“Szeretem a lányomat, de utálok anyának lenni” – egy nő őszintesége vitát nyitott az anyaság megbánásáról

Karla Tenório színésznő, író és egy 10 éves kislány, Flor édesanyja. Bár Karla szeretett volna szülővé válni, sosem gondolta, hogy ez a döntése egy lesz azok közül, amiket a legjobban bán.

Anyának lenni kemény munka, ami a hét minden napján 24 órás odaadást igényel. Ezért gondoljuk azt, hogy mindenkinek szabadon kell döntenie arról, hogy részese akar lenni ennek vagy sem.

Karla abban a pillanatban elkezdte felfedezni a megbánás jeleit, hogy életet adott a lányának.

Imádja a lányát, de soha nem élvezte a felelősséget, ami a szülőszereppel jár. Mielőtt életet adott volna a lányának, 2 évet töltött tervezéssel és felkészüléssel, de megviselte, hogy semmi, amit olvasott, nem tükrözi azt, amit abban a pillanatban átélt.

“Attól a pillanattól utálok anyának lenni, hogy a lányom feje kibújt a szülés során.” Komplikációk léptek fel a szülés során, az egész folyamat nagyon nehézkes volt. Abban a pillanatban Karlát elárasztotta a megbánás érzése, de ráeszmélt, hogy ezen a ponton már nincs visszaút. Hosszú ideig szenvedett szülés utáni pszichózisban, de mindent megtett, hogy jó anya legyen.

Úgy érezte, ő az egyetlen, aki megbánta, hogy anya lett.

Karla több dolgot abbahagyott a bűntudat miatt, és tökéletes anya akart lenni. De az évek során sokat olvasott a témával kapcsolatban, és egyre inkább úgy érezte, hogy beszélhet az érzéseiről. Ekkor jött rá, hogy más nők is éreznek úgy, mint ő.

10 évvel később büszkén mutatkozott tetteit megbánó anyaként. Az egyik Instagram-posztjában azt írta: “Az érzéseim megértése, a megbánásom elfogadása, az erről való gondolkodás és beszéd helyet szabadított fel bennem más érzések növekedéséhez. Azáltal, hogy kevesebb helyet foglalt el a bűntudat, nőtt a szeretet, nőtt a boldogság, és megértettem, hogy van valami, amit ajánlani tudok a világnak. Lehet, hogy nem tökéletes, lehet, hogy nem teljes, de nekem ez van. És szerintem gyönyörű.”

Amikor az emberek megtudták, hogy Karla így érez, aggódni kezdtek a lányáért.

“Hogy lehet, hogy nem szeret anya lenni?” “Hogyan lehet jó anya, ha nem szeret anya lenni?” Számtalan kérdés felmerült. De Karla megpróbálta elmagyarázni nekik, hogy az, hogy van gyermeked és az, hogy anya vagy, két különböző dolog, és hogy lehetséges, hogy utálod az anyaságot, de szereted a gyermekedet.

“Nem szeretek anya lenni, határozottan nem. De nagyon szeretem a lányomat. Úgy szeretem, hogy azt elmondani sem tudom. Nagyon erősen próbálkozok, hogy a lehető legjobbat nyújtsam neki. Nagyon szeretjük egymást. Anya és lánya vagyunk, de barátok, partnerek is. A kapcsolatunk erős, és számunkra megfelelő. Szereteten, igazságon és tiszteleten alapszik.”

Azok az emberek, akik olvassák Karla történetét, hiszik, hogy egyszerre utálhatod az anyaságot és szeretheted a gyermekedet.

• “Az anyaság nagyon bonyolult, és megváltoztatja az életedet. Számtalan módon elégedettséget hoz, de ugyanúgy sok bonyodalmat is. Biztos vagyok benne, hogy sokan gondolják így, csak nem beszélnek róla. Azt mondja, szereti a lányát, és szerintem ez fontos, mert sok olyan ember van, aki szereti, hogy anya, de igazából nem úgy viselkedik, mint egy anya. Jobb felismerni, hogy mi a helyzet, és minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a szeretett gyermekünkért.” © Isabel Suta / Facebook
• “Vannak nők, akik az anyaságra születtek, míg mások nem. Ez nem azt jelenti, hogy akik nem erre születtek, azok nem lehetnek jó anyák vagy nem szeretik a gyerekeiket. A probléma az, hogy nem érzik teljesnek magukat, és az igazság az, hogy a gyermekvállalás sokszor annyit tesz, hogy értük élsz, és te, mint nő, háttérbe szorulsz.” © Maria Victoria Ruiz Osorio / Facebook

Karla úgy hiszi, hogy fontos, hogy az anyaságnak ne csak a romantikus oldala legyen megmutatva.

Úgy gondolja, hogy az anyaság romantizálása nagyon káros lehet, és szomorúságot, depressziót, halált okozhat. Abban is hisz, hogy nagyon fontos felkészíteni azokat a nőket, akiknek még nincsenek gyerekei, és azokat, akik a jövőben terveznek gyermekvállalást, hogy valójában milyen is az anyaság.

Létrehozta a “Repentant Mother” elnevezésű megmozdulást, hogy támogassa azokat a nőket, akik nem szeretik az anyaságot. “Szeretném hallani más anyák történetét is, mert ez a megmozdulás a szeretetről szól, hogy mikor a lányom felnő, valós és tudatos döntést tudjon hozni az anyaságról.” A törekvés célja, hogy szabadon szólhassanak azok a nők, akik nem boldogok anyaként, akik bűntudatot éreznek és akik szenvednek.

BÓNUSZ: Mások is megszólaltak, akik megbánták az anyaságot.

• “Úgy érzem, az egész életemet eldobtam, hogy szülő lehessek, és igen, tudom, hogy kötelezettségem van, de ha tudtam volna, hogy a dolgok úgy alakulnak, ahogy alakultak, nem így cselekedtem volna. Olyan irigy vagyok azokra a nőkre, akiknek nincsenek gyerekei. Mindig arra gondolok, hogy milyen lenne az életem a fiam nélkül. Nagyon szeretem őt, ezzel tisztában vagyok. Egyszerűen csak nem emlékszem, hogy mikor voltam utoljára valóban boldog.” © Rio102010 / Reddit
• “Úgy volt, hogy ez egy nagyszerű utazás lesz, de 95%-ban egy unalmas, minimálbéres munka, ahol végtelen mennyiségű hányás, sírás és kaki van. Úgy volt, hogy érezni fogom, hogy megéri, de egyáltalán nem érzem ezt. Úgy érzem, a régi életem sokkal jobb volt, és kétségbeesetten szeretném visszakapni.” © soldalie_stucknow / Reddit
• “Senki nem mondta, hogy milyen magányos dolog az anyaság, milyen elszigeteltnek és magányosnak érezhetem magam a saját családomban. Mennyire fog úgy tűnni, mintha az érzéseim és az erőfeszítéseim láthatatlanok lennének, milyen reménytelennek és hiábavalónak bizonyul az érzelmeim elmagyarázása, és hogy azok miért fontosak, és mennyi megsemmisítő érzelmi munka van nemcsak a gyermekgondozásban, hanem a gyermek után a házasságban is.” © bump12e / Reddit

Te mit gondolsz az anyaságról? Szerinted lehet egyszerre utálni az anyaságot és szeretni a gyermeket?