Nagy ünnepség volt a Nebraska állambeli Monowiban. Bár a település népessége csupán 1 fő, olyan volt, mintha az egész világ eljött volna, hogy megtisztelje a település egyetlen lakójának hihetetlen mérföldkövét.
A Monowi Tavern 2021-ben az ünnepség középpontja volt.
Az emberek elmerültek a szaftos burgerekben, a savanyú babételekben, az ínycsiklandozó tortákban és a vidám hangulatban. Elsie Eiler, a 90 éves életvidám nő működteti ezt a helyet. “Ez egy bár és grill, én úgy nevezném” – mondta róla.
“Az elmúlt években rengeteget főztem. Ez egy bár, mindenki számára találkozóhely. A tévé alatt van egy játékdoboz a gyerekeknek, ez egy közösségi találkozóhely, azt hiszem, mondhatom ezt” – tette hozzá, miközben tekintetében büszkeség csillogott.
Monowiban, ahol mindenki ismer mindenkit, a vendéglő nem csupán egy vállalkozás, de a szíve-lelke a kisvárosnak.
Elsie Eiler és egykori férje, Rudy 50 évvel ezelőtt vették át a vendéglőt, Elsie azóta süti a húspogácsát és a sült krumplit a helyieknek. A ritkán lakott vidéken, kb. 90 mérföldre Norfolktól, a dél-dakotai határ közelében a vendéglő barátságos kis pont, főleg, hogy a legközelebbi éttermek több mint 12 mérföldnyire találhatók.
Eleinte lassan indult be az üzlet. Elsie elmondta, hogy beletelt egy kis időbe, míg az emberek elkezdtek járni hozzájuk, mert autóval tudtak odajutni. “Ha odaautózol és néhányszor zárva találod a helyet, nem biztos, hogy még visszatérsz” – mondta Elsie. Elszántan akarták, hogy a vendéglő beinduljon, ezért Elise és Rudy úgy intézték, hogy egyikük mindig a vendéglőben legyen.
Mióta Rudy 2004-ben elhunyt, Elsie egyedül működteti az üzletet, a vendégek folyamatosan érkeznek azóta is.
A klasszikus, fából készült bárpulttal és néhány asztallal rendelkező vendéglőben átlagosan napi 50 vendég fordul meg, akiket főként a barátságos légkör vonz, valamint Elsie elhivatottsága az iránt, hogy finom ételekkel és szeretettel várja a betérőket.
A boyd megyei seriff, Chuck Wrede rendszeres vendég a tavernában, ahogy meséli, itt tartják a helyi rendvédelmi találkozókat is. Havonta gyűlnek össze az ülésekre, és megvitatják az aktuális dolgokat. Elsie évek óta helyszínt biztosít ezeknek a gyűléseknek, de a vendéglő 50. évfordulóján Wrede seriff, valamint a szomszédos Knox megye seriffje, Don Henery úgy döntöttek, megfordítják a dolgokat, és ezúttal ők fognak gondoskodni Elsie-ről.
Nebraska Állami Rendőrség főfelügyelője, John Bolduc szintén ellátogatott Elsie ünnepségére, és elmondta, az asszony milyen fontos szerepet tölt be a közösségben. Az ünnepséget eredetileg meglepetésnek szánták, ám Elsie örült, hogy végül nem váratlanul érte a dolog. Megtiszteltetésnek érzi a rendfenntartó szervek támogatását, és elmondta, hogy bármilyen probléma volt, mindig gyorsan reagáltak rá.
Az ünnepségen részt vett a helyi gazda, John Uhlir is, aki mindig örömmel jön a vendéglőbe kártyázni. Szerinte az olyan helyeken, mint Monowi, lehet igazán szép emlékeket szerezni.
Csak így tovább, Mrs. Eiler!
Elsie Eiler története rendkívül motiváló. Elköteleződése a Monowi vendéglő működtetése iránt már több mint fél évszázada bizonyítéka kitartásának és a közösség iránti szeretetének. Nemcsak egy barátságos és kedves helyet biztosít a helyieknek, de szoros kapcsolatot ápol a rendfenntartó erőkkel és más közösségek tagjaival is, ezáltal Monowi identitásának szerves részévé téve a kis vendéglőt.
Elsie alázatossága és hálája kitűnik abból is, ahogyan kifejezte köszönetét a kapott támogatásért. Szellemisége megtestesíti a kisvárosi vendégszeretet lényegét, és emlékeztet minket a helyi létesítmények megbecsülésének és támogatásának fontosságára. Csak így tovább, Elsie Eiler!
