15 alkalom, mikor az univerzum épp a megfelelő pillanatban küldte a megfelelő embert

0

Az életben előfordul, hogy valaki a legváratlanabb pillanatban bukkan fel, készen arra, hogy segítő kezet nyújtson. A következő történetekben a segítség a legjobb időben érkezett, azt az érzést hagyva maga után, hogy a világunk mégsem olyan durva, mint hinnénk.

  • A családunk nemrég nyitott egy kis kávézót. Egy csendes, barátságos kisvárosban élünk, a nyitásra mindenki összegyűlt.
    A nap felénél a kávégép elromlott. Elkezdett füstölni, majd leállt. Ez a legelső napon történt, mikor a kávézó tele volt vendégekkel. Teljesen elkeseredtünk, hiszen egy vadonatúj gép volt és senki sem tudta, hogyan javíthatnánk meg. Ekkor egy új vendég lépett be a kávézóba. Egy férfi, aki csak átutazóban járt a városban. Szerencsére értett a gép megjavításához. Köszönetképpen megvendégeltük. A helyiek is adtak neki ajándékokat köszönetképpen. 3 hónappal később láttuk, hogy a férfi egy közeli házba költözött. Azt mondta, azért döntött így, mert látta, hogy mennyire barátságosak az itt lakók, és része szeretne lenni ennek a közösségnek. © Ward № 6 / VK
  • Egy parkban ültem egy padon, nagyon rossz kedvem volt. Egy férfi jött arra a kutyájával, a kutya odajött hozzám. Kicsit féltem tőle, mert nagy volt, de a férfi megnyugtatott, hogy nyugodtan megsimogathatom, mert szereti az idegeneket. Mosolyogtam, teljesen megfeledkeztem a bajaimról, elkezdtem vakargatni a fülét. Rájöttem, hogy változtatnom kell az életemen, és hogy már elegem van a magányból. Ezért elmentem a menhelyre és elhoztam egy kiskutyát. Így már nem vagyok egyedül, van egy csodálatos 4 lábú barátom. © Ward № 6 / VK

  • Munkába mentem. Fagyos és sötét volt a reggel. A szél egy zacskót fújt felém a földön. Gondoltam, csak átlépem és tovább megyek. Felemeltem a lábamat, de a cipőm sarka beleakadt a zacskóba. Megcsúsztam a jégen, elestem, a harisnyám kiszakadt és lehorzsoltam a térdemet. Szerencsére egy férfi felsegített és elkísért a gyógyszertárba. Az én hősöm. © Overheard / Ideer
  • Anya különféle rendezvényeket szervez. Éppen óvodásokkal próbált, akik között volt egy nagyon szomorú kisfiú. Folyton a földet bámulta és nem akart énekelni. Látva ezt, anya megkérdezte, mi a baj. A fiú bevallotta, hogy rossz a kedve.
    Anya fogta a kezét, az ujjaival a fiú tenyerébe rajzolt egy napocskát, és azt mondta: “Sok sugara van, ami melegít téged és jó kedvre derít.” A kisfiú rögtön felvidult és ezután már hangosan énekelt. Néhány nappal később az óvónő mondta anyának, hogy az előadás előtt a kisfiú félrevonult, rajzolt valamit a tenyerébe, és közben suttogott. © Overheard / VK

  • Nehéz napom volt. Rengeteg pénzt fizettem ki számlákra, iskolára, végül alig maradt valami a számlámon. Nagyon vágytam valami édesre, ezért beugrottam a legközelebbi boltba. A kasszánál a lány megkérdezte, szeretne mellé kávét is? Vetettem egy szomorú pillantást a kávégépre, és mondtam, hogy szeretnék, de nincs rá pénzem. Mosolyogva ajánlotta fel, hogy ingyen ihatok egyet. Kiderült, hogy van egy caffé suspenso nevű koncepció, ami azt jelenti, hogy valaki kifizet két kávét, de csak egyet iszik meg, a másikat odaadhatja valakinek. Zavarban voltam, hálálkodtam, elfogadtam és arra gondoltam, hogy legközelebb visszajövök és ugyanígy fizetek egy kávét valaki másnak. Nagyon jó érzés volt ez a jócselekedet, még akkor is, ha csak egy csésze kávéról volt szó. © Alejata / Pikabu
  • Teljesen padlón voltam. Egy hotelben laktam. Állásom volt, de nem kerestem eleget ahhoz, hogy ott maradhassak, míg megjön a fizetésem. Egy barátom meghívott ebédelni, és mondta, hogy sokkal ugyan nem tud segíteni, de valamennyi pénze van. Ez még mindig 300 dollárral kevesebb volt a szükségesnél.
    A szomszéd asztalnál ülő férfi éppen távozni készült, és azt mondta, ne menjek sehova, amíg vissza nem jön. A felesége ott maradt, pedig a számlát már rendezték. Pár perc múlva a férfi visszatért, és a kezembe nyomott 300 dollárt. Kértem az elérhetőségét, de azt mondta, nem kell neki visszaadnom a pénzt, csak dolgozzak tovább, hogy ne kerüljek utcára.
    Ez a férfi mentett meg engem és anyámat attól, hogy hajléktalanok legyünk. Most is van munkám, egy szép kis lakásban élek, de az ő jószívűségét sosem fogom elfelejteni. Azóta én is igyekszem segíteni, akinek csak tudok, hogy így viszonozzam az ő jóságát. © Limp_Distribution / Reddit
  • Néhány évvel ezelőtt saját vállalkozásba kezdtem, de ehhez pénzre volt szükségem. A város egyik jól ismert üzletemberétől akartam segítséget kérni. A többiek azt mondták, hogy meg se próbáljam, mert meghallgatni sem fog, de én vállaltam a kockázatot.
    Nehéz volt összehozni vele a találkozót. De végül sikerült. Felvázoltam neki a terveimet. Kedvesen meghallgatott és írt egy csekket egy szép összeggel, amit bármikor visszafizethetek. Annyira meglepődtem, hogy majdnem sírva fakadtam. Aztán elmesélte, hogy egyszer egy befolyásos ember segített rajta, mikor senki más nem hitt benne. Az üzlet azóta elég jól megy, és ez az üzletember is az egyik kliensem lett. Tényleg vannak még jó emberek a világon. © Not Everyone Will Understand / VK

  • A reptéren voltam, akkor repültem először egyedül, nagyon izgatott voltam. A biztonsági ellenőrzésnél voltam. Mindent ki kellett vennem a zsebeimből, a telefont, a pénztárcát, az útlevelet. Ekkor láttam, hogy a telefonomat a taxiban felejtettem. Nélküle teljesen elveszett voltam, nem tudtam elérni a családomat, akik vonatjegyet vettek nekem. Pánikrohamot kaptam. Aztán két, hihetetlenül kedves nő, Samantha és Kim, megengedték, hogy használjam a telefonjukat, és valahogy sikerült elérnem a taxisofőrt. Kész csoda lett volna, ha vissza tudom szerezni a telefonomat, de a sofőr visszahívott és eljött a reptérre, hogy odaadja nekem! Annyira hálás voltam nekik, a két nőnek és a sofőrnek! Kimentem a telefonért, visszamentem a biztonságiakhoz, és pillanatokon múlt, hogy sikerült elérnem a gépet. Megesküdtem, hogy ezentúl én is ilyen kedves leszek mindenkihez. Samantha és Kim, köszönöm nektek, akárhol is vagytok! © thisisrat / Reddit
  • Elestem a biciklimmel, leesett róla a lánc. Arra jött egy másik biciklis, megállt és 3 gyors mozdulattal visszatette a láncomat. Az egész nagyon gyorsan történt. Köszönetképp akartam neki pénzt adni legalább egy kávéra, de elsietett. Micsoda profi! Köszönöm, kedves idegen! © schwarzmalerin / Reddit

  • Terhes voltam, egy nagy könyvesboltban dolgoztam. Az egyik nap a kasszában voltam, nagyon fáradt voltam és amúgy is nehéz napom volt. Csak arra vágytam, hogy hazamenjek, feltegyem a lábam, és ez az arcomra volt írva.
    Egy idősebb férfi jött a kasszához, és mondta, hogy szeretne venni abból a drága csokiból, amit árulunk, de azt akarta, hogy én ajánljak neki ízeket. Mondtam neki, hogy a málnás étcsoki az én kedvencem, erre vett egy olyat. Miután beütöttem a gépbe, odaadta nekem, és azt mondta, látja, hogy jól fog jönni nekem. Próbáltam udvariasan visszautasítani, de a korához képest meglepően gyorsan távozott. Gyakran eszembe jut. © RagingAardvark / Reddit
  • Az öreg autóm lerobbant az esőben. Félrehúzódtam vele, de fogalmam sem volt, mihez kezdjek. 18 éves voltam, nem értettem a javításhoz, és pénzem sem volt fizetni érte. Aztán megállt mellettem egy srác, megkérdezte, mi a gond. Mondta, hogy nyissam fel a motorháztetőt. 10 percen át ügyködött rajta és közben magyarázott. A kocsi beindult. Átadta a névjegykártyáját, és azt mondta: “Ha bármikor segítségre van szükséged, keress meg. Tanácsot ingyen adok.” Kiderült, hogy autószerelő műhelye van, és kifejezetten olyan autókra szakosodott, mint az enyém. © autorotater / Reddit
  • A lányom a játszótéren felejtette a telefonját. Nagyon dühös voltam. 3 nappal később kaptam egy hívást. Találkoztam a férfival, aki megtalálta a telefont. Próbáltam pénzzel megköszönni, de visszautasította. Kinyitottuk a telefon hátlapját, és egy teljesen másik akkumulátor volt benne. Száraz és tiszta volt, annak ellenére, hogy órákon át ázott az esőben. A férfi megjavította. Ha ilyen emberek még léteznek, akkor nincs veszve semmi! © Mamdarinka / VK

  • Nagyon magam alatt voltam az iskola és minden más miatt is. Hazafelé megálltam egy boltban, hogy csokit vegyek, hátha attól majd jobban érzem magam.
    A kasszánál a srác észrevette, hogy rossz kedvem van, és ingyen odaadta nekem a csokit. Egy nagyon szimpla kedvesség volt ez, de majdnem sírva fakadtam tőle. Rögtön jobb lett a napom. © angry__donkeys / Reddit
  • 27 évesen vettem meg a lakásomat egy olyan sráctól, akivel korábban még sosem találkoztam. Rengeteg más ajánlat érkezett a lakásra, de én csak annyit tudtam ajánlani, amennyim volt. Hónapok óta keresgéltem és sok lakásról lecsúsztam már olyan ajánlatok miatt, amikkel esélyem sem volt felvenni a versenyt.
    Beleszerettem ebbe a környékbe, és mivel korábban már két ajánlatot is tettem, írtam egy levelet a srácnak, elmeséltem az egész történetet, hogy mennyire keményen spóroltam, hogy megvehessem életem első lakását.
    Végül a sokkal magasabb ajánlatokkal szemben az enyémet fogadta el. Elmesélte, hogy 10 évvel ezelőtt vette ezt a lakást, mikor 27 éves volt és alig volt pénze, ezért érintette meg annyira a levelem. Valószínűleg kaphatott volna érte 40.000 dollárral többet is, de nekem akarta megadni azt a lehetőséget, amit annak idején ő is megkapott. Örökké hálás leszek neki. © HorseMeatSandwich / Reddit
  • Nemrég vettem egy kabátot, amibe lopásgátló volt varrva. Kijöttem a boltból, ahol nagy volt a tömeg, és a kapu elkezdett sípolni! Ideges voltam, mert az őr már századik alkalommal ellenőrizte a táskámat.
    Ott álltam, elpirultam, és majdnem sírni kezdtem. Ekkor odajött a társa, gyorsan magához fordított, azt mondta a másiknak: “Hagyd békén a lányt!”, majd kigombolta a kabátomat, elővett egy ollót, és hősiesen levágta a mágnest. © Overheard / Ideer
A cikk a BS angol nyelvű cikke nyomán készült a Kapucíner fordításában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét