A házi kedvencek nem pusztán állatok. Családtagok, barátok, sőt, akár életmentők is. Legyen az egy hűséges kutya, bújós macska vagy egy aprócska hal, ezek az állatok váratlan módokon alakíthatják át az életünket. A nehéz időkben vigaszt nyújtanak, feltétel nélküli szeretetet kapunk tőlük, de az is előfordulhat, hogy az életünket megváltoztató döntéseket hozunk miattuk.
A következő történetek az emberek és kedvenceik közti, hihetetlenül erős köteléket mutatják be, valamint azt, mindez hogyan képes akár átformálni az életünket.
- Mikor megnősültem, magammal vittem a 7 éves labradoromat is az új otthonunkba. Nem sokkal ezután eltűnt. A feleségemmel szórólapokat tettünk ki, amelyeken 300 dolláros jutalmat ajánlottunk fel.
Napokkal később a szomszédunk megjelent a kutyámmal, de nem volt hajlandó elfogadni a pénzt. Kérdeztem, hogy miért. Közben megjelent a feleségem. Halál sápadt lett, mikor meglátta a szomszédot. A szomszéd ránézett, és azt mondta: “Kérdezd a feleségedet.”
Rájöttem, hogy a feleségem titokban odaadta a kutyámat, mert elege volt az ugatásból és nem akart gondoskodni róla. Olyan volt, mint egy kettős átverés. Mindig úgy tett, mintha szeretné a kutyámat, most meg a hátam mögött megszabadult tőle, de közben eljátszotta a törődő feleség szerepét is, és segített nekem a hirdetéseket kiragasztani.
Azt hittem, közös életünk lesz és családot alapíthatunk. De a kutyámnak köszönhetően megismertem az igazi arcát. Rájöttem, hogy jobb, ha nem élek együtt egy manipulatív hazudozóval. Szóval, beadtam a válókeresetet. - Az öcsém kutyája szó szerint megmentette az életét. Egy nagyon régi házban lakott, és valami gond adódott a fatüzeléssel, a ház mérgező, fekete füsttel telt meg. Az öcsém már aludt, mikor ez történt, és a szén-monoxidtól elvesztette az eszméletét. Brutus, a kutyája folyamatosan harapdálta a karját, egészen addig, míg a fájdalomtól magához tért, majd vonszolni kezdte és segített neki eljutni az ajtóig.
Ő egy 60 kg-os verziója Lassie-nek. © Ismeretlen szerző / Reddit - Egy krémsajtos bagel volt az asztalom mellett, és mielőtt felvettem volna, hogy beleharapjak, a macskám felugrott az asztalra, és elkezdte csapkodni a bagelt.
Kiderült, hogy egy óriási pók volt a lyukban, amit majdnem megettem. © Ismeretlen szerző / Reddit - A fekete labradoromat az első gazdája elhagyta, majd mindkettőnket úgy dobott el a hűtlen exem, mint a forró krumplit. Sötét idők jártak rám. De mióta ő elment, azóta az ágyamban alszik a takaró alatt, egész éjjel mellettem kuporogva – még akkor is, amikor én 14 órát aludtam.
És őrülten horkol… De ő tartott életben. © Oh_umms_co**tails / Reddit
- Néhány évvel ezelőtt nehéz időszakon mentem át, volt két kis tengerimalacom társaságnak. Ez a két kis lény teljesen megváltoztatta az életem. Esküszöm, ha ők nem lettek volna, most én sem lennék itt. Megtanítottak az állatok iránti együttérzésre, ami ahhoz vezetett, hogy még több állatom lett és önkénteskedni kezdtem egy menhelyen. Az emberek nem tartják sokra a tengerimalacokat, de ők szó szerint megmentették az életem. © Exotic-Doughnut-6271 / Reddit
- Szörnyű időszakom volt. Folyton beteg voltam, az exem üzleti utakra járt, nagyon magányos voltam. Mentem az egyetem épületében, és láttam egy fickót, aki sziámi harcoshalat árult. Semmit sem tudtam a halakról, de hirtelen felindulásból vettem egyet.
Sokáig válogattam a megfelelőt, próbáltam egészséges, szép példányt választani, de egyik sem volt túl kedves. Aztán megláttam ezt a kicsi, piros halat, ahogy békésen nézett rám, és rögtön tudtam, hogy jó barátok leszünk. Ő volt a legjobb. Nézett, miközben a leckémet írtam, mérges volt, ha este túl sokáig hagytam égve a lámpát, mert nem tudott aludni, és táncolt is velem. Ha én táncoltam körülötte, ő oda-vissza úszkált és utánzott engem. Az a kis fickó mentette meg a félévemet. © kidagakash / Reddit
- Egyszer a számítógép előtt sírtam, mikor felugrott a macskám és odadörzsölte a fejét az enyémhez. Lefeküdt mellém, és tovább dörzsölte a fejét hozzám, amíg abba nem hagytam a sírást. Aztán az ölembe bújt és ott elaludt. Tudtam, hogy örökké szeretni fogom. © CakiePamy / Reddit
- Mikor kb. 1 éves voltam, a családom a város másik felére költözött. 4 napba telt, mire mindennel elkészültünk. Miközben a szüleim és a testvérem pakolásztak, én a teraszon játszottam. Valamiért a macskám folyamatosan távol tartott egy bizonyos cserepes növénytől, mikor a közelébe mentem. Csak ült a teraszon a növény mellett, és figyelt engem. A szüleim szerint is fura volt, de nem sokat foglalkoztak vele.
Az utolsó napon aztán felemelték a cserepes növényt, és egy csörgőkígyót találtak alatta. Ezt a történetet a szüleim sokszor elmesélték már, de igazából én már nem emlékszem rá. © sonorguy / Reddit - Nyár volt, életem szerelmével szakítottunk (azóta újra együtt vagyunk), vagyis igazából ő hagyott el engem. Ez teljesen tönkretett, talán leginkább azért, mert más gondjaim is voltak akkoriban (a szüleim válása, iskolai problémák). Szóval, minden rossz volt, azt éreztem, úgy süllyedek, mint a Titanic, és olyan borzalmas dolgokat tettem, amiket nem kellett volna.
Mikor elkezdődött az iskola, ültem a szobámban és kisírtam a szemeimet. Minden este, mikor sírtam, egy kis szürke uszkár, Iida, odajött hozzám, nyalogatta az arcomat, csóválta az arcát, mintha csak azt mondaná, ne aggódjak, mert minden rendben lesz. Ez volt a legjobb vigasztalás, amit akkoriban kaphattam. Bűntudatom volt, mert akkoriban nem voltam túl jó gazda, de nagyon hálás voltam neki. Nélküle nem kaptam volna egy második esélyt az élettől és a szerelmemtől. © rrubine / Reddit
- Kora reggel a kutyám, Axle elkezdett iszonyúan ugatni. Mondtam neki, hogy maradjon csöndben, és a fejemre húztam a takarót.
Később, mikor már lezuhanyoztam és megreggeliztem, kisminkeltem magam, rájöttem, hogy valaki megpróbálta felfeszíteni a bejárati ajtót. Axle ugatása mentett meg. © caried1 / Reddit - Láttam egy macskát a környéken kóborolni, szemmel láthatóan házimacska volt. Tettem ki hirdetéseket, posztoltam róla Facebookon, de a gazda nem jelentkezett. Nem akartam macskát, ráadásul nem is volt túl jól nevelt, mindenhova odacsinált a házban.
Az akkori barátnőm viszont rajongott a kis cukiságért, ezért úgy döntöttünk, megtartjuk. Néhány héttel később ez a macska volt a legjobb dolog abban, hogy hazaértem munkából – bújt hozzám, játszott, bolondozott. Gondoskodni róla örömteli része lett a napjaimnak, már azzal is segített kikapcsolódni, hogy csak ott forgolódott vagy szundikált körülöttem.
Ma már az exemmel lakik, mert szakítottunk. 4-5 hónapig voltam egyedül, de a ház túl csendes volt, ezért nemrég beszereztem egy másik macskát. Kóbor macska, az első héten még nagyon rettegett, mindenhova elbújt és nem lehetett hozzáérni sem. Most itt dorombol mellettem. © Dalaik / Reddit - A kutyám teljesen le van nyűgözve tőlem, jobban, mint bárki más a házban. Sosem téveszt szem elől. Gyönyörű kutya, tökéletes arányokkal, és elképesztően cuki is. Hosszúlábú rat terrier, sima szőrrel és cuki, barna pöttyökkel a szemöldökénél. Miatta nem mentem el dolgozni a tengerentúlra. Nem bírtam elviselni a gondolatot, hogy itt kellene hagynom. 15 éves, de legalább még láthatom élni. © koleneegrilaps / Reddit
