18 alkalom, amikor az élet olyan fordulattal állt elő, amiből felejthetetlen sztori lett

0

Valószínűleg mindenkinek volt már olyan napja, ami teljesen átlagosan kezdődött, majd olyan fordulatot vett, hogy abból mesélni való sztori kerekedett. Egy véletlen képes teljesen átírni a terveinket, sőt, néha az egész életünket. Pontosan erről lesz most szó: amikor szokványos eseményekből valami elképzelhetetlen fordulat lesz, és egy apró ballépés felejthetetlen pillanatokat szül.

  • Miután megszületett a lányunk, a férjem elkezdett későig bent maradni a munkahelyén. Elhatároztam, hogy követni fogom. Fizettem a taxisofőrnek, hogy kövesse őt. Aztán láttam, hogy belép egy épületbe. Követtem odabent is, és láttam, hogy a férjem ott táncol 2 Pokémon jelmezes lánnyal. A férjem barátja is ott ült.
    Hamarosan kiderült, hogy a férjem a barátjával egy rendezvényszervező vállalkozást indított. Egyelőre csak ezt a fura helyszínt tudták kibérelni. Ezt karácsonyi ajándéknak szánta nekem, hogy legyen saját vállalkozásom a szülési szabadságom alatt. Most egy megfelelő irodát keresünk és próbáljuk megszerezni az engedélyeket. © mommdarinka / Instagram
  • 5. osztályban megvicceltük az egyik osztálytársamat. Elloptuk a füzetét, és úgy tettünk, mintha az enyém lenne. Kitépkedtük belőle a lapokat és papírrepülőket készítettünk belőlük. Nagyon lelkesen segített benne! Aztán megmutattuk neki a füzet utolsó lapját, amin ott állt a neve. Az öröm helyett egyből pánik lett úrrá rajta. © Overheard / Ideer

  • Az egyik ügyfél megkérdezte, miért gyalog és nem biciklivel járok dolgozni. Mondtam neki, hogy a biciklimet pár éve ellopták. Ma bejött, és adott nekem egy új biciklit. © Ryan1624 / Reddit
  • Kékre festettem a hajamat, az alját zöldre. Befóliáztam és vártam 40 percet. Közben filmet néztem és rendeltem enni. Teljesen megfeledkeztem róla, hogy fólia van az egész fejemen. Csak akkor döbbentem rá, mikor a futár átadta az ételt, elfordult és kitört belőle a röhögés. Érthető volt. Úgy mentem ki az ételért, hogy leginkább egy rénszarvas jelmezbe bújt valakire hasonlítottam, akinek kék csíkok vannak az arcán és alufólia a fején. © Overheard / Ideer
  • Az egyetemen kínaiul tanulok. Metróztam, mikor megakadt a szemem egy srác kínai betűkkel írt tetoválásán. Egy hosszú szó volt a karján. Elolvastam, és kiderült, hogy egy gombóc receptje! Remegő lábakkal odamentem hozzá és elmondtam neki. Nevetett! Azt mondta, szándékosan csinálta és viccesnek találja, hogy rajta van a recept. Elképesztő humorérzéke volt. Még soha nem láttam hasonlót. © Not everyone will understand / VK

  • Azt hittem, elveszett a kutyám. Kiderült, hogy a borz csapda kutyákkal is működik. © hurricanejen / Reddit
  • Volt egy osztálytársam, aki iszonyúan idegesített. Mindig csúfolódott velem, bántott, én pedig bosszút álltam rajta. Szemetet tettem a táskájába, ő pedig beárult a tanárnál. Rágót ragasztottam a székére, erre ő összefirkálta a füzetemet.
    A ballagási bankett végén, napfelkeltekor még összefutottunk, váltottunk egy pillantást, majd elindultunk külön utakon, azzal az elégedett érzéssel, hogy soha többé nem találkozunk.
    Néhány évvel később azonban összefutottunk egy közös barátunk szülinapján. Mondtam neki: “Nahát, te voltál a legfőbb ellenségem!” Nevetett és azt kérdezte: “Te meg honnan kerültél elő?” Elkezdtünk beszélgetni, sokat nevettünk.
    Aztán újra találkoztunk, elmentünk sétálni, majd egyszer csak…összeházasodtunk. Már 7 éve vagyunk együtt. Vicces, hogy az élet milyen fordulatokat tud tartogatni. Időnként ránézek és arra gondolok, ha valaki akkoriban azt mondja, ő lesz a feleségem, valószínűleg csak kinevettem volna. © Palata 6 / VK
  • Elkezdtem észrevenni, hogy a férjemmel gyakran veszekszünk, mert együtt töltjük az összes szabadidőnket. Mindkettőnknek szüksége van egy kis különlétre. Elhatároztam, hogy több időt fogok magamra és a saját fejlődésemre szánni.
    Munka után elmentem masszázs tanfolyamra, aztán edzőterembe. Elkezdtem későn hazajárni, este 10-11 körül. A férjem ettől sem volt elragadtatva. Olyan, mintha soha semmi nem lenne jó neki. Baj, ha túl sok figyelmet kap, baj, ha túl keveset – minden baj. © Overheard / Ideer

  • Elmentünk bevásárolni. Aztán hallottuk, hogy ez a kiscica nyávog az autó alatt. Odaszaladt a 4 éves fiamhoz, elkezdett dorombolni és hozzásimult. Most van egy macskánk! © janaynaytaytay / Reddit
  • Úgy döntöttem, veszek egy feromon tartalmú parfümöt. Hallottam, hogy a férfiakat megőrjíti. Ráspricceltem magamra, és elmentem a bevásárlóközpontba. A férfiak tényleg megfordultak utánam. Azt gondoltam, talán tényleg működik. Aztán odajött hozzám egy eladónő, és azt súgta a fülembe: “Azt hiszem, kifordítva vetted fel a ruhádat.” © Mamdarinka / VK
  • Elmentünk a szüleimmel az öcsém orvosi egyetemi diplomaosztójára, ahol megtudtuk, hogy soha be sem volt iratkozva. Négy éven keresztül folyamatosan átvert minket. Pedig az ország egyik legjobb orvosi egyeteméről volt szó. © spaceraingame / Reddit

  • A legkedvesebb olasz úriember látta, hogy késő estig dolgozunk egy sürgősségi csatornajavításon, és hozott nekünk frissen főzött kávét. © Apprehensive_Dog3323 / Reddit
  • Mikor elkezdtem az írással foglalkozni, egy számomra ismeretlen illető plagizálással vádolt meg. Nevetséges volt és teljesen megalapozatlan. Válaszoltam neki és folytattam tovább a munkámat.
    Pár évvel később megkeresett egy kiadó, hogy az adott szakterület szakértőjeként írjak egy könyvet. Igent mondtam és elkezdtem dolgozni rajta. Aztán a kiadó azt mondta, szeretnék, ha társszerzővel folytatnám tovább a munkát. És ki volt a társszerző? Hát az a bizonyos illető. Mondtam a kiadónak, hogy továbbra is szeretnék ezzel a projekttel foglalkozni, de mivel az az illető hamisan vádolt meg plagizálással, nem vagyok hajlandó vele dolgozni. A kiadó ezt elfogadta. Az illetőt ejtették, én kaptam az egész projektet, és a könyvem több tízezer példányban kelt el. Az illető pedig már több mint 1 éve nem jelentetett meg semmit. © permafacepalm / Reddit
  • Állok egy üzletben, el vagyok merülve a gondolataimban. Várok az eladóra, hogy megfelelő méretben hozza a cipőt. Hirtelen megjelenik előttem egy arc kidülledt szemekkel és nyújtja felém a kezét. Hátrálok, mire elkiáltja magát: “A fenébe! Azt hittem, bábu vagy!” És a férfi eltűnt az ellenkező irányban óriási nevetés közepette. © Overheard / Ideer

  • Kölcsönkértem a lányom autóját. Felnőtt, komoly férfi vagyok, közel 50 éves. És most így nézek ki. © NorCalN***Mike / Reddit
  • A most már exbarátnőm elhívott, hogy töltsek vele 3 hetet Svédországban tavaly karácsonykor. A dolgok jól mentek köztünk, mégis az utazás első hete után szakított velem. A svéd vidék kellős közepén, úgy, hogy még 2 hét hátra volt az utazásunkból. Megkérdeztem, ezt miért nem tudta közölni indulás előtt vagy mikor hazaértünk. Azt mondta, nagyon szerette volna, ha látom Svédországot, és hogy egészen addig a napig nem tudta, hogy szakítani fog velem.
    Semmi előjele nem volt a dolognak, nem vitatkoztunk, nem veszekedtünk. Egy kissé távolságtartó volt, de gondoltam, az utazás az oka. Mesebeli karácsonyi utazásból óriási kudarc lett egy pillanat alatt. Végül hamarabb jöttem haza. Még mindig nem vagyok túl rajta. © GoldenGrlz / Reddit

  • Az egyik szomszéd nemcsak ráragasztotta az ajtónkra a számlánkat, amit véletlenül ki is nyitott, de még a vízszámlára való pénzt is mellékelte hozzá. Mindenképpen továbbadom majd ezt a kedvességet! © NoSudo_ / Reddit
  • Elmentem kenyérért a legközelebbi boltba a kislányommal (3 éves). Nem öltöztünk fel különösebben, mert azt gondoltam, hogy csak veszek egy kenyeret és gyorsan hazamegyünk. De ő meglátta az instant tésztát és elkezdett könyörögni érte, pedig még soha nem kóstolta.
    A pénztárnál állunk, ő pedig összekulcsolja a kezét és könyörög: “Ó, anyu, kérlek, vedd meg! Már nem bírom a kenyeret. Vegyél tésztát, csak most az egyszer.” Én pedig azt mondtam: “Kicsim, csak kenyérre van pénzem. Talán majd máskor.”
    A mögöttünk álló férfi azt mondta: „Hölgyem, hadd vegyek önnek valami rendes ételt. Legalább a gyereknek.” Még soha nem éreztem magam ennyire kínosan. Szerencsére a pénztáros ismerte minket, nevetett, és mindent elmagyarázott neki. © Mamdarinka / VK
A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kapucíner fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét