Látni azt, hogy a szüleink megöregszenek és többé már nem tudnak gondoskodni magukról, az élet természetes velejárója. A szerepek felcserélődnek, és aki egykor rólad gondoskodott, az most a te segítségedre szorul. De ha ez a felelősség nem a szülők gyermekére, hanem az ő párjára hárul, az nem kis kihívást jelenthet. Egy nő megosztotta történetét Redditen, és segítséget kért.
A férjem, akivel 16 éve vagyunk házasok, azt kérdezte, vállalnám-e az édesanyja gondozását, és én nemet mondtam. Megkérdezte, hogy miért, és elmondtam neki az igazságot. Sosem jöttünk ki jól, a viselkedése mindig passzív-agresszív volt velem szemben. Tipikusan olyan, amikor egy anyának senki nem lehet elég jó a fia mellé. Mi udvariasan viselkedünk egymással, ez a legtöbb, amit tehetünk.
A férjemnek még volt képe felhozni azt, hogy ő támogatott engem, mikor én a rákos apámról gondoskodtam. Mondtam neki, hogy az teljesen más volt, ő önként ajánlotta fel a segítségét, és nem én kértem, ráadásul más családtagok is segítettek. A férjem egyedüli gyerek, szóval mindent nekem kellene csinálnom, mivel ő sokat dolgozik, gyakran napi 12-18 órát. Múlt héten például 84 órát dolgozott.
Mondtam neki, hogy megértem, ha tisztességtelennek látja ezt, de két különböző helyzetről van szó, hiszen apámnál nekem volt segítségem. Soha nem volt olyan, hogy kizárólag én gondoskodtam róla. Igaz, felajánlotta, hogy felvesz segítséget mellém, de alig tudunk megélni. Jelenleg saját házra spórolunk, én pedig nem dolgozom, a diplomámat próbálom megszerezni. Abbahagytam a tanulást, mikor apámat gondoztam, és miután meghalt, nem is akartam folytatni. Így most még mindig csak harmadéves vagyok mérnök szakon. Nem akarom tovább halogatni most azért, mert az anyjáról kell gondoskodnom.
Miután mindezt elmondtam neki, a férjem egyszerűen faképnél hagyott, és a telefont sem vette fel nekem. Beszéltem az anyjával, de ő egyáltalán nem volt segítőkész. Először is azt találta hülyeségnek, hogy vissza akarok menni tanulni. Elgondolkodtam, hogy vajon rosszul teszem-e, hogy a saját céljaimat és az életemet tartom szem előtt egy beteg szülővel szemben.
A kommentelőknek volt a véleménye erről a helyzetről.
- Te vagy a gondozó mindkét esetben. Ez komoly felelősség, és nagyon sok érzelmi és fizikai stresszel jár. Az apáddal való kapcsolatod valószínűleg ezerszer jobb volt, mint a passzív-agresszív anyósoddal. Javasold a férjednek azt, hogy megszerzed a diplomádat, utána jól fizető munkád lehet, amivel csökkenthetitek az anyagi nyomást, így a férjed gondozhatja az anyját. Főzhet, takaríthat, ágyneműt cserélhet stb. Valami azt súgja, ez sem fog tetszeni neki. © UnlikelyPen932 / Reddit
- Nem kellene gondoznod az anyját, de azt sem szabad megtiltanod, hogy gondozót fizessen neki. Te otthagytad a munkádat azért, hogy gondozd az édesapádat, ezzel anyagilag rosszabb helyzetbe hoztad magadat, de a férjedet is. Ezt ugyanúgy megteheti ő is. © hello_reddit1234 / Reddit
- Senkire sem lehet ráerőltetni, hogy gondozó legyen. A férjed is kiléphet a munkából és gondoskodhat az anyjáról, vagy felvehet valakit erre a munkára. Neked emiatt nem kell parkolópályára tenned az életedet és a tanulmányaidat. Erre az esetre már rég fel kellett volna készülniük. A férjed segített az apádnál, de nem ő volt a kizárólagos gondozója. Biztos vagyok benne, hogy te ugyanígy segítenél az anyjánál, csak azt nem akarod, hogy a gondozója legyél. © Recent_Body_5784 / Reddit
- Ha az én férjem támogatott volna az apám gondozásában, támogatott volna, mikor meg akartam szerezni a másoddiplomámat, mert az első már nem felelt meg, és több mint 80 órát dolgozik egy héten, akkor bármit megtennék, hogy támogathassam. Ha arról van szó, ebédet főznék, vinném a háztartást, vagy akár gondoznám az idős édesanyját, aki senki másra nem számíthat. Én tisztában vagyok vele, hogy az anyósom egy nap az én gondozásomba fog kerülni. Ezt az ember megteszi a családjáért. De megértem, hogy szeretnéd a saját életedet előrébb vinni, és nem akarsz beleragadni a gondozó szerepébe. Ez kemény munka, és csakis szívből lehet csinálni. Otthagytad az állásodat, hogy az apádra vigyázz. Nem ellenezheted ennyire azt, hogy a férjed pénzzel támogassa az édesanyját. Ne akadályozd meg, hogy gondozót vegyen fel mellé. © kben925 / Reddit
- Szerintem a posztoló téved. Én nem gondoznám az anyját, de azt felajánlanám, hogy felfüggesztem a tanulmányaimat és visszamegyek dolgozni, így ő gondoskodhat az anyjáról. © delirium_red / Reddit
- Én azt is 100%-ban őrültségnek tartom, hogy visszament tanulni egy ilyen helyzetben. Ha a férjének heti 80 órát kell dolgoznia, akkor nem engedhetik meg maguknak, hogy neki ne legyen jövedelme. © Scion41790 / Reddit
- Nemet mondhatsz a gondozásra, de arra nem, hogy a férjed a pénzéből gondozót vegyen fel az anyja mellé. Ha heti 84 órát dolgozik, akkor minden joga megvan, hogy a pénzéből támogassa a beteg édesanyját. © Asailors_Thoughts20 / Reddit
- Tehát az anyjáról nem akarsz gondoskodni, és azt mondod, hogy a kiadás, amivel a férjed az anyja mellé akar gondozót fogadni, tönkre fog tenni titeket. Miért nem hajítod ki az anyját egyszerűen az utcára? Tévedésben vagy. Ha vannak gyerekeid, remélem, idős korodban gondoskodnak majd rólad, mert egy család így működik. Az élet körforgása, hogy gondozzuk egymást. © Loud_Indication8826 / Reddit
