Néha előfordul, hogy teszünk valamit, majd azon gondolkodunk, mi volt ebben a logika vagy volt-e egyáltalán. Valami logika mindig van benne, de ezt sokszor az elménk sajátosságaiban kell keresnünk.
Összegyűjtöttünk 10 olyan hatást, ami szinte mindennap befolyásol minket. Ezután már érteni fogod, miért viselkedsz így vagy éppen úgy.
10. Horgonyzás
Az emberek sokkal nagyobbra tartják azokat a dolgokat, melyeknek az eredeti ára rögzítve van a terméken (még akkor is, ha az hazugság). Az üzletek gyakran használják ezt a módszert. Például nem vennél meg egy ruhát 90.000 forintért. De ha azt látod, hogy eredetileg 300.000 forintba került, úgy érzed, halálos vétek lenne ott hagyni, annak ellenére, hogy az eredeti ára lehet, hogy nem is valós.
9. Az eredmény felé hajlás
Hajlamosak vagyunk egy döntés helyességét az eredmény alapján megítélni, azt pedig nem vesszük figyelembe, hogy mi kellett a véghezviteléhez. Ezt a hatást gyakran használják olyan reklámokban, ahol csak a végeredményre akarják terelni a figyelmünket, például a vásárlásra. Tehát ha a legújabb iPhone-t használod, nem állíthatod, hogy okos döntés volt az összes pénzedet erre költeni.
8. A választás paradoxona
Minél több választási lehetőségünk van, annál kisebb az esélye, hogy elégedettek leszünk a végső döntésünkkel. Gondolj csak vissza, biztosan volt olyan, hogy megvettél valamit, aztán megbántad, mert nem volt leárazva, mert vehettél volna egy másik fajtát belőle stb. Ha a végső döntés a legjobb, akkor sem leszünk elégedettek vele, mert túl sok választási lehetőségünk volt.
7. Tömörülési illúzió
Jellemzője, hogy a véletlenszerű eseményekből egy rendszert látunk összeállni. Tipikusan előfordul a szerencsejátékosoknál és azoknál, akik hisznek a sorsszerűségben. Ők helytelenül értelmezik az eseményeket. Te ne csapd be magad!
6. Hasraesés-hatás
Képzeld el, hogy egy pár sétál az utcán, és az egyik véletlenül nekimegy egy oszlopnak. Kicsi a valószínűsége, hogy a másik azt fogja gondolni: “Mekkora idióta!” Sokkal valószínűbb, hogy még aranyosabbnak tűnik majd a szemében. Ez azért van, mert a tökéletesség taszító, a hibázás viszont vonzó, ez tesz minket emberivé. Ezért nem kell aggódnod, ha elesel azelőtt, aki tetszik neked.
5. Kulesov-hatás
Lényege, hogy miután a néző lát két egymással nem összefüggő jelenetet, tudat alatt logikai kapcsolatot hoz létre közöttük. Ezt a hatást nemcsak a filmesek alkalmazzák sikeresen, hanem a reklámszakemberek is, hogy bizonyos asszociációkat keltsenek termékekkel vagy karakterekkel kapcsolatban.
4. Testképzavar
Mikor valaki csúnyának gondolja magát, és ezért kudarc a magánélete. És az élete többi része is kudarc. Legtöbbször ezek az emberek valójában vonzóak, a probléma az önértékelésükkel van.
3. Túlélési torzítás
Gyakran csak a sikeres emberek példáján keresztül ítélünk meg egy-egy helyzetet, aminek így csak az egyik oldalát ismerjük. Például irigykedünk arra az üzletemberre, aki megszedte magát valamiből, miközben arról semmit nem tudunk, hány másik üzletember bukott bele ugyanabba. Próbáld meg különböző szemszögekből nézni a dolgokat.
2. Elérhetetlen-hatás
Amit elérhetetlennek hiszünk, az után mindig jobban vágyakozunk. A zárkózott, magas társadalmi státuszú, “senki sem tudja, mi jár a fejében” emberek mindig jóval érdekesebbnek tűnnek.
1. A szépségtől való félelem
Észrevetted már, hogy az átlagemberek csak ritkán ülnek szép emberek mellé például a buszon? Szinte csak akkor teszik, ha nincs máshol hely. Ennek az az oka, hogy a legtöbben feszültek lesznek a szép emberek közelében. Nem tudják kontrollálni a mozdulataikat, félnek az összehasonlítástól, félnek attól, hogy túl gyakran pillantanak a szép emberre. Efféle stressz egy átlagos kinézetű ember mellett nem merül fel.
