A demencia korai tüneteit felismerni nem mindig egyszerű. Sok közülük inkább csak hétköznapi feledékenységnek vagy egyszerű hangulatingadozásnak tűnik.
De ha időben azonosítod a tüneteket, a korai diagnózis jobb és időben történő kezelést tesz lehetővé, nagy könnyebséget jelent a betegnek és a családnak is.
1. Furcsa és nem helyénvaló viselkedés.
A demenciás emberek a korábbiaktól eltérően kezdhetnek viselkedni, megtagadva azokat a szociális normákat, melyekhez korábban alkalmazkodtak. Ezt a tünetet gátlástalanságnak nevezzük, ami akkor lép fel, mikor az agy impulzus-kontrollja megváltozik. Ennek következtében udvariatlanul, tapintatlanul viselkednek, megjegyzéseket tesznek, szociális közegben nem helyénvaló módon viselkednek, és olyan impulzív cselekedeteik lesznek, mint például idegenek megérintése vagy csendes helyeken a hangos beszéd.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy bár ezek a tettek sok kellemetlenséget okoznak a családnak, nem szándékosak, hanem a neurológiai hanyatlás következményei. Empátiával és megértéssel igyekezzünk kezelni ezeket a helyzeteket.
2. Nehezen találják a szavakat.
A nyelvi nehézségek a legfőbb tünetei közé tartoznak a demencia egyes típusainak, főleg az elsődleges progresszív afáziának, a frontotemporális demencia egyik fajtájának.
Ahogy az agyban a frontális és a temporális lebeny állapota romlik, a betegnek nagy nehézséget okoz megtalálni a megfelelő szavakat, összerakni értelmes mondatokat és tisztán kifejezni a gondolatait.
Idővel ezek a változások komoly frusztrációt idéznek elő a betegben, melynek hatására csökken a kommunikáció és a szociális kapcsolatok mennyisége is. Bár nem minden elsődleges progresszív afázia fejlődik teljes demenciává, sokan tapasztalnak súlyosabb kognitív hanyatlást, ami érinti a memóriát, az érvelést és a mindennapi funkciókat.
3. Változás a szagok beazonosításában.
Az otthon használatos AROMHA tesztet kifejlesztő kutatók rájöttek, hogy az enyhe fokú kognitív rendellenességgel rendelkező időseknél jelentősen romlik a szagok felismerése, megkülönböztetése és megmorizálása az egészséges társaikhoz képest.
4. Mindennapos rutinfeladatok elvégzésének nehézsége.
A mindennapos feladatokat, melyeket korábban automatikusan végzett, a demenciás ember már kihívásnak fogja találni. Ahogy az agy képessége csökken a feladatok rangsorolására és a lépések felidézésére, a hétköznapi feladatok, mint az öltözködés, főzés vagy fürdés összezavarhatják az embert és teljesíthetetlennek tűnhetnek. Az illető elfelejti, hogyan kell megfelelő sorrendben felvenni a ruhákat, a legegyszerűbb receptet is képtelen lesz elkészíteni, vagy akaratlanul is kihagyja a személyes higiéniai feladatokat.
Ezek az egyre növekvő nehézségek a gondozóra való támaszkodást teszik szükségessé, ami jól szemlélteti a demencia progresszív jellegét, valamint a beteg megértésének és támogatásának szükségességét.
5. Látással és térbeli érzékeléssel kapcsolatos problémák.
A demencia nem csak a memóriát érinti, megzavarja a látást és a térbeli érzékelést is, melyek létfontosságúak a tájékozódáshoz és a környezetben való eligazodáshoz.
A demenciás beteg rosszul méri fel a távolságot és a mélységet, nehezen azonosítja be az ismerős arcokat, tárgyakat, helyeket. Ennek következtében romlik az olvasási képesség, fokozódik az eltévedés kockázata és veszélyessé válnak egyes tevékenységek, mint a vezetés.
Ha a látás és a térbeli érzékelés romlik, az illető elveszti magabiztosságát a saját környezetében való mozgásban, zavarttá válik, szorongani kezd, és nem tud eligazodni a mindennapi életben.
6. Alzheimer-specifikus tünetek.
A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, ami érinti a memóriát, a tervezési és szervezési képességeket.
Úgy tűnhet, hogy az agy és a szájüreg egészsége között semmi összefüggés nincs, de a kutatók nagyon is szoros kapcsolatra derítettek fényt a kettő között – főleg az Alzheimer-kór esetében.
Tanulmányokban kimutatták, hogy az ínybetegséget okozó baktérium (Porphyromonas gingivalis) jelen van az Alzheimer-kóros emberek agyában. Ez a baktérium olyan méreganyagokat termel, melyek károsítják az agysejteket, potenciálisan hozzájárulnak a memóriavesztéssel és kognitív hanyatlással összefüggésbe hozható, káros fehérjék felhalmozódásához.
Ez az összefüggés azt jelenti, hogy a rossz szájhigiénia is szerepet játszhat az Alzheimer-kór előrehaladásában, mivel a szájüregi baktériumok bekerülhetnek a véráramba és eljuthatnak az agyba. A megfelelő szájhigiénia – a rendszeres fogmosás, fogselymezés és rendszeres fogászati ellenőrzés – nem csak a szép mosoly érdekében fontos, de sokat tehetünk vele az agyunk egészségéért is.
