Manapság egyre nehezebb megbízni a párunkban. Legyen szó online átverésről vagy manipulatív emberekről, érdemes óvatosan bánni azzal, hogy kit nevezünk a párunknak. Szolgáljanak a következő történetek tanulságként!
- Az exbarátnőm mindig nagyon őszintének tűnt. 3 évig voltunk együtt. Egyszer halálosan komolyan rám nézett, és azt mondta: “Én vagyok az egyetlen ember, akiben igazán megbízhatsz.” Amire nem számítottam, hogy ő egész idő alatt férjnél volt.
Nem éltek külön, nem volt rossz a kapcsolatuk, normális házasságban élt. Volt házuk, kutyájuk, gyerekeik. Erre úgy jöttem rá, hogy azt mondta, a barátnőivel kiruccan, éppen abba a városba, ahol az egyik barátom esküvője volt. Megláttam őt a férjével kéz a kézben. Nem rendeztem jelenetet. Vártam. Mikor később rákérdeztem, a hangja meg sem rezzent. “Vártam a megfelelő időt, hogy elváljak tőle. Előbb meg kellett győződnöm róla, hogy te komolyan gondolod” – mondta. Aztán még megkérdezte: “Ugye bízol bennem?”
- Lett egy új kolléganőm. Nagyon vonzódtam hozzá fizikailag, de már volt barátnőm. Bűntudatom volt, ezért úgy döntöttem, elmondom a barátnőmnek. Arra számítottam, hogy nagyon dühös lesz, de csak mosolygott és azt mondta: “Semmi baj, elmehetsz vele, csak ne számolj be nekem a részletekről.” Látta, hogy meglepődtem és hozzátette: “Csak nem akarom, hogy valami semmiség miatt hagyj el.” Szakítottam vele és vissza se néztem.
- Egy buliról mentünk hazafelé a barátnőmmel. Panaszkodott, hogy a többiek előtt nem dicsértem eleget. Úgy gondoltam, nem szükséges dicsérgetnem. Azt mondta, ha vitatkozni akarok, akkor kirak az autóból az út szélén és gyalogolhatok hazáig.
Ezért hazáig egyetlen szót sem szóltam. Aztán mondtam neki, hogy többé ne szóljon hozzám. Felhívott, hogy bocsánatot kérjen, és kérte, hogy fogadjam vissza. Azt mondtam neki: “Nem. Az önbecsülésem túl nagy ahhoz, hogy egy olyan emberrel legyek, mint te.” © caduceun / Reddit
- A szabadnapomon takarítok, főzök, megcsinálom a házimunkát, majd leülök és játszom, amíg a barátnőm dolgozik. Aztán hazajön és leszúr, hogy egész nap csak játszom. Annak ellenére, hogy az egész ház tiszta és vacsorát is csináltam.
Aztán lefekszik, az este hátralévő részében egyetlen szót sem szól hozzám, mert dühös. Még a vacsorából sem evett, amit készítettem. © Worfs-forehead / Reddit - Az első néhány hónapban úgy bánt velem, mint egy királynővel. Aztán a dolgok fokozatosan megváltoztak. Fontosabb lett neki, hogy a barátaival játsszon, minthogy velem legyen, annak ellenére, hogy hetek óta nem láttuk egymást. Mikor mondtam neki, hogy nem tetszik az irány, amerre haladunk, azt mondta: “Minden jobb lesz! Nekem te vagy a legfontosabb!”
Ez 2 hétig így is volt, aztán kaptam egy üzenetet egy másik lánytól. Küldött egy képernyőfotót a barátommal folytatott beszélgetésről. Szóról szóra ugyanazt írta neki, mint nekem. Legalább kreatívabb lehetett volna.
- Először csak barátok voltunk, néhány hónappal később jöttünk össze. Kb. 3 hónapja jártunk, mikor mondtam neki, hogy szeretem, de ő azt mondta, még nem érzi ugyanezt. Ez így ment tovább 2 további hónapig, amikor már nem bírtam tovább elviselni. Nem bírtam olyasvalakivel lenni, akivel nem látom a jövőt.
Szakítottam vele. Ami a legjobban fájt, az a közömbössége, miután elmondtam, hogy mi az okom a szakításra. Szemernyi szomorúságot sem mutatott, amivel bizonyította, hogy egész idő alatt ez csak egy kényelmi kapcsolat volt neki.
- Kb. egy hónappal ezelőtt megismertem valakit, akiért nagyon odavoltam. Mindennap találkoztunk és üzengettünk egymásnak. Rengeteg zöld jelzést küldött felém, és ő volt az, aki a jövőről beszélt. Tényleg azt hittem, nagyon jó irányba haladunk.
Aztán múlt héten a semmiből kaptam tőle egy üzenetet, hogy másvalakivel is találkozgat, és velem szakítani akar, hogy a másik lány érezze, hogy igazán elköteleződik mellette. Még mindig nem tértem magamhoz. © Neon_Paisley / Reddit - Attól félt, hogy valamelyik lány barátom elszed majd tőle. Ezért nem engedte, hogy tartsam velük a kapcsolatot. “Nem arról van szó, hogy benned nem bízom, hanem bennük nem bízom” – mondta. Igen, megcsalt. © Thedoc9 / Reddit
- Én 16 éves voltam, ő 25. Éveken át együtt éltünk, mielőtt összeházasodtunk. Nagyon jól kijöttünk egymással, azt hittem, tényleg összepasszolunk. Aztán az esküvőnk utáni napon a családja szabályokat állított fel. Egy bizonyos időpont után nem mehettünk ki, az anyja és az apja annyit szidhatott engem, amennyit csak akart. A férjem nagyon irányítóvá vált. Nem fejezhettem be az iskolát, nem dolgozhattam, gúnyolódott rajtam, azt mondta, tehernek, élősködőnek, aranyásónak tart. Eldöntötték, hogy a gyerekeket szüljek neki és mindannyian együtt éljünk a házban.
Hamarosan abba kellett hagynom a fogamzásgátló szedését, kísérő nélkül nem hagyhattam el a házat, anyámat legfeljebb hetente egyszer láthattam. Mindenki azt hitte, mi vagyunk a tökéletes pár. © Ismeretlen szerző / Reddit - Nyugodt volt. Őszintén szólva már túl nyugodt. Az a fajta, aki sosem emeli fel a hangját, sosem féltékeny, sosem lepődik meg semmin. 1,5 évig jártunk. Ismerte a barátaimat, a szokásaimat, tudott rólam mindent.
Akkor jöttem rá, hogy valami nincs rendben, mikor említettem neki egy gyerekkori sztorit, amit korábban sosem meséltem még neki. Ő mégis el tudta mondani a történet végét. Kiderült, hogy nem véletlen volt a megismerkedésünk. Éveken át figyelt a közösségi oldalon, felépített egy olyan személyiséget, amiről tudta, hogy nekem tetszeni fog, majd “véletlenül” belém botlott egy könyvesboltban. Minden, amit spontánnak hittem, előre kitalált volt.
Mikor rákérdeztem, csak annyit mondott, érdemes volt. Nem csak szakítottam, egyenesen elmenekültem tőle.
