Dönteni arról, hogy magadhoz vedd-e az idősödő szüleidet, az egyik legkeményebb dolog az életben. Ebben a döntésben szerepet játszanak kulturális, érzelmi és gyakorlati tényezők is, hiszen az összeköltözés hatással lesz a személyes térre és az anyagi helyzetre is.
Egy nő osztotta meg történetét Redditen. A 33 éves nő már néhány éve egyedül él. A saját pénzéből vásárolt magának házat, és fáradhatatlanul dolgozik azért, hogy kényelmes és biztonságos környezetet teremtsen magának, ami korábban nem adatott meg neki.
A szülei, akik a 60-as éveikben járnak, mindig is bajban voltak a pénzzel, rossz pénzügyi döntéseket hoztak, annak ellenére is, hogy a nő folyamatosan próbált segíteni rajtuk.
A szüleim házát nemrég lefoglalták, és megkérdezték, hogy átmenetileg maradhatnak-e nálam. Három felnőtt az én otthonomban elég szűkösen lenne, és én nagyra értékelem a függetlenségemet és a magánéletemet is.
A másik fontos dolog, hogy a szüleim velem nagyon lekezelően bánnak, és nem érdeklik őket a személyes határaim. Mikor utoljára nálam voltak, kritizálták az életmódomat, a megkérdezésem nélkül átrendezték a bútorokat, és még az egyik szomszédommal is összevesztek.
Felajánlottam nekik a segítségemet abban, hogy találjunk egy megfizethető albérletet, és az első hónapot fizetem is nekik. Támogatási lehetőségeket is kerestem, amiket megpályázhatnának. De visszautasították az ajánlatomat, mert szerintük a családtagoknak támogatniuk kell egymást, és ezekben a nehéz időkben az én feladatom segíteni nekik.
A testvéreim különbözőképpen vélekednek erről. A bátyám szerint szívtelen vagyok, a húgom viszont megérti az aggályaimat. Egyikük sem fogadja be a szüleinket, mert kicsi lakásban élnek.
A szüleim próbáltak bűntudatot ébreszteni bennem, felhozták, hogy gyerekkoromban ők gondoskodtak rólam, és most ezt vissza kellene adnom nekik. A rokonságban azt híresztelték, hogy magukra hagytam őket, bíráló üzeneteket kaptam a családtagoktól. Emiatt kétség ébredt bennem a döntésemmel kapcsolatban, bár biztos vagyok benne, hogy ha odaköltöznek hozzám, azt a mentális egészségem fogja megsínyleni.
Rosszul tettem, hogy elutasítottam őket, miután elvesztették az otthonukat? Be kellene fogadnom őket, vagy a saját érdekeimet kellene szem előtt tartanom?
Sok kommentelő támogatta a nőt a döntésében.
- Nekik az volt a feladatuk, hogy gondoskodjanak rólad, míg felnősz, nem te kérted, hogy megszüless. De róluk gondoskodni nem a te feladatod és nem a te felelősséged. © redditpusiga/ Reddit
- Ha hagyod őket beköltözni, sosem fognak elmenni. Átveszik az uralmat a házban, megpróbálják irányítani az életedet, és csak azt fogják hajtogatni, hogy mivel tartozol nekik, végig bűntudatot fognak kelteni benned. © Iworkinacupboard / Reddit
- Tanulj az én hibámból! Én megbántam, hogy hagytam, hogy anyám hozzám költözzön. Életem legnagyobb hibája volt. Kb. 1 éve lakik nálam, nem számítottam rá, hogy ilyen sokáig marad, de így történt. © Western_Ad4843 / Reddit
- A saját érdekedben, a mentális állapotod érdekében ne engedd őket beköltözni! Mivel már bűntudatot keltettek benned, el fogod nekik felejteni a múltbeli viselkedésüket, és meg fognak győzni arról, hogy a család mindenekelőtt. © LoveBeach8 / Reddit
- Ha beengeded őket, az egyetlen lehetőség, hogy külön élj tőlük, az lesz, ha te költözöl el, magad mögött hagysz mindent, és fizeted a bérleti díjat helyettük. © isawsparks27 / Reddit
- Ne feledd, hogy ez nem ok nélkül történt velük. Ez nem úgy van, hogy egyszer elfelejtesz albérletet fizetni és máris az utcán találod magad. Sok-sok hónapjuk volt rá, hogy kitaláljanak valami megoldást, hitelt vegyenek fel, másodállást vállaljanak stb. Ez rajtuk múlott, ezért nincs okod arra, hogy te érezd magad bűnösnek. © Helpful-Science-3937 / Reddit
- Ha a bátyád lakása annyira kicsi, akkor mehetnek bármelyik rokonhoz, aki üzenetet küldött neked. © No-Archer8974 / Reddit
- Azzal egyetértek, hogy a családtagoknak segíteniük kell egymást, de te ezt már nagyon sokféle módon megpróbáltad. Megkönnyítheted valakinek a dolgát, de nem kényszerítheted, hogy éljen a lehetőséggel. © One_Trifle1191 / Reddit
