A babák óriási fejlődésen mennek át az anyaméhben. Egy tanulmány miatt megfigyeléseket végeztek velük kapcsolatban. Lefotózták, hogyan reagálnak bizonyos ételekre, és látták, hogy mosolyognak, ha az étel ízlik nekik, illetve grimaszolnak, ha nem.
Ebből következtetni lehet arra, hogy már van ízlelésük, vannak érzéseik, képesek figyelni és reagálni is bizonyos dolgokra.
1. Reagálnak a különböző ételekre.
A tanulmányban 32-36 hetes kismamákat vizsgáltak. Az egyik étel, amit kaptak, a kelkáposzta volt. Úgy tűnt, a pocakban lévő babák többségének nem tetszett ez a zöldség, mert fintorogtak, összehúzták a szájukat, és sírós arcot vágtak. A tudósok 4D ultrahang segítségével rögzítették a magzatok reakcióit, így pontos képet kaptak.
Amikor az anyukák sárgarépát vagy répalevet kaptak, a babák teljesen más reakciót mutattak. Elhúzták a szájuk sarkát, mintha mosolyognának, tehát tetszett nekik az íz. Az ízek közti különbségtétel a bizonyíték arra, hogy a magzatok az anya által elfogyasztott tápláléknak képesek érezni az ízét.
A tudósok úgy vélik, a sárgarépa édes íze tetszhetett a babáknak. Magasabb a cukortartalma, és kissé gyümölcsös íze van. Ezzel szemben a kelkáposzta keserűbb, éppen ezért választották a kísérlethez.
2. Ekkor alakulnak ki az ízlelőbimbók.
A terhesség 8. hetében már elkezdenek kialakulni az ízlelőbimbók. Naponta körülbelül 175-750 milliliter magzatvizet nyelnek, ami tartalmazza a táplálékok ízanyagát, amit az anya elfogyaszt. Cukor, aminosavak, fehérjék, só és zsírsavak is megtalálhatók ebben a folyadékban, amit a baba fogyaszt. Ez az oka annak, hogy a babának már jóval a születés előtt kialakulnak a preferenciái az ízek tekintetében.
3. Már az anyaméhben van szőr a testükön.
Lanugónak nevezik a magzatpihét, ami a baba teljes testét borítja, még az arcát is, kivéve a talpát és a tenyerét. Ez a pihe nem marad sokáig a testén, közvetlenül a születés után eltűnik. Ugyanez a pihe megfigyelhető egyes állatfajoknál is, például az elefántoknál és a fókáknál. A különbség az, hogy ezek az állatok a születésük után is szőrösek maradnak.
4. Öt hetesen kezd verni a szívük, mégpedig elég gyorsan.
A baba szíve 5-6 hét után kezd verni, és ekkor még nem nagyobb egy gombostű fejénél. Körülbelül 10 hét, amíg a szív teljesen kifejlődik, ilyenkor percenként 110-160-at ver. Érdekesség, hogy a lányok szíve a szülés időpontjához közelítve hevesebben dobog, mint a fiúké.
5. Ásítanak, sírnak és pisilnek.
Ultrahang vizsgálatok alkalmával az orvosok azt tapasztalták, hogy a babák kinyitják a szájukat, pont úgy, mint mikor ásítunk. Ezt a cselekvést először a 24. hét környékén lehet megfigyelni, de a 36. hétre teljesen megszűnik. Nagyjából akkor, amikor elkezdenek ásítani, elkezdenek sírni is. Bár a sírásukat nem halljuk, a mozdulatok, mint az áll remegése, a száj mozgása és az állkapocs nyitása egyértelműen sírásra utalnak.
A kutatók szerint a magzatok az anyaméhben a 9. és a 16. hét között kezdenek el pisilni. Amikor már kissé fejlettebbek, akár 500-700 milliliter vizeletet is üríthetnek naponta. Ha azon gondolkodsz, vajon hova távozik a vizeletük, a válasz: a magzatvízbe.
6. 50%-kal több csonttal születnek, mint amennyi a felnőtteknek van.
Abban a pillanatban, mikor a baba világra jön, a testében 300 csont található. Ahogyan növekszik, ezeknek a csontoknak egy része összeforr, így a számuk lecsökken 206-ra. Ez tehát közel 100 extra csontot jelent, amelyek valójában nem is csontok, többnyire inkább porcok, amelyek a csontokkal fognak majd összenőni. Ezek a porcok a baba egész testében megtalálhatók, de elsősorban a nyakuknál.
7. A nagyon erős zajok negatívan hathatnak a hallásukra.
Körülbelül a 18. héten elkezd nőni a baba füle, és feltehetően már hall bizonyos külső hangokat. Mire eléri a 6 hónapos kort, képes lesz a hang felé fordulni. A nagyon erős zajok, mint a sziréna vagy a hangos zene nem feltétlenül károsak a babára, de ha folyamatosan ki van téve nekik, akkor árthatnak. A terhes nőknek nem ajánlott 115 decibel feletti hanghatásnak kitenni magukat.
