Egy házasságot sikeresen fenntartani nem egyszerű, főleg akkor nem, ha egy harmadik fél kéretlenül is beleavatkozik a magánéletünkbe. Ez a helyzet Frannie-nél is, akinél a harmadik személy az anyósa. A 24 éves Frannie anyósának azt a nagylelkű felajánlását is visszautasította, hogy vegyen nekik egy házat, hiszen attól félt, cserébe teljes irányítást akarna az életük felett. Nemrég egy megdöbbentő esemény történt, ami megerősítette Frannie aggodalmait.
A férjemmel mindketten 24 évesek vagyunk, és nemrég házasodtunk össze. Az anyósom lakást akar venni nekünk, de én nem akarom elfogadni a segítségét. A férjem azt mondta: “Hagyj fel ezzel a csúnya viselkedéssel, és inkább legyél hálás neki!”
Tegnap korábban jöttem haza, és az anyósom ott volt. A férjem lesápadt, amint meglátott. Bementem a szobánkba, és ledermedtem, mikor láttam, hogy teljesen más lett a berendezés.
1. Az ágyneműt lecserélte arra a rondára, amit tőle kaptunk az esküvőnkre.
2. Kivitte azt a tükröt, amit a nagymamámtól kaptam ajándékba (mert szerinte nem illett a hálószoba dekorációi közé).
3. Kidobta a legtöbb pipereholmimat is, mert nem tetszettek neki az összetevőik (meg van őrülve a környezetvédelemért).
Teljesen kontrollmániás, és ez az egész csak arról szólt, hogy megmutassa, a fia életében még mindig ő a főszereplő. Ideges lettem, és egy szó nélkül távoztam otthonról.
Tudom, hogy igazából csak azért akar házat venni nekünk, hogy még inkább irányíthasson minket.
A legrosszabb pedig az, hogy a férjem nem tud kiállni értem, és észre sem veszi, hogy az anyja tönkreteszi a házasságunkat.
Beszélj nyíltan a férjeddel.
Találj egy nyugodt pillanatot, mikor elmondhatod neki, mit érzel. Magyarázd el neki, hogy az, hogy az anyja kicserélte az ágyneműt, eltüntette a tükrödet és a pipereholmidat, a tiszteletlenség és a figyelmen kívül hagyás érzését keltették benned.
Fogalmazz például úgy, hogy “Nagyon bántott, mikor láttam, hogy a nagymamám tükrét kivitte a szobából, mert számomra érzelmi értéke van.” Így talán jobban megérti a nézőpontodat, és nem érzi majd úgy, hogy letámadod.
Szabj határokat az anyósodnak.
Érdemes lenne az anyósoddal is beszélni az otthonodról és a személyes holmijaidról. Légy határozott, de tiszteletteljes, fogalmazz például így: “Értékelem, hogy aggódsz az otthonunkért, de szeretném megtartani a személyes holmijaimat, mint a sminkem vagy a család ereklyék.”
Állíts fel egyértelmű határokat, melyekkel megőrizheted az autonómiádat a saját otthonodban.
Hozz létre együttműködési tervet a férjeddel.
Együtt fektessétek le azokat az irányelveket, melyek szerint a jövőben kezelitek az anyósod által előidézett helyzeteket. Az otthonotokat érintő legfontosabb változtatásokban és döntésekben legyen köztetek egyetértés, ezeket előbb beszéljétek át és mindketten hagyjátok jóvá.
A férjed így több erőt érez majd magában ahhoz, hogy kiálljon az anyjával szemben és egy egységes frontot hozzon létre veled.
Tanácsadás vagy mediáció.
Ha a helyzet továbbra is romlik, és úgy érzed, nem találsz belőle kiutat, érdemes házassági tanácsadó vagy mediátor segítségét igénybe venni. Itt biztonságos környezetben mindketten beszélhettek az érzéseitekről, és kidolgozhattok különböző stratégiákat az anyósoddal kapcsolatos problémákra.
A szakember irányított beszélgetés keretében segít a férjednek, hogy észrevegye, az anyja viselkedése milyen hatással van a házasságotokra, valamint segít egészségesebb dinamikát kidolgozni.
