A szeretetnek nem mindig vannak látványos belépői. Néha elrejtőzik egy uzsonnás dobozba tett cetliben, egy reggeli kávéban vagy egy kedves szóban, ami tovább marad meg, mint maga a hang. Idővel sem halványul, csak új kezeket, új szíveket és új utakat talál, hogy megmutassa magát.
- Anya minden este felhívott csak azért, hogy megkérdezze, ettem-e. Miután meghalt, nem töröltem ki a számát. Hónapokkal később a telefonom meghibásodott, és véletlenszerűen kaptam egy értesítést: “Elmulasztott hívás: Anya” Kiderült, hogy hiba volt. Még mindig azt suttogom: “Igen, anya, ettem.”
- Mindig, mikor beszállok az autóba, hallom a párom hangját: “Biztonsági öv először, zene csak utána.” Most már automatikusan mondom, mikor valaki velem utazik. Nevetnek, de mindenki beköti magát. A szeretet így marad meg: nem szabályokban, hanem visszhangként.
- Aznap, mikor megtudtam, hogy a nagyanyámnak stroke-ja volt és többé nem fog tudni járni, sem beszélni, a főiskolán voltam. A mosdóban omlottam össze. Bejött egy lány, és kérdezte, szükségem van-e egy ölelésre. Annyira sírtam, hogy az arcát meg sem néztem.
A vállán sírtam kb. 10 percen át, aztán összeszedtem magam és elmentem órára. Nem magyaráztam meg neki a dolgot és nem is kérdezte. Többé nem is ismertem fel, nem beszéltünk. Néha biztosan látott engem a főiskolán, és talán azon tűnődött, minden rendben van-e velem. © AvadaKedavras / Reddit - Valaki ráragasztott 1,5 dollárt és egy üzenetet az irodai automatára. “Nehéz napod van? Én állom. Majd jobbra fordulnak a dolgok.” A hét végére 5 újabb cetli került az automatára újabb bankjegyekkel.
- A fiamnak volt egy elég súlyos balesete. Teljesen kikészülve ültem az intenzív osztály várójában. Egy 9-10 év körüli kislány volt ott a családjával, elköszönt a nagymamájától. Odalépett hozzám, és azt kérdezte: “Bácsi, miért tetszik sírni?” Mondtam, hogy azért, mert a fiam nagyon beteg. Átadott nekem egy játék kiskutyát azzal, hogy ez szerencsét hoz és a fiam meg fog gyógyulni. Igaza volt, a fiam meggyógyult, a fiókomban pedig még mindig ott van a kiskutya, és arra az édes gyerekre gondolok. © Stillloveyou112 / Reddit
- 5. osztályban mindennel küzdöttem. A matekkal, az olvasással, még az iskolába járással is. A tanárom azt írta az ellenőrzőmbe: “Nem vagy lemaradva. Csak a saját tempódban haladsz.” Ezt az ellenőrzőt 15 éven át őrizgettem.
Mikor tanár lettem, ugyanezt írtam az egyik diákom ellenőrzőjébe. Egy csendes fiú volt, aki magamra emlékeztetett. Egy héttel később egy üzenetet hagyott az asztalomon: “Köszönöm. Anya azt mondta, te vagy az első tanár, aki nem gondolja azt, hogy lassú vagyok.” Ekkor jöttem rá, hogy a tanáromtól engedélyt kaptam arra, hogy higgyek. - 20 órás szülés után remegtem, kimerült voltam és féltem. A nővér megfogta a kezemet, és azt mondta: “Erősebb vagy, mint hinnéd. Láttam nőket szétesni és egy pillanat alatt összeszedni magukat.” Mikor a lányom megszületett, a nővér egy kis kék karkötőt csúsztatott a kezére, és azt mondta, szerencsét hoz.
Két évvel később megláttam a boltban. Sovány volt, sápadt, de mosolygott. Mondtam neki, hogy ő valószínűleg nem emlékszik rám. De aztán ránézett a lányomra, és azt mondta: “Emlékszem. Az a karkötő az én babámé volt. Neki nem sikerült, de azóta is más anyukáknak segítek találkozni a babájukkal.”
- Borzalmas napom volt, úgy éreztem, semmi nem sikerül. Gyorskaját vettem vacsorára, be akartam ülni az autóba, és kiborítottam az italt, még mielőtt kinyitottam volna az ajtót. Beültem, és idegességemben elkezdtem üvölteni. Egy srác odajött, lehúztam az ablakot, és azt mondta: “3, 2, 1…” – és elkezdett üvölteni. Egy ideig együtt üvöltöttünk, majd azt mondta: “Remélem, jobb lett a napod” – és elment. Örültem, hogy valaki megértette a frusztrációmat. © VoteBurtonFor*** / Reddit
- Mikor apa meghalt, találtam egy régi képeslapot az íróasztalán. Anyának volt címezve. Egy évvel később feladtam postán magamnak, ugyanazzal a címmel, ugyanazzal a bélyeggel. Visszajött “vissza a feladónak” felirattal, de valaki azt is ráírta a borítékra: “Emlékszünk rájuk, minden nyáron itt táncoltak.”
- A középiskolai fizika tanárom szervezett egy egyhetes utat 15-20 gyereknek Disney Worldbe. Én voltam az egyik legjobb tanuló az osztályában. Fantasztikus tanár volt, aki mindenütt talált fizikai példákat. Mielőtt elkezdett tanítani, a Disney-nél dolgozott.
Mivel a családom nem állt túl jól anyagilag, én nem mehettem el Disney Worldbe. Kicsit utánajárt a dolgoknak, és valahogy előteremtette rá a pénzt. Nem tudom, honnan csípte le, de ez a legszebb emlékem az iskoláról. © marincho / Reddit - Anya üzeneteket szokott tenni az uzsonnás dobozomba: “Bátor vagy.” “Meg tudod csinálni.” Akkor forgattam a szemeimet. Most ugyanezt csinálom a lányommal. Múlt héten küldött egy fotót az iskolából, azt írta mellé: “Bátor vagy, anya. Meg tudod csinálni.”
- A szomszédban lakó, idősebb nő minden reggel megöntözte a virágait és integetett. Mikor elköltözött, én kezdtem öntözni őket. Most beköltözött az új szomszéd, és a gyerekei megöntözik a virágaimat minden reggel. A szeretet ilyen ragályos.
- Középiskolában évente volt egy egyhetes, tudományos kirándulás, amit teljes egészében fizettek. Minden évben csak 4 diák vehetett részt ezen. Mikor másodéves voltam, engem is kiválasztottak. Tudtam, hogy nem fognak elengedni. Még sosem jártam az államon kívül, nem voltam egyetlen nyaraláson, sosem ültem repülőn, és 24 óránál többet nem voltam távol otthonról.
A szüleim nagyon konzervatívok voltak és azonnal nemet mondtak.
Volt egy tanárom, aki ezt nem volt hajlandó elfogadni. Ahelyett, hogy kiválasztott volna másvalakit, 2 órán át győzködte a szüleimet és nem hagyta annyiban. Soha nem volt az életemben senki, aki ilyen messzire elment voltam értem. A szüleimnek már az agyukra ment, ezért beleegyeztek. Az volt kamaszkorom legszebb hete. 20 évvel később is emlékszem az utazás minden részletére. © chrissyv54 / Reddit - A kollégám mindenkit vidáman szokott köszönteni még a legrosszabb napokon is. Miután máshova helyezték, hetekig csendes volt az iroda. Egyik reggel azon kaptam magam, hogy én köszöntem vidáman elsőnek, majd 5 hang köszönt vissza ugyanilyen vidáman rám. Kiderült, hogy a melegség akkor is ott van, ha az illető már nincs.
