Mindenki különleges szeretetet érez az édesanyja iránt. Egy anya szeretete védelmező, törődő, melegséget árasztó. Ő az, aki bárkinél jobban ismer. Felnőttként ez a szeretet még nyilvánvalóbbá válik, ahogy egyre nagyobb becsben őrzöd a gyermekkori pillanatokat, megöleled őt vagy éppen eszed a főztjét.
- Könyörögtem anyának, hogy játsszon velem egy videójátékot, mert senki nem volt otthon, a barátaim meg nem értek rá. Ő nem szokott játszani, szörnyen megy neki. Vagy 15-ször győztem le. Az utolsó játék közben egy sarok mögül előbukkant és leütött. Mindketten lefagytunk jó 10 másodpercre, és őrült nevetésben törtünk ki. Ez közel 30 évvel ezelőtt történt, és még mindig sokszor eszembe jut. © Champion-of-Nurgle / Reddit
- 6 éves voltam, mikor a szüleim váltak. Anya mindig láthatóan stresszes és nagyon elfoglalt volt, mondta, hogy valószínűleg idén nem teszünk ki karácsonyi fényeket. Ez egy 6 évesnek óriási csalódás. Egyik nap viszont, mikor hazaértem, csodás karácsonyi fények fogadtak!
Anya bevitt a házba, és azt mondta: “Nem fogod elhinni, de amíg iskolában voltál, a manók segítettek nekem feltenni a fényeket!” Igazából ugye az történt, hogy anya végül úgy döntött, “Ha már egyszer elvesztette az apját, legyen valami öröme idén ennek a szegény gyereknek. Megérdemli a fényeket.” Kivett egy szabadnapot, hogy megcsinálja ezt nekem. © zdragan2 / Reddit
- Egyik április 1-jén anya különleges vacsorát készített nekem. Húsgombócot, burgonyapürét és mártást, valamint zöldbabot. A zöldbab zöld cukorkák voltak, amelyeket zöldbab formájúra tekertek. A burgonyapüré jégkrém volt keksszel és tejszínhabbal, a húsgombóc pedig csokoládéval bevont rizses keksz, amelyre egy kis piros cukormáz volt a ketchup helyett. Aztán desszertként igazi húsgombócot ettünk. © Dodger7777 / Reddit
- Mikor általános iskolás voltam, vettünk egy étkészletet mindennapi használatra. Mindegyiken másféle festés volt. A legtöbbön falusi képek és farmok voltak visszafogott színekkel, de volt egy, ami nagyon színes és vicces volt. Ezt mindig magamnak tettem le, mikor terítettem, és kb. 8 éves lehettem, mikor mondtam anyának, hogy ez a kedvencem. Most 33 éves vagyok, és még mindig megvan ez az étkészlet. Mikor átmegyek a szüleimhez vacsorára, anya mindig ezzel a tányérral terít meg nekem. © thiswillsoonendbadly / Reddit
- Mikor a szüleim elváltak, apámmal maradtam, mert jóval gazdagabb volt, mint anyám. Anyával sosem álltunk túl közel egymáshoz. A 15. születésnapomon kaptam tőle egy kötött pulóvert. Megköszöntem és eldugtam a fiókom mélyére, ciki lett volna felvenni.
Évekkel később, mikor átnéztem a holmijaimat, úgy döntöttem, ezt a pulóvert a szomszédnak adom. Nem sokkal ezután a szomszéd pánikolva hívott fel: “Gyorsan gyere és nézd meg a pulóver zsebét!” Egy boríték volt benne és egy takarékkönyv az én nevemre szólóan. Az oldalak egymás után mutatták, hogy anya minden évben tett nekem félre pénzt egészen gyerekkoromtól kezdve. Mikor ezt megtudtam, teljesen összetörtem. Ha nem is volt nagy összeg, mindent megtett, ami tőle telt, csendben készült a jövőmre, évről évre gyűjtögetett. - Kamasz koromban az egyik barátom nálunk aludt. Nagyon gonoszul viselkedtem a húgommal. Mikor a barátommal jöttünk ki a szobából, az összes villany a házban le volt kapcsolva. Egyszer csak előugrott anya a nappaliból és megijesztett minket. Alig tudta visszatartani a nevetését, úgy mondta, hogy: “Ezt kapod, amiért ilyen gonosz báty vagy!” Most már nem él, de még mindig mosolygok azon, hogy szerinte ez mennyire vicces volt. © dmcqueen15 / Reddit
- Aznap a hó miatt nem kellett iskolába menni. Én, a bátyám és még néhány gyerek a környékről egész nap videójátékokkal játszottunk nálunk. A szüleink munkában voltak. Pont akkor, mikor közeledett az ebédidő és már kezdtünk megéhezni, csöngettek.
A futár a helyi pizzázóból állt ott 5 pizzával a kezében. Mondtam neki, hogy mi nem rendeltünk semmit és nincs is pénzünk. Erre azt mondta: “Anyukád már kifizette. Azt üzeni, hogy tudja, hogy mindannyian itt vagytok és biztosan megéheztetek. © IgnoreMe304 / Reddit - Néhány évvel ezelőtt hazalátogattam, miközben másik államban jártam iskolába. Anya könyvtáros egy általános iskolában, és talált egy imádni való könyvet, amiről úgy gondolta, tetszeni fog nekem, mert tudta, mennyire szerettem a dinoszauruszokat. Bejött a szobába, odabújt mellém az ágyba, és olvasott nekem egy cuki mesét a dinoszauruszokról, pedig már felnőtt voltam. Hát nem imádni való? © team_meme / Reddit
- Anya felhívta az iskolát a tudtom nélkül, és megmondta nekik, hogy aznap nem megyek be. Aztán elvitt moziba. Ezt évente egyszer megcsinálta. Ez volt a legjobb. Mindig imádtam vele moziba járni. © Sarcasticman22 / Reddit
- Anyával mindig együtt szoktunk desszerteket készíteni. Egyszer láttam valahol egy banán splitet, de 4 éves voltam és azt hittem, én találtam fel. Kértem anyát, hogy készítse el nekem, és mint valami nagy szakértő, végigvezettem a lépéseken.
Végül megkérdezte, hogyan nevezzük el a mi új desszertünket. Mondtam, hogy legyen banán split! Azt mondta, ez tökéletes név lesz neki. Büszkén újságoltuk apának és a bátyámnak, hogy új desszertet találtunk fel. © Shopping-Known / Reddit
- Anya nem örült, hogy grafikus dizájner lettem. Szerinte ez értelmetlen és úgyis átveszi a helyemet a mesterséges intelligencia. Egyik nap családi összejövetel volt, és az anyósom megalázóan azt mondta nekem: “A te munkádat bárki el tudja végezni. Nincs benne semmi különös.” Anya ránézett és azt mondta neki: “Csak irigy vagy, mert te egy egyenes vonalat nem tudsz húzni.” Jól esett, hogy kiállt értem.
