Mikor a nagyszülőkre gondolunk, egy tányér sütemény és egy meleg otthon jut eszünkbe. De az elmúlt években a nagyszülők mintha jobban szeretnék a telefonjukat nyomkodni, mint idejüket az unokákkal tölteni. Erről szólnak a következő történetek is.
- 2 órányira lakunk, és nem látjuk túl gyakran az anyósomékat. Mikor átjön hozzánk, csak a telefonját nyomkodja ahelyett, hogy az unokájával foglalkozna. Aztán csodálkozik, hogy a lányunk miért olyan félénk vele, de semmilyen erőfeszítést nem tesz, hogy áldozzon rá az idejéből. © Yuityfroghurt / Reddit
- A szüleim könyörögtek, hogy költözzek vissza az államba. A férjemmel végül visszaköltöztünk és munkát szereztünk ott. A szüleim ekkor szinte azonnal úgy döntöttek, hogy eladják a házukat és 4 órányira költöznek. Most van egy kisgyerekünk, ők pedig havonta egyszer jönnek el látogatóba, de amint hozza a formáját – azaz úgy viselkedik, mint egy kisgyerek –, rögtön vissza akarják adni nekünk. © rivlet / Reddit
- Anyám ritkán jön el hozzánk. Ha mégis, akkor is a telefonját nyomkodja. Utoljára bejelentés nélkül jelent meg. Akkorra már hívtam bébiszittert a 6 éves lányom mellé. Arra számítottam, hogy majd azt mondja, mondjam le a bébiszittert, majd ő vigyáz az unokájára. Nem akartam elhinni, amit ehelyett mondott: “Úgy érted, végre lesz időm olvasni? De jó!” Hogy micsoda?! Alig 30 órát dolgozik egy héten, körmöshöz jár, gyantáztat és nincs ideje olvasni?!
- Elhívtam anyámat a családi tengerparti nyaralásunkra, hogy segítsen pelenkázni a fiamat. Még beosztást is készítettem magunknak. Úgy állítottam össze, hogy a férjemmel végre tudjunk pihenni. De mikor megérkeztünk és átadtam neki a babát, csak bámult rám és azt mondta: “Veled és a bátyáddal én már ezt végigcsináltam. Most te jössz. Én nem cserélek többé pelenkát.”
- Az anyósomék folyton megjegyzéseket tettek arra, hogy közelebb kellene költöznünk. Már álláshirdetéseket is küldözgettek a férjemnek. Megszületett a legkisebb gyerekünk, és azt mondták a férjemnek, ők nem tudnak elrepülni hozzánk, mert van egy kutyájuk, de mi az újszülött babával és a másik két gyerekünkkel el tudunk repülni hozzájuk. Pontosan egyszer cseréltek pelenkát a 19 hónapos gyerekemen, sosem segítettek az etetésben, mikor kicsi volt, és most sem játszanak vele. © agoldst / Reddit
- Anyám azon vitázott velem, hogy heti 5 napot akart vigyázni a fiamra. Mondtam neki, hogy az túl nagy elvárás lenne tőle, ezért legyen inkább heti 1-2 nap, napi 4-6 óra. Mikor kifogásolható dolgokat kezdett csinálni, mondtam neki, hogy köszönöm az eddigi segítségét, de inkább keresek egy bölcsődét. Erre pletykákat kezdett terjeszteni rólam, hogy ő nevelte a fiamat heti 6-7 napon át, napi 10 órában, és azért hagyta abba, mert határokat szabott nekem, én pedig kiakadtam rá. © Aurelene-Rose / Reddit
- Az én családommal közeli a viszonyunk, de a férjem családja eddig kétszer látta a most fél éves fiunkat. Sosem hívnak és nem jönnek el. Minket sem hívnak magukhoz. Mi hívtuk őket, mire azt mondták, elküldik az időbeosztásukat, hogy találjunk egy időpontot a találkozóra, de ez sosem történt meg. Akkor láttuk őket, mikor a gyerek megszületett, illetve karácsonykor. Kb. 1 órányira lakunk tőlük, és előttünk mennek el, ha a városba autóznak. © Ismeretlen szerző / Reddit
- Nem voltak jó nagyszüleim. Kb. 1 órányira laktak tőlünk, de egész életemben talán 30-szor találkoztam velük, mert semmilyen erőfeszítést nem tettek. Mindketten meghaltak 2 évvel ezelőtt, és olyan érzés volt, mintha nem is vesztettünk volna el családtagokat. © Subreddit77 / Reddit
- A kislányomat egyszer anyával hagytam a lakásban több órára. Anya átjött, nekem meg dolgozni kellett mennem. Mikor visszaértem, az étkezőszékek szanaszét voltak a szobában, a polcok és szekrények elé állítva. Kérdeztem, miért, erre azt mondta, így akarta távol tartani a lányomat a polcoktól. De ez azt jelentette, hogy a lányom semmilyen játékot és könyvet nem ért el, és teljesen ki volt borulva, mire hazaértem. © KnockOffTheRack / Reddit
- Az anyám nem bánt egyformán az unokáival. Az unokaöcsémmel egyáltalán nem foglalkozott, mert meg volt róla győződve, hogy nem a vér szerinti unokája. Az én fiamat elkényeztette, de egy idő után elkezdett beleszólni, hogy hogyan nézzen ki és hova járjon iskolába. Beismerte, hogy neki is hátat fordított volna, ha bentlakásos iskolába küldöm. Apám meg csak ült és semmit nem szólt neki. © Small-Elevator2261 / Reddit
- A szüleim 68 évesek, a lányom 5, és én várandós vagyok most. 20 percnyire laknak, és elméletben mutatnak némi érdeklődést, de valójában jobban érdekli őket az, hogy azt mondják másoknak, mi tiltjuk el őket az unokájuktól. Ez nem igaz, egyszerűen csak nincs idejük. Megkérdeztem őket, tudnának-e vigyázni a kicsire, míg a férjemmel lombik kezelésre jártunk, de nemet mondtak. © the-cookie-momster / Reddit
- Anyám nem hajlandó eljönni hozzám, mert nem engedem, hogy a házban dohányozzanak, a férje pedig állítólag “túl előkelő” ahhoz, hogy kimenjen az udvarra. Kifogásként azt mondja, hogy nincs felesleges benzinje erre a 20 perces útra, mert kellhet orvoshoz menet vagy egyebekhez. De arra van benzin, hogy mindenféle szívességet tegyenek a szomszédaiknak, akiket alig ismernek. Nem megyek el hozzájuk, mert nem egészséges és tiszta környezet az a gyerekeknek. A férjem anyja sosem vigyázott rájuk, és évente egyszer, karácsonykor látja a gyerekeket. Nagyon nehéz, hogy nincs segítségem. © MommaBear5_2 / Reddit
