Az evolúciós pszichológiával foglalkozó szakemberek úgy vélik, hogy viselkedésünk oka az emberi természet. Az igaz, hogy az emberek néha hoznak nem tudatos döntéseket. Hajlamosak vagyunk kockázatot vállalni vagy drága termékeket vásárolni, mert ez egy fejlett pszichológiai mechanizmus. Bár nem feltétlenül tudatosan választjuk a veszélyt vagy a presztízst, úgy gondoljuk, hogy azok jobbá teszik az életünket.
Ebben a cikkben azokkal a biológiai- és szociális tényezőkkel foglalkozunk, amelyek befolyásolják az emberi viselkedést. Néhány következtetés erkölcstelennek, irracionálisnak vagy akár sértőnek tűnhet. Nem az a szándékunk, hogy meggyőzzünk a tanulmányok szerzőinek igazáról, csak szeretnénk megmutatni, hogy különböző vélemények magyarázzák az egyes emberi cselekvések motivációját.
1. A nem szimpatikus emberek nagyobbnak és erősebbnek tűnnek, mint amilyenek valójában.
Daniel M.T. Fessler és Colin Holbrook kaliforniai antropológusok úgy vélik, hogy őseink kezdetben méretük szerint értékelték ellenségeiket, mert a nagy ellenség erős ellenség.
Elvégeztek egy érdekes kísérletet. Néhány résztvevőt nehéz székekhez kötöztek mintha a végtagbénulás pszichológiai hatásait vizsgálták volna. Ezután agresszív férfiakról készült képeket mutattak nekik, és megkérték őket, hogy írják le, hogy milyen magasak és erősek ezek a férfiak. Kiderült, hogy a tehetetlen résztvevők a lehetséges ellenfelek méretét sokkal nagyobbra értékelték mint azok, akik nem voltak lekötözve.
Egy számodra kellemetlen személy sokkal nagyobbnak tűnhet mint valójában, mert nem akarsz (vagy egyszerűen nem tudsz) megbirkózni vele. Ezért inkább kerülöd ezt a személyt, mert a kockázat túl magas.
2. Hajlamosak vagyunk hinni a különböző jóslatokban, ha rossz hangulatban vagyunk.
Az ausztrál Kathryn Greenaway egy igen érdekes kísérletet végzett el. A résztvevőket három csoportra osztotta. Az első csoportot arra kérte, hogy idézzen fel egy sikert vagy egy boldog pillanat emlékét, a második csoportnak valami jelentéktelen dologra kellett gondolnia, a harmadiknak pedig megalázó helyzetre. Ezt követően jövendölésekről és rendkívüli képességekről kérdezték őket. Azok hittek leginkább a jóslatoknak, akiket arra kértek, hogy kellemetlen szituációkra gondoljanak.
Dr. Greenaway egy tanulmányban foglalta össze tapasztalatait, melynek címe: Az irányítás elvesztése növeli a jóslás képességébe vetett hitet, a jóslásba vetett hit növeli az irányítást. Az embereket sokkal könnyebb befolyásolni, ha szomorúak, a csalók pedig teljesen tisztában vannak ezzel a ténnyel.
3. A pénz valójában boldogíthat.
A Beatles már 1964-ben arról énekelt, hogy a szeretetet nem tudod megvenni. Jó, szeretetet nem lehet venni, de boldogságot igen, legalábbis néhány tudós azt állítja, hogy ez lehetséges.
Grant E. Donnelly tanulmánya megmutatja, hogy a jólét nagyon fontos, de amikor a bevételeid elérnek egy bizonyos szintet, annak további növekedése már kevésbé kielégítő. A vagyon eredete szintén befolyásolja a boldogságot. A lottónyeremény vagy egy érdekházasság kevesebb örömet okoz mint az a pénz, amit a saját munkáddal kerestél.
A választás szabadsága és a pénzügyi problémák hiánya azok a területek, ahol a pénz boldogságot hozhat az életedbe. A pénz arra is lehetőséget biztosít, hogy a szeretteidet boldogabbá tehesd.
4. A megvásárolt drága és nem praktikus termékek kifejezik, hogy szegény vagy.
Sokaknak van az otthonában különböző haszontalan tárgy, amit megvásároltak, de soha nem használtak. Ilyen például néhány konyhai készülék, a futópad, amin áll a por vagy azok a gyönyörű cipők, amelyekben nem lehet járni. Ezek a termékek olyanok, mint a fogantyú nélküli bőrönd: nem hasznosak, de még mindig nem szedted össze a bátorságot, hogy kidobd őket.
Érdekes tény, hogy azok az emberek, akik átlagon felül keresnek, a középkategóriás autókat részesítik előnyben, míg azok az emberek, akik átlag alatti jövedelemmel rendelkeznek, drága autókat választanak, ami hangsúlyozza a helyzetüket. Azt gondolod, hogy ez paradox? Nem teljesen.
A lényeg az, hogy a gazdag emberek pontosan tudják, hogy milyen sokba kerül fenntartani egy autót. A szegények azonban nem gondolnak arra, hogy mennyit kell költeniük biztosításra és üzemanyagra. Az a legfontosabb számukra, hogy megszerezzék a gazdag élet státuszszimbólumát.
A szegény ember azért akar gazdag lenni, hogy új és drága kütyüket vásárolhasson. Amint van egy kis plusz pénzük, azonnal vesznek valamit, például új TV-t vagy egy IPhone-t. Azonban a vagyonuk csupán illúzió, mert amint elfogy a pénz, ismét át kell gondolniuk, hogy mire költenek.
5. Az emberek inkább kerülik azokat a tényeket, amelyek nem felelnek meg a nézeteiknek.
Az emberek szeretnek különböző témákról vitázni mint például az azonos neműek házassága. De miért nem változik a véleményük tagadhatatlan tények ellenére sem? Tanulmányok igazolták, hogy az emberek megtagadják azoknak a bizonyítékoknak az elismerését, amelyek nem egyeznek azzal, amiben korábban hitték.
Például sokan bírálják az oltásokat, mert úgy vélik, hogy az autizmus okozói. Még akkor is, ha tények bizonyítják, hogy nincs kapcsolat az oltások és az autizmus között, ők nem változtatják meg a véleményüket.
A szubjektivitás kezelhető tényekkel, önképzéssel és a hibák elismerésének képességével. De a tények ereje nem korlátlan. Az emberek készen állnak figyelmen kívül hagyni a tényeket és kiállni a nézeteik mellett annak érdekében, hogy elkerüljék a számukra kellemetlen végeredményt.
6. A dohányzók tudják, hogy a nikotin öl, de nem szoknak le a dohányzásról.
Praktikus embernek tartod magad, de mégsem tudsz ellenállni annak, hogy vegyél egy pár tornacipőt a maradék pénzedből?! A vásárlás után pedig csak bűntudatot érzel, mert már 3 pár tornacipőt vettél ebben a hónapban. Ugyanezen mennek keresztül a dohányzók, akik tudatában vannak a nikotin káros hatásainak, de folytatják a dohányzást, vagy azok az emberek, akik diétáznak, mégsem tudnak ellenállni egy szelet tortának. Ezek a helyzetek példák a kognitív disszonanciára.
Ez akkor történik, ha ötleteink, véleményünk vagy viselkedésünk ellentmondanak egymásnak. A probléma az, hogy amikor egy személy megpróbál megszabadulni a kognitív disszonanciától, nem néz szembe a tényekkel, hanem megpróbál kifogást találni a rossz szokásaira: “Dohányzom, mert a megelégedettség háttérbe szorítja az egészségemre gyakorolt káros hatást” vagy “Éjjel eszek, mert a gyomrom ebben az időben sóvárog ételre”. Más véleményt nem vesznek figyelembe.
7. A fiú gyerekek csökkentik a válás valószínűségét.
Gordon B. Dahl és Enrico Moretti közgazdászok elvégeztek egy kutatást és érdekes tényt fedeztek fel. Azoknál a pároknál, ahol van legalább egy fiú gyermek, kisebb a válás kockázata mint azoknál, akiknek csak lányai vannak.
A kutatók azt mondják, hogy az ok a biológiai ösztöneinkben rejlik. Mivel a férj érdemei a gazdagság, a státusz és az erő által meghatározottak, az apának biztosnak kell lennie abban, hogy a fia örökli ezeket a forrásokat. Ez különösen igaz gazdag családok esetében.
Talán ez az elmélet néhány évtizeddel ezelőtt volt hihető, de most, a 21. században elég nehéz elhinni a tanulmány ellenére is. A férfiak és a nők társadalmi szerepe jelentősen megváltozott az utóbbi időben. Nem csoda, hogy Edmond de Goncourt azt mondta: “a statisztika az első az inegzakt tudományok közül”.
8. A szép pároknak általában lányuk van.
A Trivers–Willard hipotézis szerint a gazdag szülőknek valószínűbb, hogy fiúk születik, míg a kevésbé gazdag, de szebb pároknak általában lányaik vannak. Ez amiatt a tény miatt van, hogy a gyerekek öröklik a szülők kinézetét, vagyonát és szociális státuszát.
A gyermek neme függhet attól, hogy mit örökölhet a szüleitől. Ha ez vonzerő, akkor valószínű, hogy lány születik, míg ha az örökség vagyon, valószínű, hogy fiú. Annak a valószínűsége, hogy egy milliomos családjában fiú születik, körülbelül 65%. Ugyanakkor sokkal gyakrabban születnek lányok háború és természeti katasztrófa idején.
Ez azonban nincs kőbe vésve! Howard Schultz, Jim Carrey és Tom Cruise szegény családban születtek, ennek ellenére nagy sikereket értek el. Szülőnek lenni nagyszerű élmény, élvezd ki minden pillanatát a gyermeked nemétől függetlenül.
9. Akik önbizalom problémákkal küzdenek, hajlamosabbak másokat megalázni.
Mások megsértésének, megalázásának vágya a problémás háttérben gyökerezik. Az, ha egy nő veszekedik a buszon, a férfi kövérnek és butának nevezi a feleségét vagy az, hogy a gyerekek megfélemlítik az osztálytársaikat az iskolában mind önbizalomhiányra vall, mert nyers erővel próbálják megmutatni értékeiket.
Ezzel egy időben ezek az emberek teljesen meg vannak győződve arról, hogy a másik felé irányuló negatív viselkedésüknek nincs köze az önismeretükhöz. Tehát mielőtt úgy döntenél, hogy megsértesz valakit, kérdezd meg magadtól: “Magamat próbálom erősíteni? Az önbecsülésemet akarom fokozni?”
10. Bill Gatesben és Paul McCartney-ban van valami közös a bűnözőkkel.
A férfiak hajlamosabbak a kockázatos viselkedésre, amikor tizenévesek. Mindez 20 és 40 éves kor között kevésbé jellemző, afölött pedig szinte teljesen eltűnik. Ez az úgynevezett életkor-bűnözés görbe.
Satoshi Kanazawa pszichológus elvégzett egy kutatást, ami azt mutatja, hogy az életkor-zsenialitás görbe (zenészek, írók és művészek életkorának megoszlása legnagyobb eredményeik idejében) hasonló, mint a bűnözők életkor szerinti megoszlása.
Bill Gates sikeres üzletember lett, de azóta nem vitt véghez jelentős áttörést. J. D. Salinger szinte 30 éve nem publikál. Ezt azzal a ténnyel lehet magyarázni, hogy a férfiak le akarnak nyűgözni másokat, amikor fiatalok, de ez a vágy elhalványul, amikor idősebbek lesznek. Ez akkor is gyakran megtörténik, ha megnősülnek vagy gyermekük születik.
Szerinted igazuk van ezeknek a tudósoknak vagy talán túlértékelték a biológiai tényezők viselkedésre gyakorolt hatását? Van olyan a listában, amivel egyáltalán nem értesz egyet? Írd le egy kommentben!
