tudósok szerint a napunk 30%-ában ábrándozunk. Néha – például utazás közben – ez elérheti a 70%-ot is. De nincs vele semmi baj! Vizsgálatok szerint azok az emberek, akik szeretnek ábrándozni, sokkal kreatívabbak, kevésbé stresszesek, és könnyebben oldják meg a problémákat.
7. Az életben 3 dolog nélkül nem tudunk meglenni: az étel, a szex és a veszély nélkül.
Tűnődtél már valaha azon, hogy ha baleset történik, az arra járók miért állnak meg bámészkodni? Annak ellenére, hogy a látványt sokkolónak találják, mégis tovább nézik.
Ennek a viselkedésnek az “ősi agyunk” az oka, ami a túlélésért felelős. A feladata az, hogy folyamatosan monitorozza a környezetet és választ adjon 3 kérdésre: Megehetem? Szexelhetek vele? Megölhet? Az étel, a szex és a veszély még mindig a 3 alapja az életben maradásunknak. Nem tehetünk róla, de elsősorban mindig ezekre fogunk figyelni.
8. A lehető legnagyobb választékra van szükségünk.
Egy tanulmány részeként végzett kísérletben tudósok két asztalt állítottak fel egy szupermarketben. Az első asztalon 6-féle lekvárt helyeztek el, a másodikon 24 félét. Az eredmény szerint a vásárlók 60%-a az első asztalnál állt meg kóstolásra, de vásárlás szempontjából a második asztal kínálata 4-szer népszerűbb volt.
Miért történt ez? Azt már tudjuk, hogy az agyunk egyszerre csak 3-4 dologra képes koncentrálni. Döntést hozni tehát egyszerűbb, ha csak korlátozott számú lehetőség (ebben az esetben 6-féle lekvár) közül választhatunk.
Ugyanakkor nagyon szeretjük a változatosságot, szeretünk válogatni a termékek széles kínálatában, ezért állunk meg a 24-féle lekvár előtt. Bár végül legtöbbször azt a terméket vásároljuk meg, amit mindig szoktunk.
9. A legtöbb döntésünk nem tudatos.
Szeretnénk azt hinni, hogy minden cselekedetünk jól megtervezett, valójában azonban a mindennapos döntéseink 60-80%-át nem tudatosan hozzuk meg. Nem gondolkodunk a dolgokon, csak megtesszük őket.
Minden másodpercben az agyunk több millió információt kap. Hogy ne merüljön ki teljesen, a munka egy része a tudatalattinkra marad. Eltenni a kulcsokat, lekapcsolni a villanyt, bezárni az ajtót – ezeket automatikusan, gondolkodás nélkül tesszük meg.
Ennek a hátránya, hogy időnként kételkedünk magunkban. Mikor beérünk a munkahelyünkre, akkor kezdünk el gondolkozni azon, hogy vajon kihúztuk-e a vasalót.
10. Nem létezik olyan, hogy multitasking.
Tanulmányok kimutatták, hogy egyszerre csak egy kognitív tevékenységet tudunk végezni. Próbálj meg gyaloglás közben olvasni vagy zenehallgatás közben levelet írni. Valószínűleg nem sok jó fog kisülni belőle, mert az agyunk képtelen egyszerre két tevékenységre koncentrálni.
Azonban van egy kivétel. Ha az egyik tevékenység csak fizikai és automatikus (pl. olyan, amit nap mint nap automatikusan végzel), akkor lehetséges egyszerre két dolgot is csinálni. Például tudsz telefonon beszélni gyaloglás közben. De még így is megvan rá az esély, hogy a beszélgetésben néha elveszted a fonalat.
