Stephanie nagyon sok fájdalmas eseményt élt meg az életében, de ahelyett, hogy a sírásba temetkezett volna, elképesztően erős és higgadt tudott maradni, amivel még saját magának is meglepetést okozott. Stephanie férje talán megbánta, hogy becsapta feleségét, és a nő is megbocsátott neki. Ám olyan feltétel mellett, amivel tönkreteszi férje életét.
Stephanie élete csupa öröm és boldogság volt – addig a bizonyos napig.
A 36 éves Stephanie háztartásbeli anya. Boldoggá tette a gyereknevelés és a férjével való kapcsolata is. De egyszer csak nehéz idők köszöntöttek rájuk.
“A férjemmel 9 éve élünk boldog házasságban, van 4 gyerekünk. Rengeteg dolgot átéltünk együtt, az életünkben voltak nagyon viharos időszakok, mint az első gyermekünk születése, mikor mindketten nagyon fiatalok voltunk és semmi tapasztalatunk nem volt a gyereknevelésről. De a házasságunk kiállta az idők próbáját, a nehézségeket és a kihívásokat, és most itt vagyunk, egy boldog pár gyerekekkel, a nagy házunkban, jó anyagi helyzetben. Minden annyira idilli volt. Addig a bizonyos napig.”
A rossz hírek villámcsapásként érték a nőt.
“Néhány hónappal ezelőtt a legkisebb gyerekünknél rákot diagnosztizáltak. Szerencsére még időben rájöttek, de még mindig sokat kell tenni azért, hogy életben maradjon. Abban a pillanatban, ahogy megkaptam ezt a hírt, borzasztó fájdalmat éreztem, annyira összezuhantam, hogy az optimista dolgokat, amiket az orvosok mondtak, szinte meg sem hallottam. Olyan voltam, mint egy zombi, szó szerint élő halott, aki reggel csak azért kel fel, hogy automatikusan elvégezze a teendőket, de minden gondolatom a gyerekem körül forgott.
A szorongásom és az anyai fájdalmam ekkor érte el a csúcsát, az életem szó szerint az orvosok szavaitól függött. Ezzel szemben a férjem az elejétől fogva nagyon optimista volt. De engem nem vigasztalt, nem állt igazán mellettem, ami sokkolt. Ami még rosszabb volt, hogy láttam, elkezd a saját kis világában élni. És hamarosan rájöttem arra is, hogy milyen ez a világ: a hűtlenség és az átverés világa.
Igen, megcsalt engem. Olvastam az üzeneteket a telefonján, és azonnal kérdőre vontam. Beismerte, hogy viszonya van, és elmesélte az egy hónapja tartó kapcsolatának a részleteit is, amitől teljesen összeomlottam. Megkérdeztem, miért tette.
Miért vert át éppen a legsötétebb időkben, miért csinál úgy, mintha nem is történne semmi a gyerekünkkel és velem, és miért kezdett inkább egy viszonyba? Elképesztő dolgot mondott, amiről azt hitte, mentségére szolgál majd.”
Stephanie férjének nem volt bűntudata.
“Elmondta, hogy az utóbbi időben nagyon stresszes volt. Eszébe jutott a mondás, hogy ha baj van, a szülőnek először magát kell mentenie, hogy segíteni tudjon a gyermekének. Azt mondta, frusztrált és depressziós volt, ezért kezdett viszonyt, hogy eltávolodhasson a sötét dolgoktól, amik a családban történnek, és új élményeket szerezzen, majd utána foglalkozik a családi gondokkal.
Nem tudom elmondani, mennyire megdöbbentett a válasza. Az egész viselkedése annyira kegyetlen volt, amennyire csak lehetett. Ugyanakkor ez a kegyetlenség nekem extra erőt adott ahhoz, hogy küzdjek. Hirtelen rájöttem, hogy erősebb vagyok, mint valaha hittem volna. Elhatároztam, hogy mostantól a saját kezembe veszem az életemet.”
Stephanie úgy döntött, megbocsát a férjének, de csak egy feltétellel.
“Nem csináltam jelenetet, nem drámáztam. Nem tettem szemrehányást, nem sírtam, nem kiabáltam. Még csak nem is hibáztattam. Higgadtan viszonyultam hozzá, és mondtam, hogy megbocsátom neki, amit velem tett. Nem fogok elválni, továbbra is együtt fogunk élni és harcolni a gyerekünkért. De szabtam egy feltételt.
Azt mondta, megtesz bármit a hátralévő életében, amit csak akarok. Mikor megegyeztünk, mondtam neki, ha azt akarja, hogy megbocsássak és továbbra is része maradhasson a családnak, fel kell hívnia az összes családtagját (márpedig nagy családja van) és minden barátját, és be kell vallania nekik, hogy viszonya volt. Részletesen el kell mesélnie, hogyan vert át engem, és azt is el kell mondania, milyen cinikusan viselkedett a kifogásával a családunk legsötétebb időszakában.
Mondtam neki, hogy ez az egyetlen feltétel. Nagyon dühös lett. Azt mondta, ez kegyetlenség. Szerinte ő ezt nem érdemli meg. Megkértem, hogy költözzön el és gondolkodjon. Mondtam neki, hogy várok, amíg sikerül döntenie. Rosszul tettem, hogy ezt a feltételt szabtam?”
