Ha töltöttél már legalább egy éjszakát szállodai szobában, egy barátodnál vagy bármilyen idegen helyen, ami nem az otthonod, valószínűleg tudod, mennyire nehezen megy az alvás, ha nem a saját ágyadban fekszel. Tudósok kísérletet végeztek, hogy kiderítsék, mi áll ennek a jelenségnek a hátterében.
A tudósok még most sem tudják pontosan, miért van szükségünk alvásra.
Mielőtt elmerülnénk a kísérlet részleteiben, először egy alapvető kérdést kell megválaszolnunk: Miért van szükségünk alvásra? Meglepő módon a tudósoknak még most sem sikerült pontosan választ találniuk arra, hogy az embereknek és állatoknak miért van szükségük alvásra. A legtöbb elmélet szerint az egyik ok az, hogy az alvás kulcsfontosságú az agysejtek és az izomzat regenerálódásához.
Függetlenül az alvás okaitól és hatásaitól, evolúciós szempontból az alvás eléggé kellemetlen folyamat. Az agy ilyenkor több órára kikapcsol, eközben az állatok nem észlelik a veszélyt, és védekezésre képtelenné válnak. Néhány állat, például a bálnák és a delfinek egy túlzottan éber alvási rendszert fejlesztettek ki, ez az ún. unihemiszférikus lassú hullámú alvás, mikor az agynak egyszerre csak az egyik féltekéje pihen. Az emberek is rendelkeznek hasonló képességgel.
A test reagál az új helyre.
Első éjszaka effektusnak nevezik azt a jelenséget, mikor egy új helyen első éjjel nem tudsz elaludni. Ez komoly probléma, és a kutatók tanulmányozzák is. Ez idáig nem volt rá magyarázat, de most a Brown Egyetem tudósai úgy tűnik, megtalálták az okát.
Kiderült, hogy mikor új, ismeretlen helyen alszunk, az agyunk potenciálisan veszélyesként azonosítja a környezetet, és ezért nem hagyja, hogy teljesen elaludjunk. Alvási nehézségek lépnek fel, mert – akárcsak a delfineknél – csak az egyik agyféltekénk képes pihenni az új helyen. A tudósok szerint az agyunkban egy olyan miniatűr rendszer van, mint amilyen a bálnáknak és a delfineknek is.
A kísérlet bizonyította az alvás kiegyensúlyozatlanságát.
Az egyetem kutatói 35 egészséges önkéntes részvételével végeztek kísérletet. Nekik 2 éjszakát kellett eltölteniük egy laboratóriumban, az éjszakák között egy hét különbséggel. Közben az agyi aktivitást vizsgálták.
Az eredmények asszimetriát találtak az alvás mélységében a jobb és a bal agyfélteke között. A bal agyfélteke nem merült olyan mély álomba, mint a jobb. Sebezhetőbb volt és érzékenyebb az ismeretlen (ebben az értelemben potenciálisan veszélyes) hangokra. Egy héttel később, a második laboratóriumi éjszaka során a két agyfélteke között az alvás mélysége jóval kiegyensúlyozottabb volt.
A kutatók elárulták azt is, hogyan lehet kezelni az első éjszaka effektust.
Ez a jelenség sok problémát okozhat annak, aki folyamatosan tapasztalja. Az alváshiány összefüggésbe hozható az elhízással, a magas vérnyomással, a cukorbetegséggel, ám nem feltétlenül. A kutatók szerint az agyunk nagy előnye, hogy igen rugalmas.
A kutatók számos praktikus trükkel szolgálnak arra nézve, hogyan tudunk megküzdeni az első éjszaka hatással, és jól aludni idegen helyen is. Mivel a jelenség oka maga az új helyszín, ezért a cél, hogy azt tegyük ismerősebbé számunkra.
- Vigyél magaddal ismerős holmit: például párnát, pizsamát vagy az italt, amit lefekvés előtt fogyasztani szoktál.
- Kövesd a megszokott alvási rutinodat: próbálj ugyanakkor lefeküdni, amikor otthon is szoktál, és végezd el ugyanazokat a rituálékat.
- Tedd ismerőssé a környezetet: próbálj olyan hotelszobát foglalni, ahol az ágy ugyanakkora, mint a saját ágyad. Ha otthon franciaágyban alszol, nehezen fogsz elaludni egy heverőn.
